A Hét 1975/2 (20. évfolyam, 25-42. szám)
1975-08-11 / 29. szám
gazdasági előnyöket biztosított. Ahogyan már említettem, a mai szlovákiai Duna-szakaszon már a középkorban nagyforgalmú kikötők voltak. Pozsony és Komárom mellett a tizenötödik században jelentős dunai kikötő működött a Somorja melletti Duna-ágban is, amit a pozsonyi kikötő fejlesztése miatt, mivel a somorjai nem rendelkezett jó közúttal és vasúttal, megszüntettek. A pozsonyi kikötőben kisebb hajójavító üzem is működött. A pozsonyi dunai kikötő — ahogyan egykor nevezték: a téli kikötő — építési munkálatai 1897-ben kezdődtek. A két mesterséges öböl partjain rakpartokat létesítettek. A kikötő fejlesztése az 1924—34-es évek között történt. Tizenkilenc raktárépületet építettek, és 14 korszerű daru dolgozott a rakpartokon . Abban az időben a kikötő évi áruforgalmi kapacitása 1,4 millió tonna volt. A kikötő berendezései a második világháború végén teljesen elpusztultak. Az újjáépítést azonnal megkezdték, de a kikötő — amelynek évi forgalma 1,7—1,9 millió tonno áru — ma már így sem felel meg a követelményeknek. Fejlesztésére már fél évszázaddal ezelőtt terveket dolgoztak ki. A megvalósítást azonban a háború, majd az ország újjáépítése hátráltatta. Bratislava fekvése rendkívül előnyös egy nagy központi dunai kikötő építésére. A kikötőbe vezető vízi út kimélyítése nem ütközik akadályokba, úgyhogy a kikötői révhajók a nagyobb Duna-tengerjáró hajókat is be tudják majd vontatni a kikötőbe. HÁROM TENGER KIKÖTŐJE Új, hatalmas és minden tekintetben korszerű dunai kikötő épül Bratislavában. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya 1970-ben jóváhagyott beruházási terve megvalósulás előtt áll. A kikötő új hajójavító csarnokát már ebben az évben átadják rendeltetésének, és az új medence építését is megkezdték a napokban. A beruházást két szakaszban hajtják végre. Az elsőben megépítik a hétszáz méter hosszú és 180 méter széles medencét: ennek partjain a legkorszerűbb daruk- és- önműködő szállítószalagok bonyolítják majd le az átrakodó forgalmat. A beruházás második szakaszában 6800 négyzetméteres fedett raktárépületet létesítenek; ennek tetőzete egészen a víz fölé nyúlik majd ki, úgyhogy kedvezőtlen időben is fennakadás nélkül folyhat az átrakodás. Az új kikötőt számítóközponttal, csőpostóval és ipari televízióval is ellátják. A maitól keletre hatvan hektáros területen épül meg az új kikötő. A hatalmas, körülbelül 400 centiméter mélységű vízzel feltöltött medence tizenhét hektárnyi területű lesz, a rakpartokon pedig 39 ezer négyzetkilométernyi területen építenek raktárokat. A fő kivitelező a bratislovai Hydrostav Vállalót. Az új kikötő a dunai hajóforgalom egyik legfontosabb gócpontja lesz: jelentősége a Rajna—Majna—Duna- és a Duna—Elba—Odera-csatorna megnyitása után — mint három tenger kikötője — még jobban megnövekszik. Bratislava, földrajzi fekvésénél fogva Csehszlovákia legnagyobb kikötővárosa lesz, ahol majd nemcsak folyami, de Duna-tengerjáró hajók is horgonyt vethetnek. F. I. Felvételek: M. Borsky (2), archív (2) A Csallóközi Duna-óg
