A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-06 / 36. szám
KEDVES OLVASÓINK! Az örökifjú görgői énekkar, középen Török LAszlő igazgató, a karmesterük. A krasznahorkai fellépésük elölt sikerült őket lefényképeznünk Varga Gyula felvételei A Hét 19. száméban megígértük, hogy a Tavaszi szél vizet áraszt felszabadulási népdalverseny győzteseit meglátogatjuk szülőfalujukban, szülővárosukban. A martosiakat már bemutattuk, ebben a számunkban a tornagörgöi énekes csoportról és Tornagörgőről Írunk. A görgői jégverem A görgői kupaktanács elhatározta, hogy épít egy jégvermet csak azért, hogy végre hideg sört Ihassanak. Munkához Is láttak szaporán, szinte égett kezük -alatt a munka. Ástak, lapátoltak, csákányoztak, s mire elkészültek veie, már egy egész kis hegy mageslott a gödör mellett. Csak akkor jöttek rá, hogy rossz helyre csinálták, mert még csak egy fa sem volt a közelben, ami árnyékos adott volna. Na, azért mégis csak volt jég-A helyi nemzeti bizottság és a szövetkezeti vezetőség egyelőre egy helyiségben székel, de már nem sokáig, mert hamarosan elkészül a szövetkezet modern iroda- és szociális épülete. A szövetkezeti elnök, Burkus János idevalósi születésű, Ismeri a falu apraját-nagyját, s Ismer tálén itt minden talpalatnyi földet. Már nyolc év« elnök. Elmondja, hogy 1500 hektáron gazdálkodnak, ebből 900 hektár szántó, a többi pedig rét, legelő és erdő. Lényegesen nagyobb területük lehetne, ha a halastavak Falu a Galamboskő alatt Tornagörgö néveredete Melleit János elfogadott megállapítása szerint a Gergely személynév „ő“ képzővel alkotott alakja. Azt beszélik, hogy a tatárok elöl menekülő IV. Béla király a község határában lévő Fej forrás mellett pihent meg. Ezt a térséget ma is Palotának nevezik. A község 1360 előtt már a Bebek családé, királyi adomány. Egy tizennegyedik századból való oklevélben „Gergew“, az 1430. és 1487. évek körül Gergő néven írták. 1427-ben Gergőfalu Szobonya Imre tulajdona 48 portája után szedték az adót. 1477-ben a Semseyeket mint a Szerdahelyiekkel osztálybirtokosokat Iktatták be Görgő falu tulajdonjogába. 1715-ben 22 jobbágy, 8 zsellér és egy taksás lakosa van, míg 1720-ban számuk 12 nemes, 24 jobbágy, 4 zsellér és egy taksás. A hagyomány szerint a Bebekek őse pásztor volt és nagy kincset talált, ebből azután több várat épített: Torna, Szendrő, Szádvár. Krasznahorka, Csernek, Pelsőc és Sólyomkö várát, övé volt a Bódva és a Sajó között minden. A katolikus templom falában gyönyörű vörös márvány síremléken láthatjuk a Bebek-címert, amit a háború előtti lexikonokban a legrégibb heraldikai emlékként emlegetnek. Ennek a templomnak hátsó részét még IV. Béla, a második honalapító építtette. A falu őslségét igazolják a szép régi magyar elnevezések is, amilyenek például: Zobogó-kút, Körvőly-kút, Nyerőkút, Gástya, Fogás, Ároktő, Torna Mellyéke, Rakottyás, Földiáb, Somszög, Somszög-szögöllye, Kis Paklan, Daru-szög, Bábaguzsallyas, Cigánykapu, Palota, Galamboskő (ezen a sziklán már akkor is vadgalambok fészkeltek és IV. Bélának Innét vittek a vitézei galambtojásokat), Kereknádas, Oltári-lyuk, Pados-lyuk, Ördög-lyuk, Isten hegye, Ortás, Délő és így folytathatnám talán a végtelenségig. £s most milyen? Egyszóval: CSODALATOS! És ez egyáltalán nem túlzás. Csodálatos művészi alkotás ez a falu már messziről Is. Két mesterséges tó partján fekszik a hegyek ölében, mint egy tarka virág. Itt nincsenek egyforma házak, mindegyik más és más. Ősi darázskő falak, s közülük csodálatos virágok bújnak elő, olyanok, amilyeneket csak itt láttam. A görgősektől hallottam, hogy valamikor minden ház ebből a likacsos mészkőből épült, még a falba beépítetl bástyatorony is, melynek teteje minden tavasszal kizöldül, kivirágzik. Híres torony ez a római katoli kus templom mellett. Azt beszélik ugyanis róla, hogy a görgőiek mindig nagyon takarékos emberek voltak, s nem nézhették, hogy a torony tetején zöldellő fü kárba vész. összegyűltek hát és hosszú tanácskozás után kisütötték, hogy fellegeltetik a falu bikájával. így is történt. Egy csigát szerkesztettek, odavezették a torony alá a bikát, s a nyakánál fogva húzni kezdték fölfelé. Szegény pára nem tiltakozhatott, de csakhamar kilógatta a nyelvét. — Nézzétek csak — rikkantotta az egyik görgői —, már nyallntl is a füvetl Lehet, hogy igaz ... Lehet, hogy csak tréfa, de a görgőiek nagyon hamar dühbe gurulnak, ha valaki ezt emlegeti nekik. És nem zörög a haraszt, ha... Egy sző, mint száz, volt Idő, amikor a torony füvét a plébános kaszáltatta le. Csodálatos egy falu: a házak, a kanyargó Fej-patak, a bástyatorony, a Burkus-malom és a legcsodálatosabbak maguk az emberek. Bodnár József 1963-tóí a görgői hnb elnöke. Elmondja, hogy Tornagörgőnek jelenleg 1305 lakosa van, és az utolsó hét év alatt körülbelül 150 új ház épült, a többit tatarozták. Jelenleg 32 sze mélyautó van a faluban. Amikor dicsértem Görgő szépségét, büszkén nevetett: — Ismernie kellene ezt a vidéket, ezt a falut. Nem mindig van ám Itt ilyen szép idő. Néha olyan szél zúdul a nyakunkba, hogy magával viszi a kerítéseket, tetőket, ledönti a kéményeket... — beszél, beszél, de tudom, hogy nem szívesen menne el ebből a smaragd-völgyből. vermük! De most már mit csináljanak a gödörből kihányt földdal? A kupaktanács úgy döntött, hogy ásnak egy gödröt és abba beletemetik. Elkészült a gödör, belehányták a jégverem földjét és akkor vették észre, hogy most még több föld maradt kt. — Ejnye, de buták vagytokl — csapott homlokára a falu tiszteletben megőszült bírája. — Hiszen egy sokkal nagyobb gödröt kellett volna ásnotok!... is a szövetkezethez tartoznának. Sajnos, azokat kisajátították. A földmüvusszövetkezetnek 204 állandó dolgozója van, átlagos életkoruk 40—45 év. Munkaerő van elég, s ezért a görgői férfiak háromnegyed része nem a faluban dolgozik Most kezdik meg a szőlösltést, és akkor új munkaalkalom nyílik az Itteni asszonyoknak. A tagok jól keresnek, jól élnek, de nem mindig volt ez így. — Valamikor hőtkoronás mun-
