A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-05-16 / 20. szám

3FMADGK éleiéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások -Mint arról már több ízben is értesülhettek olvasóink, az idei Jókai-napokat 1975. május 24. és 31. között rendezi meg a bratislavai Népművelési Intézet, a CSEMADOK Központi Bizottságával, a komárnó/ (komáromi) járási és városi szervekkel együttműködve. Ebben az esztendőben huszadszor kerül sor a magyar szavalok és prózamondók, tizenkettedszer a színjátszó csoportok és irodalmi színpadok és másodszor a bábegyüttesek országos versenyére, seregszemléjére Komáromban. Tóth Sándor az előző szavaló­versenyek győztesei egyikének dijat nyújt át Az idei seregszemlén két műsorral is szerepel majd a sahyi (ipolysági) József Attila irodalmi színpad Johai-riMpoh Tóth Sándorral, a bratislavai Nép­művelési Intézet Nemzetiségi Osztályá­nak vezetőjével beszélgetünk az idei rendezvényről, s arról, hogy milyen mér­tékben jut kifejezésre hazánk felszaba­dulása 3D. évfordulójának jelentősége az idei Jókai-napok műsorában? — Nagy mértékben, hiszen az egész rendezvényt a jubileumi felszabadulási évforduló jegyében készítettük elő. így természetesen számos együttes készül színvonalas műsorral, hogy mind esz­mei, mind minőségi szempontból mél­tón képviselje a hazai magyar szavalok és prózamondók, a színjátszók, az iro­dalmi színpadok és a bábosok öntevé­keny művészeti mozgalmát — számot adva a harminc esztendő alatt elért eredményekről. 0 — Mégis melyik műfaj az, amely­ben a legkonkrétabban érvényesül a felszabadulási tematika? % — Főként az irodalmi színpadi pro­dukciók azok, amelyek bár formailag különbözőek, de hangvételüket, tartal­mukat tekintve többségükben a felsza­badulás különböző mozzanatait érzékel­tetik. S ez érthető, hiszen nagyon sok irodalmi alkotásból válogathatnak a műsorok összeállítói, rendezői. Ilyen idő­szerű produkció lesz az Emlékezés című, a komáromi Magyar Gimnázium Irodal­mi Színpadának előadásában, Gáspár Tibor rendezésében, a Költők barikád­ra! című, a CSEMADOK sahyi (ipoly­sági) József Attila Irodalmi Színpadának előadásában, Vass Ottó rendezésében, a Kiáltás, a Moldova nad Bodvou-i (szepsi) Csillag Irodalmi Színpad pro­dukciója, Répás Teréz rendezésében, A Béke igaza című produkció, a CSE­MADOK luceneci (losonci) Pelikán Iro­dalmi Színpadának műsora, Kurie Ilona rendezésében, valamint a Bori notesz című produkció a Galántai gimnázium Irodalmi Színpadának előadásában, Mórocz Károly rendezésében. A további műsorok is ígéretesek. Ilyen lesz Az emberke tragédiája ugyancsak Vass Ottó rendezésében, a CSEMADOK kosicei (kassai) Szép Szó Irodalmi Szín­padának Menyegző című összeállítása Gágyor Péter rendezésében, „ CSEMA­DOK seciankai (szécsénkei) Irodalmi Színpadának Dalol a föld című össze­állítása, Csáky Károly rendezésében, valamint a CSEMADOK samoríni (so­­morjai) üzenet Irodalmi Színpadának Hej Dunáról fúj a szél . .. című műsora Szilvássy József és Zalabai Zsigmond rendezésében. 0 — Minden bizonnyal a szavalok és prózamondók nagy része is a felsza­badulási évfordulót méltató időszerű müvekkel lép fel majd az idei lókai­­napokon. Hány vers- és prózamondó verseng a különböző kategóriákban? — A vers- és prózamondók közül a I—IV. kategóriában összesen 38-an ver­senyeznek egész Dél-Szlovákiából, mind­annyian a kerületi versenyek győztesei, illetve első és második helyezettjei. Műsoruk színes, de ebben a műfajban is valóban a felszabadulási tematika dominál. 0 — Mely csoportok és milyen mű­vekkel képviselik a bábjátszó mozgal­mat? — A Dunajská Streda-i (dunaszerda­­helyi) Százszorszép Bábegyüttes a Görög Ilona című balladajátékot mutatja be, Marták Katalin rendezésében, a jahod­­nái (pozsonyeperjesi) Nyírfácska Báb­együttes a Petit Vígh Katalin rendezé­sében, a komáromi Munka utcai általá­nos iskola és a Szakszervezetek Házá­nak bábegyüttese pedig a Félig nyúzott bakkecske című bábjátékot, Kiriner Ilo­na rendezésében. A kassai Pitypang Bábegyüttes a Gyermekdalok és játé­kok címűt, Simon Ilona rendezésében, a mocai (dunamocsi) Csillag Bábegyüt­tes a Kiskakas gyémánt félkrajcárját, Csintalan Zsuzsanna rendezésében a szokolcei (lakszakállasi) Micimackó bábegyüttes pedig a Négy vándor éne­kes bábjátékot Bajcsi Katalin rendezé­sében. ' 0 — Köztudott, hogy 1975-ben ünne­peljük Jókai Mór születésének 150. év­fordulóját. Milyen lókai-művek, szín­darabok szerepelnek a műsorban? — Láthatja majd a közönség Jókai Mór—Komlósi Róbert: Mire megvénü­lünk című darabját, a CSEMADOK Krá­­l’ová nad Váhom-i (vágkirályfai) szín­játszóinak előadásában, Vincze Gábor rendezésében, valamint Jókai Mór — Huszka Jenő: Szabadság szerelem című művét, a CSEMADOK fil'akovái (füleki) helyi csoportjának és a Kovosmalt üze­mi klubja színjátszó együttesének elő­adásában, Szlosziar Pál rendezésében A CSEMADOK komáromi színjátszói Jókai Anna: Fejünk felől a tetőt című színjátékot mutatják be Tories János rendezésében, a levicei (lévai) színját­szók Gogol: Revizorját Nagy László ren­dezésében, a rozsnyóiak Csiky Gergely: Ingyenélők című darabját Krausz Mária rendezésében, és az izsai magyar álta­lános iskola színjátszó csoportja Jékely Zoltán: Mátyás király juhásza című ifjú­sági művével szerepel az idei Jókai­­napokon. A darab rendezői Izsák Lajos­­né és Kuruc Sándorné-TISZTA SZÍVVEL Aki eléri életének ötvenedik eszten­dejét, arról általában úgy tartják: a legszebb, a legjobb korban jár. Mert valóban: egy emberöltő során ezen az első, „valóban" kerek születésnapon bőven van már mire visszapillantani, van már mit összegezni az eddig vég­zett munka kapcsán, ám a soronkö­­vetkező évekre és évtizedekre is bát­ran lehet még további teendőket ter­vezni . . . Az 50. születésnap ezért hát vala­hogy mindig szebb, ünnepélyesebb az azt megelőző születésnapok bármelyi­kénél ! Bodnár Béla, a CSEMADOK Központi Bizottsága Népművelési Osz­tályának vezetője május 17-én lesz öt­venéves. Aki ismeri őt, tudja: fárad­hatatlan igyekezettel, szívvel-lélekkel végzett munkával teli életének valóban számvetésre termett, de még inkább további tervezésre szánt jubileuma ez. Alig múlt húszéves, amikor már szülővidékének, a Roznava (Rozsnyó) környéki Csoltó, Safárikovo (Tornaija), Lénártfala, Hanva és a többi kisebb­nagyobb község kulturális életének egyik fő szervezője és irányítója. Már 1948 őszén betanulja a tornaijai mű­kedvelőkkel Gárdonyi: A bor című színművét. A füleki futballpályán ren­dezett szabadtéri előadásukat ezer fő­nél is nagyobb tömeg tekinti meg!... A CSEMADOK megalakulása után egyik leglelkesebb szervezőjévé válik Szövetségünk akkoriban alakuló helyi szervezeteinek. Velkenyén, Runyán, Al­­sókalosán, Lőkösön és számos más községben segít a helyi szervezetek létrejöttében. 1951-ig egyéb kötelezett­ségei mellett — akkor még a járási építőipari vállalat dolgozójaként — pusztán lelkesedésből és ügyszeretetből végzi ezt a sokrétű kulturális tevékeny-3FMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítások 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom