A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-03-09 / 10. szám
Megkérdeztük Fellegi Istvánt mint a szövetség első főtitkárát, mi a véleménye a Csemadok eddigi fejlődéséről? „En abban látom a Csemadok mai jelentőségét, hogy bér fennállásénak két évtizedét zömében az 90-es években kezdődő bürokratikus rendszerben és az ezzel jérő komoly politikai torzítások Idején élte, ami a nemzetiségi politikának sem * volt édesanyja, ennek ellenére a Csemadok mégis megőrizte az általános tespedtségben is aktivitásét és jelentős tömegbázisára támaszkodva viszonylagos szervezeti autonámiáját, mimellett a nyomasztó torzulások ellenére sem szigetelődön el a párttól ás ha talán a kelleténél későbben és a lehetségesnél valamivel szőkébb körön belül is, de mégis még idejében a párt megújhodásán munkálkodó erők felé orientálódott. Azt hiszem, ezeknek az előzményeknek, a Csemadok ilyen irányú fejlődésének és „vonalának“ tudható be, hogy a tavalyi január nem érte a Csemadokot váratlanul, felkészületlenül, hanem hogy úgymondjam, teljes fegyverzetben állt ki megújhodott pártunk törekvései mellé, részt vehetett és részt is vett az akcióprogram vonatkozó részének kidolgozásában és érett politikai megfontolással lépett márciusi állás, foglalásával a nyilvánosság elé, s ugyanakkor helyt állt az ennek nyomán meginduló uszítás visszahúzó erőivel szemben, anélkül, hogy ezt a kampányt valamiképpen dramatizálta volna. Azóta a hasai magyar népcsoport Jogai alkotmányos és intézményes biztosítékot kaptak, és ami ma a legfontosabb: tovább kell fejleszteni a Januárban megkezdett politikai és gazdasági felépítést, az intézményesen biztosított jogokat alkotó módon valóra kell váltani a mindennapi közéletben. Ám nagyon vigyázzunk arra, hogy a Csemadok, amely kétségkívül és szükségképpen az adott helyzetben mint komoly társadalmi és politikai hatóerő érvényesült, ne essen „a ló másik oldalára“, ne nője túl egészségtelenül saját kulturális kereteit, maradjon meg annak, ami a valóságban volt, jól tudva azt, hogy a kultúra sem egyéb, mint a politika, a társadalom-formálás szerves része.“ Kósa Zoltánná a Csemadok somorjal helyi szervezetének elnöke, a Központi Bizottság tagja a nőknek a Csemadok munkájában betöltött szerepéről a következőket mondotta: „Én, mint a Csemadok egyik alapitó tagja úgy vélem, hogy nekünk, nőknek nagyobb szerepünk van a Csemadok agltádós munkájában, mint a férfiaknak. Ott ahol a nők funkciót vállalnak a Csemadokban, munkájukat sokkal pontosabban, lelkiismeretesebben végzik, mint a férfiak, habár a háztartási gondok az ő vállukon nyugszanak. De, hogy konkrét legyek, elárulhatom, hogy a Csemadok somorjai helyi szervezete vezetőségének negyven, tagságának pedig hetven százaléka nő. Mi nők azért is dolgozunk szívesen a Csemadokban, hogy művelődhessünk, bővíthessük látókörünket s ezt a családban, gyermekeink nevelésénél gyttmölcsöztethessük. Nem dicsekvésképp mondom, hogy amikor nyolc évvel ezelőtt elvállaltam Somorján a Csemadok elnökének tisztjét, a szervezetnek háromszázhatvankét tagja volt, és ma már több mint 500 taggal dicsekedhetünk. Ennek ellenére nem pihenünk babérjainkon, igyekezni fogunk a Csemadok munkáját még szélesebb tömegalapokra helyezni.“ Andrássy János, a Csemadok nagypakai szervezetének elnöke szintén a Csemadok alapító tagjai közé tartozik. Vele kapcsolatban nem hallgathatjuk el azt a tényt, hugy ő az egyedüli, aki járási viszonylatban már húsz esztendeje tölti be az elnöki funkciót, s hogy nem eredménytelenül, azt a helyi szervezet jó munkája Is bizonyltja. Beszélgetésünk során megkérdeztük tőle, milyen élménye fűződik a Csemadok nagypakai szervezetének megalapításához? „Az igazat megvallva a szervezet megalakítása az első időkben meglehetősen nehezen ment, mivel egyesek úgy néztek ránk akkor, mintha valami államellenes érdekvédelmi szervezetet akarnánk létrehozni. Később azonban megmagyaráztuk az elvtársaknak szervezetünk célját és küldetését, mire a kezdeti bizalmatlanság légköre lassacskán eloszlott. Ma már bátran kijelenthetem, hogy csaknem valamennyi rendezvényünket közösen szervezzük szlovák polgártársainkkal. S ezért nem valótlan az az állítás, hogy főként a Csemadoknak köszönhető, hogy falunkban fokozatosan kialakult a kölcsönös bizalom és megértés légköre. Ezt legjobban az augusztusi eseményekkel kapcsolatos állásfoglalásunk bizonyltja. Szlovákok, magyarok egyemberként álltak pártunk józan és megfontolt politikája mögött. Mindez azt bizonyltja, hogy munkánk nem volt hiábavaló.“ t íTJ 13 fi komáromi marjyar ytmnctitum népművészeti együttese a Csemadoklll. országos közgyűlésén
