A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-12-02 / 40. szám
Dr. Szabadi János, a Nyitrai Tanárképző Főiskola docense közel két évtizede foglalkozik a Csallóköz környezetföldrajzával. Erről a témakörről könyvet is írt „A Csallóköz természeti képe" címmel, amely 1972-ben jelent meg. Az utóbbi esztendőkben kutatásait kiszélesítette a környezetvédelem problémáira is, s készülőben van egy kismonográfiája, amely a Csallóköz környezetvédelmi problémáit elemzi. Ebből a készülő könyvből lapunk hasábjain folyamatosan közlünk néhány érdekesebb fejezetet. Annak ellenére, hogy a könyv a Csallóközben folytatott vizsgálatok eredményeit összegezi, nem tekinthetjük egy tájegységre érvényes munkának csupán, hiszen a megállapítások bizonyos értelemben általánosíthatók, annál is inkább, mert a tájegység (s ez különösen érvényes a Csallóközre) — mind geomorfológiai, mind klimatológiai okoknál fogva — szervesen kapcsolódik más tájegységekhez. A környezetvédelem, a környezet szennyezettsége ma az egész világon égető probléma. Olvasóink bizonyára érdeklődéssel olvassák majd Szabadi docens írását, amely nemcsak tényeket közöl, de figyelmeztet is, s nem utolsósorban a káros következmények megelőzésének lehetőségeit is felvázolja. A szocialista társadalom fejlődése szempontjából oa9y jelentősége van annak, hogy az emberek milyen környezetben élnek. A levegő, a víz, a talaj szennyezettsége mind nagyobb problémát jelent, s Csehszlovákiában is vannak olyan települések (például Ostrava, 2iar nad Hronom stb.), ahol a környezet szennyezettsége aggasztó méreteket öltött. A Csallóközben — hazánk egyik legtermékenyebb vidékén — a helyzet még nem annyira veszélyes, ennek ellenére hasznos lesz szemügyre venni a környezet szennyezettségét befolyásoló tényezőket, s a környezetvédelem legaktuálisabb problémáit. ■ A FELSZÍNI VIZEK ÉS TALAJVIZEK SZENNYEZETTSÉGE A CSALLÓKÖZBEN A Csallóközben — a Slovnafton kívül — nincsenek olyan ipari létesítmények, amelyek a felszínvizeket és a talajvizeket jelentősebb mértékben beszennyeznék. Sok helyen mégis az tapasztalható, hogy a szennyvíz súlyosabb problémákat okoz, mint ahogy az az első pillantásra tűnne. Ennek többek között az a magyarázata, hogy a Csallóköz területén kívül működő gyárak, üzemek szennyvizét olyan folyók vezetik el, amelyek a Csallóközön keresztülfolyva ömlenek a Dunába. A csallóközi folyók közül a Bratislavánál elágazó Kis-Duna helyzete a legelkeserítőbb. A vegyipari üzemekből
