A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-07-21 / 29. szám
Az alkalmazottak ts a Dunát nézik, ha lélegzetvételhez jutnak Csónakok, motorcsónakok a „kikötőben“. Kint a teraszon a fák koronája helyettesíti az ernyőt azon a vidéken, a Kis-Duna mentén, holott a vásárúti fürdőhely és a romantikus Kürtisziget húszharminc évvel ezelőtt még nagyon is látogatott helyek voltak. Sőt, a felsőcsallőközl részen Illésháza és környéke, valamint a Madarászféle kirándulóhely a mai napig Is felfedezőit várja. Remélhető, hogy az Illésházán hamarosan megnyíló vendéglő felkelti az üdülők, turisták érdeklődését... Szándékosan hagytam utoljára Körtvélyest, mert szerintem az ottani üdülőközpont a legszebb és legromantikusabb, a Duna mellék ágának partján, a fák hűs lombja alatt beton cölöpökön sorakozó házikók valósággal meseszerűek, ilyennek álmodják meg a gyerekek Jancsi és Juliska mézeskalácskunyhóját, s talán a vidéket is ilyennek álmodják meg hozzá, a hömpölygő nagy Duna vizével, amelyen szinte menetrendszerűen közlekednek a teher- és személyszállító hajók, a csendesebb és biztonságosabb Duna-mellékággal, amely fürdésre és csónakázásra, motorcsónak túrákra kitűnő lehetőséget nyújt. Van itt zenés étterem, bambusznáddal bélelt helyiségekkel, tanácskozásra és ismerkedésre nagyszerűen megfelelő vadászlak, kitűnő konyhával, ahol a magyarosan, ízesen készült ételek között állandó ételféleség a pisztráng (kerületi méretben is ritkaság, ha nem egyedülálló különlegességi, de dunai halak választékával is bővelkedik a vendéglő ... egyszóval, aki itt a szakácsok főztjét megkóstolja, aki itt körülpillant, az bizony nem egyszer, hanem nagyon gyakran felkeresi a körtvélyesi Kormorántl Már csak azért is — és itt most Nagy István üzemvezetőnek a szavalt idézem: mert 6 Is meg az alkalmazottak is boldogok, ha a vendégek jól érzik magukat, nem nézik ők a munkaidőt, a vendégek kedve és hangulata szabja meg a zárórát, mert... és most vegyük csak elő a közmondást, vagyis hogy a jó bornak nem kell cégér, az Ilyen természeti szépségekben bővelkedő üdülőközpontnak nem kell reklám, szárnyára veszt a szél a hírt és viszi az ország minden részébe, Európa majd minden országába, s autósok, motorkerékpárosok, autóbusz-kirándulók keresik a térképen, hol is van Somorja, mert ott van nem messze Körtvélyes is, a Kormorán. De hát miért Kormorán és miért nem Sirály vagy egyszerűen Csárda? Azért talán, mert a Kormorán is olyan ritka madárféleség szerte az országban és Európában, mint a körtvélyesi üdülőközpont? így lehet valahogy, ugyanis az üdülőközponttal szemben, a Duna mellékágának másik oldalán van egy sziget, olyan buja növényzettel, sűrű erdővel, hogy az már valósággal dzsungelhez hasonló. Hát az a sziget a kormorán madarak fészke, tanyája, onnan röppennek fel, szállnak a Duna fölé, majd a Duna vizére és halásznak. Ősidők óta halásznak a halászokkal, ők is hallal élnek, még akkor is, ha ez a vérbeli halászoknak nincs ínyére. Húsz turistaház ablaka néz a Dunára és a Kormoránok szigetére. A házikók négyágyasak, kényelmesek és főleg olcsók. Negyvenkét korona egy éjszakára. A Kormorán-telepen további öt olyan turistaház van, amelyek hatágyasok, WC-vel és mosdófülkével. Egyszóval a körtvélyesi üdülőközpontban csak az csalódik, aki itt akarja kipihenni fáradalmait — és nem Jelentette be előre szállásigényét. Két főszakács és hat tagú személyzet látja el a munkát, szombat-vasárnap kisegítő erőket is foglalkoztatnak, mert bizony gyakran adódik úgy, hogy hétszáz vendégnek adnak ebédet és vacsorát. Értekezleteket tartanak itt, lakodalmat, születésnapot, a Bratislava! Líra neves énekesei is itt fejezték be a versengést, az osztrák és pozsonyi vendégek szinte mindennaposak, de a világ minden részéből is megfordultak már itt, hiszen a diplomáciai kar is itt bankettezett egyszer. A „kormorániak“ aztán igazán nem mondhatják, hogy ritka errefelé a vendég, egyetlen hónapban, méghozzá májusban kétszázötvenezer korona forgalmat bonyolítottak le, a vendégekre sem panaszkodhatnak, esetleg a szapi halgazdaságra, mivel elég nehézkesen bonyolítja le a halszállítást, igaz, így sincs nap többféle hal nélkül, de az összhang, az együttműködés Jobb is lehetne. Meg a járás is fontolóra vehetné, hogy egy ilyen forgalmas helyen nem lenne-e célszerű biztonságosabbá tenni a fürdést, mondjuk úszómedence építésével, vagy a mellékág fürdőhellyé alakításával. íme, azzal kezdtük az írást, mit láthat meg egy olyan ember a Csallóközből, aki nem ott született? Nos, csak neki kell vágni az ismeretlennek, és mindenüvé elvezetik az érdeklődőt a célt Jelző táblácskák. Az utak gondozottak, megfelelők, az ételek ára a felsorolt helyeken aránylag olcsó, a szállás úgyszintén, a vadregényes táj, növényzetben, madár- és állatvilágban gazdag Csallóköz a turistaforgalom további fellendülésére enged következtetni. Ahhoz azonban, hogy ez így legyen, merészebb beruházások kellenek. A vállalkozó szellemet hiányolom, a kezdeményezést, az átfogó területi vagy járási programot, amelyen nemzeti bizottságok, egységes földművesszövetkezetek, erdő- és halgazdaságok munkálkodhatnának. Tanyák, vízimalmok maradványai is szóba Jöhetnének itt, és megannyi más lehetőség is, de ezen már gondolkodjanak azok, akik a Csallóközt, a Duna mentét valóban az ország és a nemzetközi turistaforgalom egyik legkeresettebb kirándulóhelyévé varázsolhatják! MÁCS JÓZSEF A terasz közelebbről hét 7
