A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-08 / 41. szám

Zólyom valamikor a „sBebad királyi rende­zett tanácsú város“ rangját viselte. De nem akarok belemerülni régi történelmi visszapil­lantásokba, amelyre a ma Ismét helyreállí­tott, nagy múltú és sokat látott zólyomi vár ösztönöz. Menjünk csak vissza 3—4 évtizeddel, mikor bontani kezdték a Coburg vasművet, ahol már abban az Időben 8—10 ezer ember talált meg­élhetést. Ez még a csehszlovák állam megala­kulásának elején volt. Emlékszem, mint fiú én Is Itt dolgoztam az Iskolai szünet alatt. Aztán a Slatina és a Ga­rant között fekvő hírneves gyárnak, amely a közönséges pléh tői a legfinomabb acélig ter­­jedőleg gyártotta az egész világon Ismert vas­árukat, csupán a romjai maradtak. Valamikor még Anglia is onnan rendelt hajóépltéséhez szükséges anyagokat. A gyár megszűnte után a környező falvak visszaestek, elnéptelenedtek, a munkájukat vesztett emberek nagy része meg­élhetést keresve kivándorolt. Evek múltával, mikor már bizonyos fokig behegedtek az Ipar megszűnése okozta se­bek, Zólyom és Besztercebánya között bizo­nyos politikai és gazdasági versenyzés ütötte fel a fejét. Ha már egyik város Iparosításáért nem történt semmi, legalább a központi hiva­talokat akarták maguknak megszerezni, azaz megyeszékhelyekké válni, vagy kereskedelmi csomópontokká kiépülni. Bár Besztercebánya közigazgatása többet tett a gazdasági fejlődé­sért és egyik központja lett a nyári és téli sportoknak, a turisztikának, Zólyom mint me­gye székhely mégis megtartotta elsőbbségét. Akkoriban ez nagyon sokat jelentett. A városnak rltkaszép fekvése volt a lomb­levelű erdők övezte dombok között. A nyugati oldalon két folyó, a Garam és a Garamba ömlő Slatina határolja. Határában Ismert fürdők fekszenek, Slláő és Kovácsfalva. SlléC nemzet­közi hírnévnek örvendő gyógyhely volt, ismert híres személyiségek keresték fel Angliából, Németországból, Magyarországról, sőt még a távoli Indiából Is. Božena Némcová Írónő, aki szintén szívesen kereste fel a fürdőt, itt Irta meg a Gőgös hercegnő című meséjét. Zólyom és környéke hallatlan tempóban kez­dett fejlődni, mtg végül Is előállt a probléma: hogyan tovább. A város, főként a Három Tölgy nem kis szerepet játszott a Szlovák Nemzeti Felkelésben, ezért a kormány engedett a zó­lyomi polgárok kérésének és a város és környé­kének megsemmisített ipara helyett íelállíttat­­ta a Buélnát. Ez a nemzeti vállalat egy hatal­mas faipari kombinát és hivatva van pótolni a régi Coburg vasmüveket. A helyzet azonban még nem egészen kielégítő. Az üzem születésekor döntő tényezőként sze­repelt az építés helyének megválasztásánál a nyersanyag. Kezdetben 1948-ban a komplex fa­­feldolgozás 545 személyt foglalkoztatott, húsz évvel később ez a Szám eléri a 9000-et. Nagyon sokan a környező vidékről járnak be, Losonc és Fülek tájékáról sok magyar is dolgozik Itt. Ez a körülmény természetesen hatalmasan előre lendltetté a lakásépítkezést és ez teljesen meg­újította Zólyom arculatát. A bükkfa rönkök feldolgozása képezi a munka alapját, s ezeket 90 %-öan vasúton, 10 %-ban a környező erdészeti üzemek autóin szállítják be. Elsősorban vasúti talpfákat, bányafának való oszlopokat gyártanak és az Ipar részére a kü­lönböző célokat szolgáló félkész árut. A fűrész­ipar egyik legfontosabb mellékterméke a haj­lított bútorok készítéséhez szolgáló bútorfa. Évente több mint 8000 köbmétert gyártanak belőle. A hibás darabokat Is hasznosítani tud­ják és így mintegy 40 köbméter farostlemezt állítanak elő. Az itt gyártott klasszikus parkettfa, amelyből évente több mint fél millió negyzetméter ké­szül, nemcsupán az egész köztársaságba, de az ország határain kívül Is nagy keresettségnek örvend. A préselt falemezek gyártására főleg a fű­részgépek hulladékát, a bükkfa rönkök meg­munkálásánál keletkezett hulladékot és a saj­tológépek munkája nyomán eredő melléktermé­ket használják fel. További forrást jelent még a cellulózból nyert kaparék. Az Így kapott anyagból több mint 27 000 köbméter bútordesz­kát gyártanak évente a bútoripar számára. Ez lránt a gyártmány iránt állandóan nő a külföld érdeklődése; a nyugati államok és Afrika ál­landó vásárlóink közé tartozik. A fa alapanyagának minél gazdaságosabb felhasználására irányuló törekvés arra Indí­totta az üzemet, hogy megindítsa a padlófedő táblák gyártását (tehát nem a klasszikus par-1, kettfáról vagy padlódeszkáról van szó), amely­hez a faalapanyag mellett a vékonyabb fa­rostlemezeket Is felhasználják, az alsó meg a felső borítást pedig három milliméteres bükk­­lemez alkotja. A préselő részlegben vízálló préselt lemezeket gyártanak, leginkább építkezési, de borítást és más speciális feladatokra Is. A legújabb spe­ciális célra készült vízálló préselt lemezeket fenollkus fólia borítással, főleg a vasúti va­gonok gyártásánál használják fel. A gyárban kétféle lmpregnálásl eljárást Is alkalmaznak. Az impregnált anyagok érlelése a raktárakban nyáron 3 hónapon, a téli idő­szakiban 8 hónapon át tart. Feltétlenül meg kell említenünk még a részben kémiai úton elő­állított furfuralt, amelyet egyedül nálunk gyár­tanak hulladékból — íürészporból. Az üzem folytonosan növekszik, terjed, egy­re további gyártási részlegek épülnek, amelyek közül talán a legjelentősebb a száraz úton elő­állított borítólemezek gyártása lesz. Ezt a rész­leget 1972-ben fejezik be a tervek szerint. Zólyom városának és hatalmas faipari kom­binátjának fejlődése, prosperálása szorosan összefügg. P. KASKO — V. REIFF hét 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom