A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-02-07 / 6. szám
Olvasóink a felszabadulásról Akróniko 1239-ben említi először a község nevét. Az első feljegyzések hírt adnak egy apácazárda létezéséről, amely még IV. Béla idejében épült. A felső-csallóközi község gazdag munkásmozgalmi hagyománnyal rendelkezik. Zsigó Mihály, Csaszny Sándor, Szimet Lajos és Zsigó Mihályné kezdeményezésére 1924-ben megalakult a pártszervezet. Az első köztársaság idején sztrájkokat és népgyűléseket szerveztek, amelyeket a csendőrség brutálisan szétoszlatott. 1925-ben az újvásári birtokon sikeresen ért véget a földmunkás sztrájk. A munkaadó kénytelen volt felemelni a földmunkások bérét. A pártszervezet tagjait gyakran felkereste Major István és Steiner Gábor, akik Zsigóéknál illegálisan a „vén diófa alatt" találkoztak a kommunistákkal. Lelkesen terjesztették a proletársajtót. Vasárnaponként ötven példányt is eladtak a Munkásból. A párt eszméi termékeny talajra találtak. A húszas évek végén már 90 tagja volt a pártszervezetnek. Nagymagyart vörös saroknak nevezték. A Horthy-rendszerben nehéz körülmények közt élt a falu lakossága. A kisiparosok tönkrementek vagy elszegényedtek. Sok munkanélkülit tartottak számon. Érthető, ha a lakosság türelmetlenül várta a felszabadító szovjet csapatokat. Érkezésük napja arany betűkkel íródott a község krónikájába. 1945. április 2-án szabadult fel a falu. A fasiszták nem tanúsítottak ellenállást. Szálasi nyilasai tetemes anyagi károkat hagyva maguk után eszeveszetten menekültek nyugat felé. Felszabadult a község, és o kommunisták vezetésével megindult a termelőmunka. A felszabadulás utáni esztendőkben a falu szocializálására irányult a figyelem. Az alapító tagok között elsősorban földnélkülieket és kisparasztokat találunk. Elég hamar túljutottak a kezdeti nehézségeken. A fejlődés szempontjából fontos határkőnek számít 1960. január elseje, amikor három szomszédos község: Rastice, Cenkovce és Maslovce (Nagymagyar, Csenke és Vajasvata) közigazgatásilag egyesült. Az újonnan felvett nevet (2laté Klasy, Aranykalász) csakhamar megszokták az emberek. Meggyorsult a fejlődés üteme. Ha valamilyen természetfölötti csoda folytán feltámadna az a régi krónikás, aki azt az apácazárdát említette, bizonyára nem hinne a szemének. A három községben gombamódra szaporodtak az új családi házak. Legtöbbjük villának is beillene. Aki Samorín (Somorja) felől érkezik a községbe, annak modern utcasorokba ütközik a tekintete. A felszabadulás óta közel 300 korszerű, összkomfortos családi ház épült. Munkások és szövetkezeti tagok építették. A hnb tanácsának egyik határozata szerint a régi, minden tekintetben elavult művelődési házat varrodává alakították át. Ilymódon 40 asszonyt és lányt juttattak helyben munkához, mentesítették őket az utazástól. A község vezetői nagy súlyt helyeztek a szolgáltatás fejlesztésére. Kevés falu büszkélkedhet olyan fejlett szolgáltató hálózattal. A hnb helyi gazdálkodási üzeme 16 foglalkoztatási ágazatban nyújt szolgáltatást. 1972-ben adták át rendeltetésének a bevásárló központot. Az ízlésesen berendezett üzletekben nagy az áruválaszték, kedvesek és előzékenyek a kiszolgálók. Nagy forgalmat bonyolít le a tej- és kenyérbolt, valamint a háztartási cikkek boltja. Jó híre van a póküzemnek, amely naponta ro-Nagy László felvétele Prandl Sándor felvétele Ha feltámadna A RÉGI KRÓNIKÁS pogós kenyeret, péksüteményt és fonott kalácsot süt. A két évvel ezelőtt átadott egészségügyi központban négy körzeti orvos, két fogorvos és egy nőgyógyász gondoskodik a lakosság egészségvédelméről. A nők foglalkoztatottsága következtében bővítették az óvodai férőhelyek számát. A hatvan férőhelyes korszerűen felszerelt óvodát aránylag rövid idő alatt építették fel. A falu vezetői mindent megtesznek, hogy választópolgáraik elsősorban a dolgozó nők igényeit kielégítsék. A lakosság közel ötven százaléka cigány. A felszabadulás számukra is megteremtette a feltételeket a szociális és kulturális felemelkedéshez. Jelentős eredménynek kell elkönyvelni, hogy szinte már teljesen felszámolták a „pérót". A cigányok fele korszerű családi házakban és szövetkezeti lakásokban lakik. Szocialista államunk és a hnb hatékony támogatásával 70 cigány családi házat épített magának. Ma már a cigányok többsége állandó munkaviszonyban van és bekapcsolódik a községfejlesztési munkákba. Az utóbbi években lényegesen javult a cigánygyermekek kötelező iskolalátogatása, bár ezen a téren még sok a tennivaló. Sokoldalú munkát fejt ki a Roma szövetség helyi szervezete, mely társadalmi munkák szervezésén kívül tagjainak a kulturális továbbképzésével is foglalkozik. Nemrégen kaptak a falu felső végén egy 60 férőhelyes, kétosztályos óvodát, valamint bevásárló központot, vendéglátóipari üzemet és művelődési házat. Míg a felszabadulás előtt a községben egyetlen üzem sem létezett, jelenleg a munkaképes lakosságnak több mint fele helyben dolgozik. A szolgáltató üzemnél 70, a téglagyártásnál 30, az Agroprogres vállalatnál 250 ember talált állandó munkát. Ez utóbbi üzem több mint 16 000 hektárnyi területen biztosítja a mezőgazdasági üzemek földterületeinek öntözését. Népgazdasági szempontból felbecsülhetetlen értékű munkát végez, hiszen Csallóköznek ezen a részén a talaj kavicsos, és az időjárás (főként a növények vegetációs időszakában) elég száraz. Köztudomású, hogy az öntözés idénymunka. Annak érdekében, hogy a munkaerőket egész évben foglalkoztathassák, a közelmúltban fém- és fafeldolgozó üzemrészleget nyitottak, amely télen is munkalehetőséget biztosít a szakmunkásoknak. A magyarországi Agárdi Állami Gazdasággal közösen sertésfarmok és marhahizlaldák belső berendezéseit készítik nemzetközi kooperációban. Az üzem évi pénzügyi terve 45 millió koronára rúg. A három község fejlődésében és a lakosság életszínvonalának alakulásában döntő szerepe van a jól működő egységes földművesszövetkezetnek, amely közel 200 dolgozót foglalkoztat. A szövetkezet jelenleg a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Iárás legjobb gazdasági üzemei közé tartozik. Galonafélékből elérték az ötven mázsás, cukorrépából az ötszáz mázsás átlagos hektárhozamot. Az évi tejtermelés megközelíti a 4000 litert tehenenként. A szövetkezeti tagok évi átlagos keresete meghaladja a 30 000 koronát. A vezetőség támogatja a fiatalok szakmai továbbképzését, kulturális és sporttevékenységükhöz biztosítja a szükséges feltételeket. 1974. nyarán adták át rendeltetésének a 7 millió korona beruházással épült művelődési házat. Az efsz adminisztrációs és szociális központját is ebben helyezték el. A felszabadulás után a CSEMADOK helyi szervezete vette kezébe a kulturális élet irányítását. Egy ideig aktív kulturális munkát fejtettek ki, és főleg a színjátszó csoport ért el szép eredményeket. A hatvanas években azonban pangásnak lehettünk szemtanúi. A CSEMADOK helyi szervezetének rendezvényei azt sejtetik, hogy ismét fellendülőben van a kulturális és népművelő munka. Ösztönzést adott ehhez a szép nagy művelődési ház is. Harminc év nem nagy idő, mégis gyökeresen megváltoztatta az emberek életmódját és szemléletét. Az összkomfortos családi házakban ott vannak a háziasszonyok munkáját megkönnyítő háztartási gépek, a szórakozást biztosító rádió és televízió, örvendetes jelenség, hogy az új családi házak könyvszekrényeiben ott találhatók a könyvek, az emberek a szabad idejüket okosan használják ki. A személygépkocsi vásárlása közelebb hozza a falut a városhoz. Nagyon is érthető, ha Nagymagyaron és másutt is az emberek az elért sikerek jegyében ünnepük meg felszabadulásunk 30. évfordulóját. «%■ SVINGER ISTVÁN hót 4
