A Hét 1976/2 (21. évfolyam, 20-39. szám)
1976-08-16 / 25. szám
Fábii Lajos a hnb elnöke A tóját vitathatatlanul a vár uralja: olyan büszkén nyújtózkodik a magasba, a végtelen kékségek felé, ahogy azt a nótákban dalolják. Az ember szinte észre sem veszi az alatta meghúzódó házakat, pedig nem is valami apró házikók ezek: Krásnohorské Podhradie (Krasznahorkavároljo) kanyargós utait tetszetős, korszerű családi házak szegélyezik, nem ritkaság közöttük az emeletes épület sem. Jómagam is többször jártam már a várban vagy legalábbis a várdombon, de az alatta fekvő községről — ugye, furcsa dolog? — nem is hallottam. A rožňavai (rozsnyói) Bányászok terén, az autóbuszállomáson figyeltem föl a falu nevére, aholis egy borkai bácsi összeveszett egy krasznahorkavóraljival. Mindketten munkából igyekeztek hazafelé, s azon vesztek össze, hogy a krasznahorkováralji bácsi miért utazik a bárkái busszal. Merthogy — erősködött a bárkái ember — akik messzebbre utaznak, azért állnak egymás hegyén-hátán, azért szoronganak a buszban, mert a vóraljiak elfoglalják a helyüket. Persze, jól sejtettem, s azóta már meg is bizonyosodtam róla, hogy ebben az időben — azaz délután fél háromkor — nem megy másik busz Krasznahorkadelé. Szávai — a bárkái bácsit dühítendő — magam is felszálltam arra a bizonyos autóbuszra, s Váraljára vettem jegyet. A község helyi nemzeti bizottságán egyedül Orosz Klárát, az anyakönyvvezetőt találtam. Vele indultam hát el egy falunéző körsétára. Ha őszinte akarok — márpedig az akarok — lenni, meg kell mondanom, hogy nem is annyira a falu érdekelt, mint az, omit legutóbbi választási időszakban létrehoztak a község lakói. De így sem csalódtam: volt mit megtekinteni az alig kétezer lakosú vár alatti falucskában. Elsétáltunk az új községi könyvtár, illetve a könyvtárral közös épületben lévő ifjúsági klub előtt, megnéztük az új egészségügyi központot, végül pedig a tűzoltószertár------------------"" FALU A VÁR ALATT építésének színhelyén kötöttünk ki, ahol — néhány nyugdíjas kőműves társaságában — Fábri Lajost, a helyi nemzeti bizottság elnökét is megtaláltuk. S hogy el ne felejtsem: aszfaltozott utakon sétáltunk, hiszen a választási programban az utak portalanítása is szerepelt. S — szégyen ide, szégyen oda — be kell vallanom azt is, hogy Krasznahorkón volt egy nagy baklövésem. Azt hittem ugyanis, hogy a hnb épülete vadonatúj épület. Meg is mosolygott hát Orosz Klára, volt is neki rá oka, hiszen az épületet, a régi-régi épületet nem újonnan építették, csupán »megjavították' — természetesen a-választási program keretében. — Mi az, amit a választási programból nem sikerült megvalósítaniuk? — ez az a kérdés, amit a falunéző séta után Fábri Lojosnak felteszek. — A vízvezetékhálózat kibővítése. Egyrészt nem volt rá elég pénzünk, másrészt a vízzel is valomi baj van: a geológusok ként találtak benne. Persze, a következő választási időszakban már a vízellátással kapcsolatos problémákat is szeretnénk VARGA ERZSÉBET A könyvtár megoldani. S jövőre kezdjük majd annak a kétosztólyos óvodának az építését is, amelyet szintén ebben az időszakban kellett volna megnyitnunk, de helyette a cigánytelepen építettünk egy óvodát huszonhat gyerek számára. — Krosznahorkán még van cigánytelep? * — Van, s egyelőre nem is tudjuk fölszámolni, mert nem lenne hol elhelyezni a lakóit. A község lakosságának ugyanis több mint negyede cigány származású. Nem szaporítjuk sokáig a szót, Fábri Lajos elvisz a cigánytáborba, amely talán legforgalmasabb része Krasznahorkaváraljának. Leginkább egy vásárhoz vagy egy piactérhez hasonlít. Azt hiszem, nincs is olyan lakója, aki ne az utcán ácsorogna. Az óvodások már hazamentek, így saját szememmel nem győződhettem nem róla, hányán látogatják ezt a huszonhat gyerek számára .méretezett* óvodát, de nincs okunk kételkedni Fábri Lajos szavaiban, vagyis abban, hogy nagy néoszerűségnek .örvend* az óvoda. Ez nem is csoda, hiszen az ide járó gyerekek egész napi ellátásban részesülnek, s a .koszt* csupán napi ötven fillérbe kerül. A heti éterendet jól áttanulmányoztam, s megállapítottam, hogy nem ártana meg, ha éttermeinkben is legalább ilyen ételeket kaphatnánk. — Mi mindent vesznek fel az új választási programba? — kérdezem a visszaúton az elnöktől. — Az .apróságokat*, azaz a különféle javításokat, átépítéseket nem említem meg. Már mondtam is. hogy jövőre elkezdjük az új óvoda építését. A helyi nemzeti bizottság új épületét szintén jövőre kezdjük építeni. A közvilágítási hálózat kiszélesítése ugyancsak 1977- ben kezdődik. Mihelyt a tűzoltószertárat befejeztük, Z-akcióban halottashážot építünk majd. Persze, eredetileg többet is terveztünk, de — mint mondani szokták — addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér, vagyis: csak azt lehet megvalósítani, amire pénz is van . .. Aki vonattal utazik Rozsnyótól kelet felé, a vonatból csak a magasba emelkedő várat látja, a vár alatti falucskát elrejtik a környező dombok, elrejtik a fák. De — most már tudjuk — Krasznahorka nemcsak a büszke vár: hozzá tartozik a falu, a váralja is, az emberek, akik itt élnek, itt dolgoznak a hegyek árnyékában, a vár alatt. (A szerző felvételei) 7
