A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-21 / 38. szám
íll Bll fcjsjjw * .-4 »»I IvA fejj L sj 15. Krás iparművészeti bolt 16. Redőny és rolójavító műhely. Amit felsoroltam, az pontosan tizenhat üzlet. És mind zárva, világos nappal, munkaóra idején. Csak az ajtajukra felfüggesztett cédula szövege más és más, de az eredmény ugyanaz: a vevő nem vásárolhatja meg azt, amire szüksége lenne, amit kinézett magának, amire talán már hónapok óta gyűjtögeti a pénzét. Így azután nem is csoda, ha a vásárlók mérgelődnek. Igaz ugyan, hogy mindenkinek ioga van a szabadságra ... Azt Is elismerem„ hogy mindenki ki akarja venni a szabadságát, amikor szép idő van, amikor fürdeni és utazgatni lehet, nem pedig akkor, amikor megkezdődnek az őszi esőzésekI ... Elismerem, elismerem, elismerem! De — és ezen van a hangsúly — mi lenne, ha egyszerűen minden üzlet zárva tartana Pozsonyban július 1-tŐI 31 -lg? Mi lenne, ha minden elárusító eyyidöben menne nyaralni, nem törődve a kedves vásárló közönséggel? Akkor bizonyára külön busz- és vonatjáratot indítanának Somorjára, Szerdahelyre, Komáromba, Pöslyénbe, Nyltrára, hogy a dolgozó mamák az ottani üzletekben vásárolhassák meg a mindennapi kenyeret, csokoládét, banánt és mit tudom én mit, a csemetéiknek. De ez sem segítene a bajon, mert minden szlovákiai városban ugyanez a helyzet, sokszor még olyan falvakon ts, ahol csak egy-két üzlet van az egész faluban. Ezért vásárolnak a falusiak húst, tejfölt stb. valamelyik közeli városban. Micsoda fordított világi S akkor azután nem kéne minden üzlet ajtajára kieszelni más és más szövegű feliratot. Az utca két végére függesztenének egy-egy gyönyörű táblát, hogy ebben az utcában minden üzlet zárva van. Esetleg bemondaná a rádió és a tv, hogy senki ne menjen Pozsonyba, mert ott az üzletek — a szabadságolások miatt — eddig és eddig zárva lesznek. Se többet, se kevesebbet. Szóból ért az ember ... Bs én most nem akarom támogatni a maszek ipart és a maszek kereskedelmet, de meg kell mondanom, hogy egy maszek nagyon meggondolja, ha egy napra bezárja az üzletét. Miért? Mert tisztában van azzal, hogy az idő pénzl Sehol ezt másutt meg nem teheti a kereskedő. Nyugaton például minden üzlet hátsó részében van raktár és az egyik elárusító — vagy külön raktáros — csak az érkező áru átvételével foglalkozik. Leltározás miatt sem csukják be napokra az üzletet, hanem azt vagy záróra után, vagy ünnepnapokon végzik el. Igaz, hogy ezért a munkatöbbletért meg is fizetik az alkalmazottaikat. Ilyesmiben „majmolhatnánk" a Nyugatot, nem a divathóbortokbanI En csak egy újságíró vagyok, tehát nem szakmabeli, ezért aztán nem tudhatom, hogyan segíthetnének az illetékesek ezen a bajon, de talán törhetnék rajta a fejüketI Hiába vannak tele a kirakatok ... Hiába vannak tele az üzletek ... Hiába van az emberek többségének pénze, ha az üzletek ajtaján ilyen vagy olyan cetliket találnak. A vásárlók nyitott ajtókat akarnak, hogy kedvükre válogathassanak, költhessék a pénzüket! N. LÁSZLÓ ENDRE Stubnya Arnold felvételei Nem véletlen, hogy Radovan Richta és munkaközössége „Válaszúton a civilizáció“ című könyvében a kémízálást azon technikai erők és lehetőségek egyikének minősíti, amelyek lehetővé teszik a tudományos-technikai forradalmat, s ennek következtében az emberi civilizáció ős kultúra gyökeres átalakulását. S ennek előkészítéséből az 1NCHEUA középeurópai méretekben fontos szerepet vállalhat: rendszeres seregszemléje lehet a legújabb vegyészeti eredményeknek, s egyben a tudományos tapasztalatok kicserélésének a színhelye. Számunkra különösen jelentős vállalkozás lesz Dél-Szlovákla mezőgazdasága szempontjából azért, mert a dunai vízierőmű felépítésével, a Csallóközzel kapcsolatos tervek egy hatalmas komplex gazdálkodási rendszer (öntözés, mesterséges klíma, műtrágyázás) bevezetésével számolnak, melyben a kémizálásnak döntő szerepe lesz. S ennek elérésében nagy segítségünkre tehet a fejlett magyar vegyipar és mezőgazdasági gépipar. Nem véletlen, hogy az idei vegyipari vasáron Magyarország állított ki a legnagyobb területen (ugyancsak dr. Tóth mondta el, hogy jövőre is legalább Ilyen területen szeretnének kiállítani), s az is jellemzője az INCHEBA iránti magyar érdeklődésnek, hogy a Hungexpo cégjelzés alatt kiállító üzemek nyerték el a kiállítás egyes csarnokainak értékelésénél az első helyezést. DÓBA GYULA Prandl Sándor felvételei A magyar kiállítási részleg, mely első dijat nyert Automata, mely a tejel műanyag}öliákba csomagolja
