A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)
1973-05-25 / 21. szám
A Csallóköz kellős közepén vagyunk, Dunaszerdahelyen, székhelyén annak a járásnak, melyet méltán nevezhetünk az ország éléskamrájának, A Csallóközt valamikor aranykertnek nevezték. Talán egykori szép ligetei, árnyékos füzesei, kanyargós folyócskái, őstölgyei, a buján tenyésző természet festői gazdagsága adta e nevet. Ennek a Duna-szigetnek a közepén terül el a a dunaszerdahelyi járás. Ma már új képpel, fejlődő élettel és mezőgazdasággal. A régi nádasok kiszáradtak, a vadvizeket csatornák viszik a Dunába. A hajdani délibábot mutogató végtelen rónán dús búzavetést ringat a tavaszi szellő. A mélázó gémeskutakkal tarkított legelők helyét gazdagon termő szövetkezeti földek foglalják el. Az utóbbi évek nagy építkezési folyamatában eltűntek a nádfedeles utcasorok, a régi falusi világgal együtt, Üj, modern lakónegyedek. Iskolák, művelődési otthonok, modern kórház, számos egészségügyi Intézmény és egyesület szolgálja a járás dolgozóit. A Csallóközben ma már egyre több füstölgő gyárkémény hirdeti a történelmi változást. Akármerre megyünk a járásban, mindenütt a szorgalmas, kitartó munka nyomait látjuk. A természet és az emberek anyagi és szellemi életének nagy változásait az a céltudatos, szorgalmas munka eredményezte, melynek fáradhatatlan szervezői, harcosai a bátor kommunisták. Ennek az élenjáró harci egységnek az összefogó, lelkesítő ti Irányító vezére Ferencel Stefan, a kommunista párt járási bizottságának vezető titkára. Evek hosszú során végzi ezt a tisztséget, járja a falvakat, tanyákat, Uzemrészlegeket, iskolákat, tanácsokat ad, segít mindenütt, ahol erre szükség van az ember és a szocialista közösség összehangolt érdekében. Ot kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat a csallóközi emberek jelenlegi életéről, a járás gazdasági és társadalmi helyzetéről. Ügy tudjuk, a szerdahelyi járás egyike országunk azon járásainak, melyben konszolidált politikai élet és termelő munka folyik, ön szerint vezető titkár elvárs, miből ered mindez? Amikor dolgozó népünk megszabadult a burzsoázia uralmától és a kizsákmányolástól, az anyagi és kulturális fejlődés megkétszereződött. Dolgozóink becsületes munkájának, hatalmas akaraterejének és leleményességének, valamint az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaság lakossága testvéri és elvtársi együttműködésének köszönhetjük, hogy történelmileg rövid időn belül le tudtuk küzdeni az elmaradottságot, és modern életfeltételeket biztosítottunk dolgozó népünk számára. Sikeresen leküzdöttük az 1085-ös természeti katasztrófát is. Az első köztársaság idején a Csallóköz a legelmaradottabb területek közé tartozott, kizárólag mezőgazdasági jelleggel bírt. A nagybirtokokon dolgozó munkások, a cselédek és az idénymunkások rendkívül nehéz körülmények között éltek. Bérük a legalapvetőbb létfenntartási költségek fedezésére sem volt elegendő. Ezért is talált pártunk olyan nagy támogatásra a félproletárok és kisparasztok körében már az első köztársaság idején. Az 1948-as februári győzelem járásunkban is feltételeket biztosított a termelőerők rohamos fejlődéséhez. Felosztásra kerültek a nagybirtokok, majd 1949-ben megkezdődött a magántulajdonjogi viszonyok megváltoztatása a falvakon. Ez megalapozta a fejlett mezőgazdaság kiépítését, amely képes kielégíteni a társadalmi szükségleteket, s egyben magas életszínvonalat biztosított a mezőgazdaságban dolgozók számára. Az ipar is kedvezően fejlődött. Megváltozott a lakáskultúra és az egészségügyi gondoskodás, új iskolák és más berendezések épültek, Az elmúlt 25 év alatt szocialista tartalmat kapott a dolgozók gondolkodásmódja is. Csakis az anyagiszociális javak, a kulturális értékek és a szocialista tudatformálásban elért kimagasló eredményekre vezethető vissza, hogy járásunkban mind a kommunisták, mind a pártonkívüliek az 1988—69-es ^vekben is túlnyomó többségükben hűek maradtak az internacionalista pozíciókhoz és megelégedéssel fogadták azt a nagy segítséget, amit a Szovjetunió és a többi szocialista ország nyújtott az ellenforradalom kibontakozásával szemben, A XIV. kongresszus határozataival, valamint a párt központi bizottságának határozatait a járási pártbizottság konkrétan lebontotta a járás feltételeire. Ezt követően az alapszervezetek is megkezdték a XIV. kongresszus határozatainak lebontását saját feltételeikre. A közéletben és a termelő munkában nagy jelentőséggel bír az emberek egymáshoz való viszonya. Milyen e téren a szlovák és a magyar lakosság viszonya a járásban? Az elmúlt években végzett munkánk legértékesebb sikerének tekintjük azt, hogy a XIV. kongresszus határozatainak hatására jelentősen elmélyült mindt a párttagok, mind a dolgozók legszélesebb rétegeinek internacionalista tudata és érzelme. Járásunkban, ahol mi kommunisták dolgozunk és ahol a szlovák és a magyar nemzetiségű polgárok élnek együtt, a politikai munkában különösen fontos a közös érdekek, a munkásosztály érdekei alapján történő eljárás és viszonyulás, Ugyanis az eredmények nagyban függnek a közösen kitűzött célok együttes teljesítésére irányuló együttműködéstől, a baráti és testvéri kapcsolatok ápolásától és állandó erősítésétől. A CSKP politikájának a nemzetiségi kérdés megoldása terén történő érvényesítése során a járási pártbizottság a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalataiból és a XIV. kongresszus határozataiból indult ki minden társadalmi kérdés és probléma megoldásában. A politikai, gazdasági és kulturális életben kifejtett munkánkkal mind a szlovák, mind a magyar nemzetiségű lakosság számára biztosítottuk az önmegvalósítás azonos lehetőségeit. Büszkék vagyunk arra, hogy a szlovák és a magyar nemzetiségű lakosság baráti és testvéri együttélésének és együttműködésének elmélyítése mellett mind a párttagok, mind a pártonkívüliek tudatában tovább erősödött a szocialista országokkal való együvétartozás gondolata, s főleg a Szovjetunióhoz való internacionalista viszonyulásunk. Az emberek tudatában végbement egészséges fejlődésnek köszönhetjük, hogy ma már Jobban megértik a szocialista országok közötti Integráció szükségességét, amely az utóbbi években nagyon örvendetesen és eredményesen fejlődik, örülünk annak, hogy a legtöbb alapszervezetben sikerült kibontakoztatni az opportunizmus, a kispolgári és burzsoá ideológia megnyilvánulásai ellen indított offenzív ideológiai munkát. A gazdasági fejlődés az anyagi jólét és szellemi felemelkedés biztosítéka. Járásunkban hogyan nyilvánul meg a jelen időszakban a gazdasági élet? Pozitívan értékeljük az elmúlt években végbement gazdasági fejlődést járásunkban. Megerősödött az állami terv tekintélye. Az 1988—8Ö-es években a jobboldali opportunisták arra törekedtek, hogy az össznépi tulajdont a csoporttulajdon váltsa fel. A nagymérvű szubjektivizmus és az össztársadalmi érdekek semmibevétele nagy károkat okozott népgazdaságunknak. Egyes helyekén járásunkban is tapasztalhattuk, hogyan akartak egyesek munka nélkül meggazdagodni. A jelenlegi időszakban a terv által megszabott feladatok kellő súlylyal és komolysággal bírnak. Es főleg ott, ahol kellő igyekezetei fejtettek ki annak érdekében, hogy a dolgozók ismerjék munkaszakaszuk feladatait, megmutatkozik a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezése. Tudjuk, hogy a munkához való öntudatos viszony a szocialista életmód alapvető jellemvonása. Ugyanakkor a dolgozók öntudatos részvételének és kezdeményezésének fejlesztése munkánk minden sikerének fő forrását jelenti. A munkához való viszony, a fegyelem. a szocialista munkaverseny, a szocialista munkabrigádok mozgalma az üzemekben, állami gazdaságokban és egységes földművesszövetkezetekben kedvezően befolyásolja egész társadalmi életünket. Ugyanakkor a dolgozó tömegek rendszeres és öntudatos részvétele és támogatása szorosan összefügg azzal a kívánalommal, hogy a dolgozókat állandóan tájékoztatni kell a tervfeladatokról és azok teljesítéséről. Mivel a kommunisták ebben nagy igyekezetei fejtettek ki, tanúi lehettünk annak, hogy a dolgozók valóban megismerkedtek a tervezett feladatokkal és aktívan részt is vettek azok teljesítésében. A dolgozóknak a választási programok teljesítésére irányuló kezdeni konferencia küldöttei ményezése szép eredményekhez vezetett az életkömyezet javításában és a szolgáltatások további bővítétésében. Javul a lakosság ivóvízellátása is. 38 ezer folyóméternyi új vízvezetékhálózat épült, s ezzel 5200-zal emelkedett azoknak a száma, akik nyilvános vízvezetékhálózatból kapják a vizet, s ma már ilyen vizet használ a lakosság 34,2 százaléka. A nemzeti bizottságokhoz tartozó gazdasági szervezetek tevékenységének javítása érdekében átadott beruházások értéke 55,2 millió koronát tett ki. A legjelentősebbek közé tartozik a dunaszerdahelyi famegmunkáló üzem és autószerviz, valamint a járási építőipari vállalat nagymegyeri telephelye. A választási programok valóraváltásában jelentős mértékben vettek részt maguk a polgárok is. A nemzeti bizottságok által szervezett szocialista munkaverseny keretében — beleszámítva a „Z“ akciókat is -- 150,1 millió korona értékű létesítményeket hoztak létre. A lakosság összesen 9 508 195 órát dolgozott önkéntes társadalmi munkában. A XIV. kongresszus határozatainak megfelelően javult a nyugdíjasok helyzete is. 1971-ben 54 millió koronával emelkedtek a nyugdíjak, s jelenleg a 14 963 nyugdíjasnak folyósított összeg 118,7 millió korona. Az átlagos havi nyugdíjösszeg 872 korona, ami 279 koronával múlja felül az 1970-es szintet, A nemzeti bizottságok által irányított vállalatok teljesítményei 38 millió koronával emelkedtek és elérték a 201.4 millió koronát. A lakosságtól származó bevételek 4 millió koronával emelkedtek és elérték a 30,1 millió koronát. Leszögezhetjük, hogy járásunk gazdasági fejlődése az ötéves terv irányelveivel összhangban történt. Teljes egészében tudatosítjuk, hogy a lakosság igényei állandóan emelkednek. Azt is tudjuk, hogy megoldásuk számos más problémával függ össze, amelyek a szocializmus építésének folyamatában merülnek fel. Az építkezési beruházások keretében üzembe helyezték az új cukorgyárat, amely sikeresen teljesíti feladatait. Az elmúlt esztendőben több mint 3500 vagon cukrot gyártott. Somorján felépült a Koíatex üzem, a járási építőipari vállalat kivitelezésében. Megindult a tanítás az új mezőgazdasági technikumban, elkészült az új szakmunkásképző Iskola 1200 ipari tanuló részére és kétjüdülőtelep épült az úttörők részére. Az elmúlt két év alatt több mint 7500 ember költözhetett új lakásba, és még számos más berendezés és létesítmény épült. Folytatódik a baromfifeldolgozó üzem és további objektumok építése. Megelégedéssel álla-
