A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-04 / 14. szám
3 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet -levelek - tudósítás MOST A TETTEK KÖVETKEZNEK Kráíovicové Kracanyban (Királyi iakarcsán) járva Hartmann Ferenc iskolaigazgatóval, a CSEMADOK helyi szervezete vezetőségi tagjával, a szervezet munkájáról beszélgettem. — Kulturális tevékenységre a téli hónapokban eddig nem gondolhattunk. Nem lett volna hol megtartani a fellépéseket. Most nemrégiben megjavították a kultúrházat. Kívül-belül új köntöst kapott. A napókban kályhát is sikerült szerezni. így most már rajtunk a sor, hogy szórakoztató műsorról gondoskodjunk. — Idejövet megfigyeitem, hogy a község több településből tevődik össze. — Igen. összesen hatból. Megnehezíti ez a munkánkat, mert a központtól mindegyik legalább három kilométerre esik. Nagyon jó az együttműködés a többi társadalmi szervezettel. Ősszel például a Gyümölcskertészek Szövetségének helyi szervezeté' vei közösen nagysikerű borkóstolót rendeztünk. A fiatalokat is bevonjuk a munkánkba. Legutóbb a szövetkezet évzáró taggyűlésén adtak műsort. Belőlük akarjuk újjászervezni a táncegyüttest. — Megemlítene néhányat legutóbbi akcióik közül? — Néhány hónappal ezelőtt író-olvasó találkozót rendeztünk Duba Gyulával. Politikai és tájékoztató jellegű előadásokat tartunk. Szűkebb hazánk munkásmozgalmi múltjáról, történelméről a Csallóközi Múzeum igazgatójával folytattunk nagyon értékes beszélgetést. A nyáron arató ünnepélyen láttuk vendégül a környék műkedvelő együtteseit. — További terveik? — A szervezet tevékenysége, főleg az utóbbi időben, ornióta Iván Tivadar gépészmérnök az elnöke, kezd fellendülni. Sűríteni akarjuk rendezvényeink számát. A kultürhózban most már más színjátszó csoportoknak is lehetősége lesz a fellépésre. F. M. Királyfiakarcsán mindig számítani lehet a fiatalokra. Felvételünk is ezt bizonyítja. A szövetkezet évzáróját az ő fellépésük tette ünnepélyesebbé. (Prandl Sándor felvétele) SZÓRAKOZTATVA NEVELNI, FORMÁLNI AZ EMBERT... .Nem elég az úton menni, de mást is hívni kell.’* — őszi Lászlóné, a CSEMADOK Nővé Zámky-i (Érsekújvári) Járási Bizottságának titkára idézte Váci Mihálynak ereket a sorait a március 8-ón megtartott járási konferencián. Miért idézte éppen ezeket a sorokat? Mint beszámolójából kiderült, igazán nem lehet panasz a járás CSEMADOK-szervezeteinek munkájára. Talán az egyetlen probléma az alacsony taglétszám: a járásban működő harmincöt helyi szervezetnek mindössze 5210 tagja van... Ennek ellenére gazdag, eredményes tevékenységről számolhatott be a konferencián Őszi Lászlóné. Természetesen nem sorolhatunk fel itt minden akciót, amelyre az utóbbi két évben sor került, csupán a legfigyelemreméltóbbakat említjük meg. A járásban az értékelt időszakban 518 ismeretterjesztő előadás hangzott el, 28 irodalmi estet és 15 író-olvasó találkozót rendeztek. Népművelési jellegűek voltak a 'különböző vetélkedők is: 1973-ban megrendezték a Csokonai-, Petőfi- és Madách-évfordulókkal kapcsolatos „Nagy évfordulók" című országos irodalmi vetélkedő, 1974-ben pedig a „Ki tud többet a Szlovák Nemzeti Felkelésről" vetélkedő járási fordulóját. Az utóbbiban 36 csoport és 5 egyéni versenyző vett részt, szép eredménynyel: egy csoport az országos döntőben első helyezést ért el. Nagy népszerűségnek örvendenek a különböző .szakkörök is. Honismereti kör Érsekújvárott, Köbölkúton, Szálkán és Kéménden működik. 1973 februárjában Érsekújvárott megalakult a Képzőművészetek Kedvelőinek Klubja, ennek tagjai a klub megalakulása óta már hat kiállítást rendeztek. Ezerkilencszázhetvennégyben tizennyolc színjátszó csoport működött a járás területén, és összesen 102 alkalommal léptek fel. Különösen aktív az érsekújvári, a zsitvabesenyői és a szőgyéni színjátszó csoport. Ezenkívül hat énekkar, tizenkét éneklő csoport és három citerazenekar működik a járásban, s okvetlenül meg kell említenünk a nyolc néptánccsoportot is: ezek közül az érsekújvári „Napsugár" a legaktívabb. Érsekújvárott társastánc-csoport is működik. A népművészeti együttesek találkozóját, a járási dal- és táncünnepélyt minden évben megrendezik Kéménden „Daloló Garam-völgye" néven. Őszi Lászlóné járási titkár magosra értékelte a CSEMADOK tagságának az önkéntes társadalmi munkában való részvételét is. A tartalmas beszámolót követő vitában összesen tizennégyen szólaltak fel, köztük Varga Béla, a CSEMADOK KB vezető titkára és Bartba István, a járási pártbizottság titkára, aki biztosította a küldötteket, hogy pártunk pozitívan értékeli a CSEMADOK munkáját, s tevékenységében továbbra is támogatja majd a szövetséget. A konferenciát Dobai Lajos, a CSEMADOK járási elnöke értékelte. Kijelentette, hogy a szervezet tagjai a jövőben is azon lesznek, hogy szórakoztatva neveljék, formálják az embereket. V. E. (Horváth György felvétele) JÓKAIRA EMLÉKEZTEK A CSEMADOK zeliezovcei (zselízi) helyi szervezete a városi népkönyvtárral és a Művelődési Házzal együttműködve sikeres irodalmi emlékestet rendezett a nagy magyar mesemondó, Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából. Jókai Mór életpályáját Csudái Irén tanárnő ismertette. Ezt követően Gerő Jánosnak a gimnázium igazgatójának jól felépített, Jókai írói munkásságát mélyrehatóan elemző és magyarázó előadásába nagyszerűen épültek be az író műveiből vett szemelvények, amelyeket a gimnázium tanulói — kiváló előadói készségüket bizonyítva — szinte művészi módon adtak elő. Jókainak talán kevésbé ismert művei közül Pásztor Lenke A bogáncs és a májvirág című mesét olvasta fel. Kalász Katalin ragyogó előadásában A palóc legény című anekdótával ismerkedhetett meg a közönség. Tóth Ildikó az És mégis mozog a föld, Mojzes Júlia a Kárpáthy Zoltán című regényből adott elő egy-egy érdekes részletet. Bungyi Agnes Jókainak A forradalomról című írását mondta el. Vörös Margit és Klucska Magdolna Az aranyemberből, Gerő Béla pedig a A jövő szárad regénye című műből olvasott fel. Sipos Ilona zongorán adott elő néhány számot a Gigánybáró-ból, a Jókai szövegére írt Straussoperettből. Nagy hatása volt a szabadságharcra emlékeztető Toborzónak, amelyet Kántor János, a helyi szervezet kiváló hangú énekese énekelt Andruska Ti borné zahgo rak ísé rétével. A műsor rendezéséért Mácsady János tanárt, a helyi szervezet kultúrfelelősét illeti dicséret. A dekorációs munka, valamint a színpadképet nagyszerűen kiegészítő Jókai-portré Gulis Vilmosnak, a helyi Művelődési Ház dolgozójának munkája. A nagyszerűen összeállított irodalmi műsort csaknem háromszáz ember látta. A zselíziek összeállítását a járás több községében is előadják. TOROK JENŐ HÍRMOZAIK • A CSEMADOK Ipetsky Sokolec-i (i poly szakáll asi) helyi szervezete a közelmúltban tartotta meg évzáró taggyűlését. Urbán Béla elnök beszámolójában megdicsérte a vezetőség tagjait, akik jó munkájukkal hozzájárultak a tavalyi kulturális tevékenységhez. Visehradszki Vilmos, Marsai András és Urbán Béla vezetésével a község fiataljai két színdarabot tanultak be. A Szövetség megalakulásának 25. évfordulójáról tartalmas műsorral emlékeztek meg. A CSEMADOK járási bizottsága által rendezett Daloló Ipolyvölgye népművészeti fesztiválon éneklő- és tánccsoporttal szerepltek. A helyi szervezet büszkesége a női éneklő csoport, amely részt vett a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny bratislavai döntőjén. Ami az idei programot illeti: megemlékeznek hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról. A színjátszó csoport tavasszal bemutatja Siposs Jenő Tülekedők című színdarabját. Megemlékeznek Jókai Mór és József Attila irodalmi munkásságáról. Aktivan segítik a vnb polgári ügyeket intéző testületének munkáját. A SZISZ városi szervezetével közösen előadási tartanak Az ifjúság küldetése a szocializmus építésében címmel. Ősszel szüreti bált rendeznek. APA VILMOSNÉ • A CSEMADOK calovói (nagymegyeri) helyi szervezete évzáró taggyűlésén Gerhát Sándor terjesztette elő a vezetőség beszámolóját. A beszámoló foglalkozott a Szövetség megalakulásának 25. évfordulójával, illetve tevékenységének negyedszázadával. 1949 tavaszán alakult meg a helyi szervezet. Azzal a céllal, hogy ápolja és fejlessze a magyar dolgozók kultúráját. Igen aktív kulturális csoport látott munkához Nagymegyeren. Színvonalas műsoraival más városokba is ellátogatott. Tavaly, a Szövetség megalakulásának 25. évfordulójára rendezett ünnepi taggyűlésen újra felcsendültek a szép dallamok. A közönség újra viszontláthatta operett-korszakuk csillagait. Gerhart Sándor beszámolójában arra is kitért, hogyan működnek jelenleg a kulturális csoportok. Újabb tagok kérték felvételüket az énekkarba. A régi probléma azonban még mindig kisért. Kevés a férfi az énekkarban. Tavaly december elején jól sikerült dalos találkozót rendeztek. Énekkaruk és az iskolai kórusok szereplését a jahodnái (eperjesi), galántai és komárnói (komáromi) énekkarok fellépése követte. Ag Tibor karnagy tiz éve vezeti a kórust. Irányításával számtalan sikert ért el. Februárban rádiófelvételt készítettek velük, lakál Piroska pedagógus az irodalmi színpaddal foglalkozik. A tavalyi évzáró taggyűlésen „Szabadnak lenni" címmel szép összeállítással mutatkoztak be. Nemrégen megalakult a citerazenekar. Nagy reményeket fűznek tevékenységéhez. December közepén, a Csallóközi-napok keretében, klubhelyiségükben Marcell Béla, Csallóköz történelmének kiváló ismerője tartott előadást. Ugyancsak a klubhelyiségben ankétot rendeztek a Hét szerkesztőivel, ígéretet tettek újabb előfizetők szerzésére. Növelni akarják a taglétszámot is. Főként fiatalok toborzásával. Méltóképpen emlékeznek meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulójáról. LAJTOS KLARA 3 CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósíts h'icst* 11
