A Hét 1973/1 (18. évfolyam, 1-26. szám)

1973-02-16 / 7. szám

§ Válasz Molnár Ilona naszvadi olvasónk­nak lS6S-ben balesetet szenvedett, bal kezén négy ujját amputálták. Azóta részleges rokkantjáradékot kap. Azt kérdezi, nem kaphatna-e teljes rokkantjáradékot. A rokkantság elsősorban orvosi kérdés, amelyet az illetékes orvosi bizottság álla­pít meg. Döntése ellen fellebbezéssel le­het élni. Teljes rokkantnak azt tekintik, aki nem tud semmiféle állandó kereső foglalkozást űzni, vagy aki foglalkozását csak egészsé­gi állapotának komoly veszélyeztetésével folytathatja, vagy aki rendszeres kereső foglalkozást csak rendkívüli feltételek mellett űzhet (például a vakok, vagy a nagyon súlyos ortopédiai károsodást szen­vedettek stb.) Az ún. leszázalékolást végző orvosi bi­zottság nyilván arra a megállapításra ju­tott, hogy az ön egészségi állapota a bal­eset után olyan, hogy továbbra is végez­heti a munkáját, de különleges könnyí­tések mellett, vagy esetleg csak más, könnyebb munkát. Részleges rokkantság esetén — az ennek .megfelelő rokkantsági járadékra való igény mellett — a rokkant tovább is dol­gozhat s így munkájának jövedelmével kiegészítheti a rokkantsági járadék össze­gét. Amennyiben annak idején munkabale­setet szenvedett volna, akkor munkaadója köteles volt önt továbbra is alkalmazni s egészségi állapotának megfelelő köuny­­nyebb munkát adni. Ezt önnek magának is kérnie kellett volna. Ha a munkaadója ezt a kötelességét nem teljesítette, akkor önnek igénye van el­lene a volt átlagkeresete és a részleges rokkantjáradék közötti különbség megtérí­tésére járadék formájában. Forduljon ügyvédhez és iratai alapján kérje tanácsát az esetleges további teen­dők kérdésében. Dr. B. G. a SÍK lll'VIIK Isi ii sí i:n ni A kefir nem csodaszer „Igaz-e, hogy a kefir szinte csodahatá­sú gyógyital — kérdezi olvasónk, P. An­­talné. — Milyen a jó kefir s mely beteg­ségeknél használható gyógyszer helyett?“ Erjesztő kefírmagvak segítségével, pasz­­törizált tejből készítik ezt az italt. A kész termék tejsavat, némi alkoholt és szén­savat tartalmaz. A benne levő tejfehér­je részben jól oldódó fehérje elemeire bontódik. Zsiradéktartalmát az határozza meg, teljes tejből készítik-e vagy sem. A helyesen előállított kefirt 5 C°-ra hűtve kellene eljuttatni rendeltetési helyére. Eredeti tulajdonságait csak a friss ital őr­zi meg. A jó kefir enyhén habzó, kelle­mesen savanyú ízű és aroméjú, fehér fo­lyadék, amely egyenletesen tölti ki az üveget. A hosszabban tárolt kefir minő­sége hűvös, sötét helyen tartva is rom­lik; a túlterhelt, állott ital íze és szaga kesernyés, állománya rögös, savója elkü­lönül, a színe is megváltozik s élvezhetet­lenné válik. Időnként s helyenként gyógyító csoda­szer hírét költik. Ily esetben orvosi szem­pontból nem tulajdonítunk neki nagyobb jelentőséget, mint más „felkapott“ fo­gyasztási cikkeknek. A kefir rendszeres használatától hiába remélnénk csodatevő hatást. A beteg emberi szervezetet csupán a kedvező külső és belső hatások, köztük az életmód, a táplálkozás és a gyógysze­res kezelés együttes hatása hozhatja rend­be. Helyesebb tehát a kefirt nem csoda­szernek, hanem csak jól emészthető, táp­láló, üdítő élelmi cikknek tekinteni, amely az egészséges és a beteg ember étrendjét is kellemesen tarkítja. Általános fogyasztásra az ún. 1 napos, gyenge ke­fir alkalmas, ennek érési ideje 24 óra, és legkisebb a savanyúsága és szesztartalma. Emésztési zavarokban és más betegségek­ben szenvedő emberek is beiktathatják étrendjükbe a kefirt, a páciens azonban jól teszi, ha ezt megtanácskozza kezelő­orvosával vagy a kórházi diétológussal. Az emésztési zavarokkal küzdő embernek a közepes, 2 napos kefirt szokták ajánla­ni, amely 48 órán át érik és mérsékelt sav- és szesztartalma jól hat a gyomor­bélrendszer működésére. Dr. Szántó György mnliisri »iirsnk Elegendő egy gyerek? Sokszor felvetődött már a kérdés, hogy mikor le­het a gyermek érdekében családot alapítani. Arról is sokat vitatkoznak, hogy mikor jön jókor az első gyerek, és ha mór van egy gyerek, mikor érkezzen a másik és a harmadik. Persze a kérdés sokszor akaratunk ellenére is megoldódik, és ha a kicsi már útban van, akkor a körülményekkel nem tö­rődve vállaljuk világra hozatalát, Ez a megoldás azonban már sokszor káros a gyermek számára is. Gyakran előfordul, hogy ezen a problémán későn gondolkodunk el, későn kérdezzük meg önmagun­kat, hogy merjük-e a gyereket vállalni. A megol­dás a saját elhatározásunktól függ, de a gyermek érdekeire is gondolnunk kell. Szeretném, ha az em­beri sorsok rovatának olvasói hozzászólnának ehhez a problémához és választ adnának az én kérdésem­re is. Három éve házasodtunk össze. Szüléinkkel egy faluban, de külön lakásban élühk. Mivel nem la­kunk együtt, a gyermekek nevelésében sem nagyon számíthatunk a segítségükre. Munkahelyemről a gyermek érdekében és az orvos tanácsára léptem kf, mivel túl megerőltető volt abban az állapotom­ban a munkám. A kisfiam most nyolc hónapos. Idehaza vagyok, vezetem a háztartást és nevelem a kicsit. Bölcsőde nincs, óvodába pedig csak három­éves kortól adhatom. Addig nem dolgozhatok, hi­szen a gyermeknek addig van a legnagyobb szük­sége az anyai gondoskodásra. Ebből kiindulva gon­doltam arra, hogy két kisgyermekkel több ugyan a gond, de egyszerre megoldódna a nevelésük, a költségek is kisebbek lennének most, mint évek múlva, amikor mindent elölről kell ismét kezde­nem. Nekem ez a véleményem, de a férjem más nézetet vall, neki a jövőnket illetően nincsenek ilyen tervei. Azonban én nem helyeslem azt a né­zetet, hogy elég egy gyerek a családban. A gyerek­re nézve sem hasznos, mert egyedül marad. Ha viszont van testvérkéje, abban mindig barátjára, játszótársára talál. Sajnos, mostanában kialakult az a nézet, hogy egy, két, esetleg három gyermeknél nem kívánnak többet. Államunk óriási összegekkel siet a családok támogatósára. A családi pótlék eme­lésével, a szülési szabadság meghosszabbításával próbálja segíteni a gyermekek jobb életfeltételeit. Hálásak lehetünk, hogy ennyi segítségben részesü­lünk, de sokan ennek ellenére sem élnek a felkí­nált lehetőségekkel. Édesanyám öt gyermeket szült, pedig akkor még semmiféle támogatásban sem volt része. És mégis vállalta a nehézségeket. Akik elgondolkoztak ezeken a problémákon, vagy maguk is átéltek hasonló helyzeteket, szeretném, ha hozzászólásaikkal segítenének megerősíteni meg­győződésemben. Remélem, sokan lesznek olyanok, akik e problémával kapcsolatban megírják a véle­ményüket. Hálást L, Lakszakállas Válasz „Mit hpz a holnap“ jeligére Tizennyolc éves korában ment férjhez, huszon­három éve él szerelem és szeretet nélkül házasság­ban. két nagykorú és egy kiskorú gyermek anyja. A férje 25 éve távoli bányában dolgozik, csak két­hetenként jár haza, de sem gyermekeinek, sem ön­nek ebből öröme nincs, mivel a család problémái­val a férje egyáltalán nem törődik. Igaz, hogy a fi­zetésének felét a családjának adja, de míg otthon tartózkodik, idejének nagy részét a barátai körében tölti. Sajnos ön felett az élet szeretet és szerelem nélkül múlt el. Munkába állt, ahol megismerkedett egy szomorú sorsú férfival, aki mindenben megérti. Kölcsönösen megszerették egymást, csak az a baj, hogy a férfi is nős. Ha tiszta képet akarunk alkotni a helyzetéről, akkor mind a két családnak a problémáit bonckés alá kell venni. A házasság intézményéhez az állam­nak is nagy érdekei fűződnek. Támogatja azt anya­giakkal is, de egy házasság csak akkor értékes, ha mindazokat a feladatokat teljesíti, amelyeket a tár­sadalom megkövetel tőle. Férje huszonhárom évi távolléte nem kedvezett a harmonikus családi élet kifejlődésének. A távoliét elhidegíti a házasfeleket, s ebben a kéthetenkénti látogatás nem segít, mivel a házastársaknak sokkal több alkalma van más sze­mélyekkel kapcsolatot teremteni, mint az élettár-, sukkal. Ahhoz, hogy kielégítő tanácsot adhassunk, meg kellene hallgatni a másik felet is, a férje vélemé­nyét és esetleges panaszait. Mivel erre nincs lehe­tőségünk, próbáljuk magunkat az ő helyzetébe is beleélni. Mit kapott a férje öntől a házasságban? Mit kaphatott az adott körülmények között? Em­beri és házastársi szeretetet nem, A férje végezte nehéz munkáját, szépen keresett, keresetének a fe­lét a családjának adja, tehát fáradságos munkájá­nak az eredményét megosztja a családjával. Mit kapott ennek fejében öntől és gyermekeitől, akik természetesen szintén elhidegültek az apjuktól? Ügy gondoljuk, hogy viszonzásként ő sem kapott sokat. Ezért tölti szabad idejét a barátaival és ke­res vigaszt az italban. Nem tudom megérteni, hogy mi tartotta magukat huszonhárom évig családi kötelékben. Még fiatal, mindössze negyvenegy éves. Mit vár a férjétől, ha nem szereti, és ha ő sem vonzódik magához? Vagy csak az tartotta a családjukat egybe, hogy a férje keresett? Ami a másik férfi helyzetét illeti, úgy vélem, ők sincsenek örökre egymáshoz kapcsolva. A pokol­ból másodszor is meg lehet szabadulni. Természe­tesen számolnia kell azzal is, hogy a gyermekei nem szívesen fogadják majd az idegent a családba, féltékenyek lesznek, mert meg kell osztaniok a sze­retetet vele. Hogy mit hozhat a változás önre nézve? Egy új házasság a szeretett férfi oldalán elfeledteti mind­azt a rosszat, amiben eddig része volt. Természete­sen a férfi kétszeri házassága óvatosságra int, de ebben sem állíthatunk fel általános szabályt, mivel minden házasságban a harmónia a két fél jó és rossz tuladjonságaitól függ, attól, hogy miként tud­nak egymáshoz alkalmazkodni. De milyen változást hozna mindez a jelenlegi férje számára? Mivel csak egy kiskorú gyermek eltartására köteleznék, na­gyobb összeg maradna számára a keresetéből, mint eddig. Az ő feladata lett volna, hogy családját a munkahelyéhez közelebb helyezze el, vagy a csa­ládjához közelebb szerezzen munkát. Ezt nem tette meg. Hogy miért, azt nem tudhatjuk. Mégis úgy gondoljuk, hogy könnyen beletörődne a megválto­zott helyzetbe, hiszen eddig sem fűzték szoros kap­csok a családjához. A másik férfi nyerne talán a legtöbbet, hiszen megszabadulna abból a pokolból, amelybe már má­sodszor is beleesett. Ahogy végighaladtunk az érdekelt felek helyze­tének és kilátásainak a vizsgálatán, rá kellett jön­nünk, hogy tulajdonképpen egyik félnek sem érde­ke a jelenlegi helyzet fenntartása. Bármily különö­sen is hangzik, úgy fest a helyzet, hogy mind­annyian jól járnának, ha megszabadulnának a je­lenlegi családi kötelékeiktől, és ki-ki a maga mód­ján új életet kezdhetne. Gáfrik Gyula, Luienec (Losonc) Jose( Kratochvil felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom