A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-02 / 22. szám

%< It A sztklaoromról büszkén tekint a kanyargó folyóra Streóno vára A Vág-völgy egyik fennmaradt éke és büszkesége: Árva vára A Vág-völgy A VÁG MENTI hegyormokról ti­zenkilenc várrom bámul a szeszélye­sen kanyargó folyóra. Tizenkilenc sziklavár, néhány erődítmény, kolos­tor és várkastély regél a Tátrától a dél-szlovákiai síkság széléig kanyar­gó folyó múltjáról. A tutajokat — a Vág romantikájának fél század előt­ti jelképeit lesöpörte már az öreg folyó hátáról az idő. A Vágón éptllt vízlépcső-rendszer erőművel között a halak számára gondoskodtak a lét­ről, de a korszerű technika a tuta­jok számára nem létesített utat. A nagykalapú faúsztatók ivadékai már nem járják tutajokon a Vágót, auto­mata gépeket irányítanak a Vágón emelt erőművekben és a folyó part­ján épült korszerű gyárak csarnokai­ban. A vadregényes várak alatt el­suhanó tutajok koldusromantlkáját felváltotta a technika, az energia és az ipari termelés romantikája. Fent a Beszkydek és a Magura közt Csák Máté székhelye: a trenölnt vár. A fötorony aránylag épségben fennma­radt. Már néhány éve a várban és annak környékén úffáépltésl munkálatok folynak. Képünkön föl látható az ovális alakban épült erődítmény-fal fekvő egykori kis árvái község: Ná­mestovo — kikötőváros lett, s part­jaitól indul a kis fehér kirándulóha­jó az „árvái tengerre“, A VÁG VÖLGYE kapujában, még távol az Árva torkolatétól, röviddel a Fehér- és a Fekete-Vág egyesülése után — ezerméteres bércről nyúlik a felhőkbe a majd ezer esztendős Lip­­tóvár romja. A mélyben alant fűrész­telep motorjai zúgnak, ám a szom­szédban már az ÚJ időt jelzi a Tesla­­gyár: gépein ügyes kezek a korszerű távközlés temérdek csodaszerszámát készítik. A vár sziklacsúcsáról Lip­tovský Mikulásig is ellátni. A zabolátlan Felső-Vág 2ilina fe­lett mér béklyókba szorul. Ahogy Csák Máté ódon vára: Streóno alatt a folyó merész kanyarral a hegyek szorosába fordul — feltűnik az egyik legfelső vízilépcső: Krpeľany. A fel­­duzzasztott folyó vize belehömpölyög a turbinákba, megforgatja őket, s ahogy a gát túlsó felén kiszabadul, újabb energiatermelésre indul a má­sodik lépcsőre: Suőanyba, majd to­vább Lipovecre. A két szomszédvár: Streóno és Starý hrad — azaz övár a Vág két szembenéző szírijén le­nyűgöző látványt nyújt. Álljunk meg legalább itt, a Vág völgyének talán legfestŐlbb helyén. Streóno vára alatt megbújik a falu. A vízparton még látjuk a betonba ágyazott vasoszlopokat; nem is olyan régen kompon keltek át a folyón és a sodronykötelet ehhez az oszlophoz erősítették. A várat a tizennegyedik században építették, a monda sze­rint pincéjében tartották fogva Já­­nošíkot. 1888-ban a törökök foglal­ták el, majd a tizenhetedik század végén Lipót császár parancsára le­rombolták, hogy az ellenség ne fész­kelhesse be magát falai közé. Az álellenben levő Ovár még régebbi keltű, már a tatárjárás előtt is védte a vidéket. Valamikor itt, a Vág jobb partján vezetett a Vág menti főút. LENT A MÉLYBEN zúg, harsog a folyó, mint évezredekkel ezelőtt, ám őserejét a ma embere munkába fog­ta. Alig ocsúdik fel kényszerútjából — Žilina alatt a Közép-Vág erőmű­­csoportjai várják. A turbinák egész sorára kell rázuhognia, hogy aztán az ősi Trenóín, a kalandos hírű Beckov és Tematín romjai tükröződhessenek elcsituló vizében. Ezután következik az Alsó-Vág ví­zilépcsőinek sora — és mit tehet a folyó? Üjra meg újra engedelmes­kedik a természetet leigázó emberi akaratnak.., HOSSZÚ AZ ÜT az árvái tótól a síkvidékig. De nem is telt el oly sok év azóta, hogy valahonnan Árvából fenyőszálakból összeeszkábált lélek­­vesztőikan leereszkedtek a tutajosok. Kralovanynál átcsáklyázták a kezdet­leges vízialkotmányt hosszú póznáik­kal a zavaros Árva folyóról a kris­tálytiszta vizű Vágra, siklottak, buk­dácsoltak az összeszűkülő sziklaszo­rosok ezer veszélye között, tajtékzó sellőkön, orvul leselkedő vízalatti szirteken át, a meg-megtáltosodó hullámok sodrában — a Dunára, le egészen a Csallóközbe. Ez az idő már a múlté, a régi ro­mantika helyébe századunk: a tech­nika századának romantikája lépett. Ám a turista, aki vonaton, autón vagy akár gyalogszerrel követi a Vág folyását — most Is sok természeti szépséget fedezhet föl a vidéken, hi­szen a sziklás bércek, a hegyhátakat borító vadregényes erdők, a hirtelen előbukkanó várromok, erődítmények jól megférnek a Vág menti gyárké­ményekkel, duzzasztógátakkal, az erőművek turbináival...

Next

/
Oldalképek
Tartalom