A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-24 / 12. szám

A béke poétája ötszáz évvel ezelőtt halt meg Janus Pannonius, az első magyar lírikus, Janus Pannonius a magyar Parnasszuson méltó elődje Balassinak, Csokonainak, Petőfinek, Adynak. Költeményeinek szépsége még ma is gyönyörködteti az olvasót. Eredeti neve Csezmicei János volt, a latin Janus Pannonius nevet a humanista költők bevett szokását követve vette fel, amikor a Múzsa „magához emelte s megkoszorúzta fejét“. Köznemesi családból 1434-ben született a szlavonoi Csezmice községben. Apja, aki minden valószínűség szerint ács volt, korán meghalt. Anyja gyapjúszövéssel foglalkozott és így teremtette elő legkisebb gyermeke iskoláztatására a költségeket. Egyetemi tanulmányai végzésére nagybáty­ja, Vitéz János Itáliába küldi. Janus Panno­nius kora legnevesebb iskoláiban, a ferrarai és páduai egyetemen sajátítja el a humanista műveltséget. Itt kezd verselni, mint „irodalmi csodagyerek“. Itt eszmél magára, itt tanul meg küzdeni az egyén természetadta jogaiért, itt találkozik először az élet szépségeivel és örömeivel. Mohón szívja magába a humanista világnézet szellemét: a középkori „siralom völgyből“ kitörő haladó szellemű tudomány, művészet és irodalom tanításait. Kitűnő te­hetsége révén egészen ifjan Európa első köl­tői s a kor nagyjai közé emelkedik: megszer­zi a doktori fokozatot. Mikor huszonnégy éves korában tizenegy évi távoliét után hazájába visszatér, gazdag egyházi javadalmakat kap: váradi kanonok, majd pécsi püspök, királyi kincstartó és szla­vón bán lesz, s a király udvarában teljesít diplomáciai szolgálatot. Mint Mátyás udvari költője kezdetben dicsőíti a királyt és a Hu­nyadi-házat, később azonban, amikor Mátyás politikai érdeklődése egyre jobban nyugat felé fordul, belekeveredik a feudális főurak Má­tyás-ellenes összeesküvésébe, s ezzel magára vonja a király haragját. A kegyvesztett költő nem magyarázkodik, nem kér kegyelmet; az önkéntes száműzetést választja. Itália felé menekül, de a Zágráb melletti Medvevárban kiújul súlyos tüdőbaja, s itt hal meg 1472. március 27-én. A magyar irodalom első nagy költője egy sort sem írt le magyarul. Műveit — tizenegy­­ezer verssort — latinul írta, a humanisták nemzetközi nyelvén. A központosított feudális monarchiában elsősorban a latin nyelvre volt szükség. A mai olvasó neves költőink — Áprily, Illyés, Vas István, Weöres, Csorba és mások-fordításában élvezheti a formaművé­szet páratlan mesterének gyönyörű alkotásait. Költészetének egyik ihlető forrása a haza­­szeretet. Idevágó versei kitűnően tükrözik a hazáját forrón szerető költő lelkiállapotát. A Pannónia dicsérete című epigrammájában öntudattal állapítja meg, hogy költészetével dicsőséget szerzett hazájának: Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek. S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra beesőinek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! Epigrammái híven tükrözik a társadalom ellentmondásait, az egyházi életben mutatko­zó fonákságokat. Élesen látja és finom gúny­nyal, szellemesen, könnyedén pellengérezí ki a hibákat: a kulturális elmaradottságot, a kapzsiságot, a kapitalista társadalom pénz­imádatát. Minden ilyen bíráló verse „csíp és csattan“ s árad belőlük „a szellem, a báj“. Dicsőítő költeményeiben az „új világ“ köl­tőjének vallja magát. A középkor sötétségé­ben bátran hirdeti, hogy „a tudás fényt áraszt, alkot az emberi szellem, s leigázza az ész a világot“. „Nékem a dolgokban főképp ami új, az a vonzó“ írja egyik versében. Szá­mára a püspöki palást már csak pompázó külsőség. Heltai Gáspár méltán írja róla, hogy „jeles tudós vala ez a Janus Pannonius“. ö az első magyar költő, akinek verseiben először jelenik meg a béke óhaja. Békéről szóló verseiben művészi összhangba kerül a költő egyéni érzelme a nép vágyával, a kö­zösség nemzeti érdekével. Szenvedélyes han­gon tiltakozik a militaristák ellen, akik az országra, a népre a pusztító háborúk vesze­delmeit és borzalmait hozzák. Békét óhajtó verseiben a humanista költő s az emberséges érzelmű tudós szólal meg, aki nemcsak a tu­dományt és a művészetet, hanem az emberek életét és boldogságát is félti a pusztító hábo­rútól. öntudattal vallja, hogy „ellenségre ki­vont karddal sose rontott“. Költeményeiből szinte árad az élet, a kultúra és a természet iránti szeretete. „Panaszos szava jajgat,“ ami­kor a háború minden értéket elpusztító bor­zalmairól és szörnyű következményeiről ír. Kínzott földünkön veled újra viruljon a béke. Zárja be végképpen Janus a fegyvereit. Minden népnek hozz virulást és tiszta szerencsét, Mégis főképpen Pannóniára tekints: Ózd a nyilas törököt mind Hellespontuson által, Kit most hűtélenül hoz mifelénk a Duna. A költő eddigi bizonytalan értékelése után ma már tisztán látjuk, hogy Janus Pannonius az első magyar költő, aki elhintette az örök­ké szép eszmék: a szabadság, az életszeretet, a haladás és a béke magvát. Az ő útmuta­tása nyomán virágzott ki rangos költészetünk. A mostani jubileumi évforduló alkalmából rendezett ünnepségek és megemlékezések is azt bizonyítják, hogy költészete diadalmasko­dott az időn. Janus Pannonius alkotása érté­kes örökség, amelyet meg kell becsülnünk, a „szépen-szólni-tudás“ művészete pedig olyan kincs, amelyben mindenki gyönyörköd­het, akinek tisztelet és a szívében Janus Pan­nonius emléke iránt. OZORAI FERENC Ján Sámel felvétele Janus Pannonius Saját leikéhez (részlet) Atlas teste se kell, se Milo erejét nem irigylem: nem baj, a test ha sovány, csak ne legyen beteges. Jobbá nem teheted, hagyd árva-magára e testet s szállj ki belőle, suhanj, vissza a csillagokig. S míg odafönn ezer éveken át tisztulni igyekszel, messze kerüld, ha bolyongsz, a feledés folyamát. Bús feledékenység ne merítsen a hajdani gondba, rég levetett béklyót újra magadra ne végy. És ha mostoha végzet űz ide vissza a földre, csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy. Inkább méh, aki jószagú mézet gyűjthet a réten, hattyú légy, ki dalát zengett néma tavon, Tengeren, erdőkben, rejtőzz, csak tudjad örökké: sziklából született hajdan az emberi test. (Vas István fordítása) A tanítók napja VÍZSZINTES: 1. A tanítók napja alkalmából ezt kívánjuk ... folytatást lásd a függőleges 14. és 8. sorban. 15. Végnélküli futás. 16. Ékezettel: ritka férfinév. 17............ Lescaut. 18. Tova. 20. Iker helyragok. 22. Faféleség. 24. Cigány. 26. Iratkapocs. 28. Római ezer­­ötszázötvenegy. 30. Vén. 32. É. T. P. 33. Francia fürdő. 35. Túlérzékeny. 39. A. Ü. 40.........Ferenc, a magyar opera­muzsika megteremtője. 41. Motorgép­kocsi (é. h.). 42. Szlovák nyomás. 43. Származik. 45. Férfinév. 47. Kettős be­tű (ford.). 48. Cikk kezdete és vége. 49. Nem áll. 51. Ok! 53. Véreskezű ró­mai császár. 55. Igen angolul. 57. La­vórban van! 59. Szomszédos betűk az ábécében. 62. Személyes névmás. 63. I. H. 65. Az utolsó betű hiányával: fő­ütőér. 67. Ilyen szó is van. 68. Ékezet­tel: eszével felfog. 69. Óriás. 71. Cseh sas. 74. Francia tagadószó. 76. Éppen hogy. 78. Létezek. 80. Három több szláv nyelvben. FÜGGŐLEGES: 2. Mássalhangzó ki­ejtve. 3. Kemény hangnem. 4.........Ha­ri, híres kémnő az első világháborúban (ford.). 5. Testőrség. 6. Gallium vegy­­jele. 7. Nem egész lyukas. 9. Kevert sárga. 10. Hangtalan néma. 11. Hová Szlovákiában. 12. Ismeretlen névjele. 13. Főütőér. 19. Shakespeare drámai hős. 21. Becézett Erzsébet. 23. Német idő (c—z). 25. Olga, Éva. 27. Amerikai férfinév. 29. Becézett Ilona. 31.......... Iván, az Üj Szó szerkesztője. 34. Ró­mai császár. 36. Neves angol egyetemi város. 37. Kis Sándor. 40. Idegen férfi­név. 44. Otthon Szlovákiában. 46. Vö­rös fém — névelővel. 48.......... bere ikerszava. 50. L. A. K. I. 52. Azonosak. 54. Surran. 56. Mezőgazdasági szerszám. 58. Szócsata-e? 60. Hangtalan líra. 61. Európai nép. 64. Nagyobb terem. 66. Színültig 70. Soha németül. 72. Mező. 73. A melléknév, felsőfokának jele. 75. Három olaszul. 77. Gát szélei. 79. Kép nagyobbik része. 81. Határrag. 82. Ke­resztül. Beküldendő a vízszintes 1, függőle­ges 14. és 8. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 na­pon belül szerkesztőségünk címére: Bratislava, Obchodná 7. Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Békét a világnak, egyenjogúságot a nőknek, boldog örömteli életet a gyer­mekeknek.“ Könyvet nyertek: — a zárójelben megjelölt számú rejtvények helyes megfejtéséért — Kádár Ilona, Čierna Voda (3); Bubeník Tibor, Košúty (4); Füssy Györgyi, Cičov (5); Szabó Lász­ló, Šafárikovo (6). 1C

Next

/
Oldalképek
Tartalom