A Hét 1977/1 (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-26 / 12. szám
MÁRCIUS 28-ÁN ÜNNEPELJÜK ORSZÁGSZERTE A PEDAGÓGUSOK NAPJÁT. EBBŐL AZ ALKALOMBÓL SZERKESZTŐSÉGÜNK IS KÖSZÖNTI AZ ORSZÁG MINDEN NEVELŐJÉT ÉS ISKOLAI DOLGOZÓJÁT, S ÁLDOZATOS MUNKÁJUKHOZ EZÚTON KÍVÁNUNK NEKIK SOK SIKERT ÉS ERŐT, EGÉSZSÉGET. Holczer Ernő mérnök, az iskola igazgatója ^ A IV. C-ben a fa- és fémszerkezetekről tanulnak A forradalmi hagyományok szobája Talán mondanom sem kell, hogy a Luceneci (Losonci) Klement Gottwald Építészeti Szakközépiskola pedagógusairól van szó, akik — immár huszonöt esztendeje — eredményes oktató-nevelő munkát folytatnak. Az iskola megalakulása óta eltelt huszonöt év alatt több mint kétezer magyar nyelvű építésztechnikust adtak az országnak, tehát mindannyiunknak. Az iskolába egyébként nem a legjobbkor érkeztünk, mivel a tanári kar éppen ülésezett. Arról kellett dönteniük, hogy a negyvenegy továbbtanulásra jelentkező tanuló közül melyik tizenegyet ajánlják főiskolára. Hogy miért éppen tizenegyet ajánlhatnak? Holczer Ernő mérnök, az iskola igazgatója később erről is felvilágosított bennünket. Vele azonban csak a gyűlés után beszélgettünk. Ne vágjunk hát a történtek elébe I Hiszen a diákotthonokban tett látogatásunk sem lehet éppen érdektelen. Főleg azok számára nem, akik valamelyik losonci középiskolában tanulnak majd tovább. Sajnos, minden egyes tanuló nem kaphat internátusi szobát, de — mint Lipták elvtárs, a diákotthon igazgatója elmondta —, a tapasztalatlan elsősöknek igyekeznek a diákotthonban helyet biztosítani. S aki ezekben a szép, korszerű háztömbökben lakhat, minden bizonnyal elégedett. Még akkor is, ha gyakran nem éppen megfelelő a vízszolgáltatás, hiszen köztudomású, hogy Losoncnak nincs elég vize. Lipták elvtárs — hogy legalább a tisztálkodási problémákat megoldja — kutat ásatott a korszerű háztömbök előtt. A kút vize ivásra ugyan nem alT NEVELNEK Ezekben a háztömbökben laknak a losonci középiskolások kalmas, mosakodni azonban nyugodtan lehet benne. A diákotthon közvetlen szomszédságában van az étterem, ahol a losonci középiskolák diákjai reggeliznek, ebédelnek és vacsoráznak . . . De most már visszatérünk az iskolába, ahol azóta már bizonyára eldőlt a nagy kérdés, melyik tizenegy tanulót ajánlja az iskola igazgatósága továbbtanulásra. — Túl sokan jelentkeznek tőlünk főiskolára — mondja Holczer Ernő mérnök. — Az Iskolaügyi Minisztérium levele alapján csak a végzős tanulók 5—10 százalékát javasolhatjuk, ami azt jelenti, hogy az idén maximálisan tizenegy diáknak adhatunk „ajánlólevelet". Nagyon sok jó tanuló van tehát, akit egyszerűen nem tudunk javasolni. Mivel építészeti szakközépiskola vagyunk, azokat a tanulókat részesítjük előnyben, akik továbbra is a választott szakkal kívánnak foglalkozni. Például akad olyan tanuló, aki archeológiára jelentkezett; őt annak ellenére sem javasoljuk, hogy négy éven át mindig tiszta egyes tanuló volt. A szabályok értelmében, persze, minden jelentkezőlapot elküldünk, a többi már az illető főiskolán múlik. Nemegyszer megtörtént, hogy azt a diákot, akit ajánlottunk, nem vették föl, fölvették viszont a másikat, akit pedig nem ajánlottunk. Nem tudom, ennek mi volt az oka . . . Az iskola tanulóinak száma 470 körül mozog, nyolc magyar és hat szlovák tannyelvű osztályunk van. A tanárokat tehát úgy kell megválogatnunk, hogy mindkét nyelvet bírják, mivel mind a magyar, mind a szlovák osztályokban ugyanazok a mérnökök tanítanak. — Hány tanulót vesznek fel a következő tanévre, tehát az általános iskolák mostani végzősei közül? — Egész Szlovákiából összesen hetven magyar tanulót veszünk fel, de csak kilencedikeseket. Felvételire százketten jelentkeztek. Mielőtt az épületbe beléptünk volna, feltűnt, hogy az iskolához egy újabb „szárny" épül. — Azt az épületrészt, az alapoktól a tetőig, már a mi diákjaink építették, — mondja az igazgató. — Több tízezer brigádórát dolgoztak rajta. Az anyagot a Járási Építővállalat szállította. Az új épületrészt a jövő iskolai év végéig át kellene adnunk, mivel speciális szaktantermeket akarunk létesíteni. Tudniillik, szaktantermek hiányában a meglévő segédeszközöket sem tudjuk kihasználni úgy, ahogy kellene. Van például egy kiváló examinátor-gépünk, amelynek segítségével egyszerre negyven tanulót lehet vizsgáztatni. Ezt a gépet egyszerűen nem tudjuk elhelyezni. Cipelni meg nem lehet ide-oda . . . Persze, az iskolának nemcsak problémái vannak. A tanulók jelentős sikereket érnek el például a sportban: legutóbb a Februári Győzelem tiszteletére megrendezett röplabdaversenyt nyerték meg, s gimnasztikában is a járás legjobbjainak bizonyultak. A kultúra terjesztésében és népszerűsítésébe ugyancsak bekapcsolódnak, nagyon jól együttműködnek például a CSEMADOK-kal. Csák István, a CSEMADOK járási titkára gyakori vendége az iskolának. S hogy 'dz az együttműködés valóban sikeres és hasznos, az is bizonyítja, hogy a CSEMADOK XXII. járási konferenciáján elhangzott titkári beszámolójában Csák István az építészeti szakközépiskolának is köszönetét mondott a sokrétű segítségért. Gondolom, az sem lehet érdektelen, hogy az iskola baráti kapcsolatot tart fenn a Salgótarjáni Madách Gimnázium és Szakközépiskolával. — Ez a kapcsolat főként a mi számunkra hasznos, mivel magyar nyelvű szakkönyveket tudunk tőlük beszerezni. Ezek a szakkönyvek pedig nagyon jó segédeszközök a tanárok számára — mondja Holczer Ernő mérnök, s ezzel el is búcsúzik tőlünk: előadást kell tartania valahol Poltóron. Mielőtt az iskolától búcsút vennénk, mi még bekukkantunk néhány pillanatra a IV. C osztályba, ahol éppen Jánoska Pál mérnök magyaráz a fa- és fémszerkezetekről. Aztán megtekintjük a forradalmi hagyományok szobáját, ahol éppen az iskola névadója, Klement Gottwald életéről és munkásságáról látható egy szép kiállítás. Látogatásunk során saját szemünkkel győződtünk meg arról, hogy a losonci építészeti szakközépiskolában valóban eredményes oktató-nevelő munka folyik. Régi iskolájukra a végzett diákok is szívesen gondolnak vissza, s ha történetesen erre járnak, útba ejtik az iskolát. A legutóbbi látogató például (február végén) Kurucz Ferdinand, Komárno (Komárom) város főarchitektusa volt, aki az iskola első abszolvensei közé tartozik. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. . . VARGA ERZSÉBET (Prandl Sándor felvételei) | 13
