A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-11-20 / 47. szám
Figyelem! A Hét 10 éves évfordulója alkalmából következő számunk gazdag tartalommal, változatlan áron, 32 oldalon jelenik meg. A tartalomból: Elbaparti kézfogások riportsorozatunk III. része a 4—5 oldalon Lakodalom van a mi utcánkban... Ordódy Katalin riportja a 6-7. oldalon A Szikince partján - romantika nélkül Ozsvald Árpád riportja a 8-9. oldalon Robbanás a tudományban Érdekes Hudományos összeállítás a 10-11. oldalon Ismeretlen ismerősök Levelezők köszöntik a Hetet a 21. oldalon Ezerarcú Szibéria Riport a Szovjetunióból a 22-23. oldalon Indiánok egykor és ma a 24. oldalon Fél évszázad divatja Divatbemutató a 28—29. oldalon Ezenkívül számos érdekes cikk, beszámoló a Hét 10 éves munkájáról 70 évvel ezelőtt, 1896. november 23-án született Klement Gottwald K lement Gottwaldnek ma még számot munkatársa él Szlovákiában Is. Különösen Besztercebányán és Ruttkán találkozhatunk idősebb elvtársakkal, kiknek szeme a név puszta hallatára felragyog. Az 192Í—1924-e* években naponta találkoztak vele a városok és falvak pártgyűléseln, a proletár testedző egyesületekben. Színvonalas cikkeit nagy érdeklődéssel olvasták a pártlapokban. Ugyancsak sokan vonnak, akik együtt dolgoztak vele a ruttkal „Bretstvo“ szerkesztőségében. Esek még élénken visszaemlékeznek, milyen gondosan ellenőrizte Gottwald elvtárs a kefelenyomatokat, milyen utasításokat fűzött az egyes számokhoz. Kisment Gottwald 1S21 elején érkezett Besztercebányára. Kezdetben a „Hlas fudu“ olrnfi pártlap adminisztrátoréként működött, de mér akkor sem hanyagolta el tanulmányait. Ott Ismerkedett meg a szlovákiai dolgozók társadalmi fejlődésének és osstályharcának kérdéseivel. Az első világháború utáni években Besztercebányára Is kiterjedő gazdasági válság, a sorozatos sztrájkok és tömeges munkáselbocsátésok csak gazdagították munkásmozgalmi ismereteit. Klement Gottwald köztársasági elnökké választása napján, 1948, június 14-én fogadja a prágai Óvárost téren összegyűlt tömeg üdvözlését. Első muxtkáselnökünk Klement Gottwald fizikai szükségét érezte annak, hogy Írjon, másokkal is közölje gondolatait, másokkal is megismertesse a horcok folyamén szerzeU tapasztalatait. A szerkesztői irűasztalhoz vezatő útját megkönnyítette a kommunista újságlrúk akkori hiánya. Az 1921-ben Besztercebányán napvilágot látott „Hlas fudu“ tetemes nehézségekkel küzdött. E nehézségek láttán Gottwald az admlnisztráclús teendőkön kívül tevékenyen kapcsolódott a lapszerkesztésbe is, mert a lapnak tulajdonképpen csak egyetlen szerkesztője volt, Václav Chlumacky. Gottwald elvtlrs ezért rövid idő alatt Jő tollú újságíróvá és szerkesztővé fejlődött. Vezércikkeit, cikkeit és szellemes Ötletektől sziporkázó szatíráit nemegyszer közölte hasábjain a „Hlas fudu“ és más munkáslapok. 1922-ben megjelent Besztercebányán a proletár testedző egyesület lapja, a „Spartakus“, amelynek, kezdettől fogva Klement Gottwald volt a főszerkesztője. Ugyanakkor számos cikket irt a Rózsahegyen megjelenő „Pravda chudoby“-ba, amelynek 1922 őszén ugyancsak ő lett a főszerkesztője, amikor valamennyi szlovák nyelvű kommunista lap szerkesztősége Ruttkára költözött. Amellett egyéb munkéslapok szerkesztéséből Is tevékenyen kivette részét. Önkéntelenül felmerüt a kérdés, hogyan birkózott meg ez az ember szellemileg és fizikailag a sokrétű, felelősségteljes feladatokkal? Teljesítménye csak úgy képzelhető el, hogy minden Idejét, éjt nappallá téve emberfeletti kitartással a munkásmozgalomnak szentelte. Egyik ruttkai elvtársunk említette, hogy bármikor haladt el ablaka előtt, akár este, akár éjjel, mindig világosság szűrődött ki a szobájából. Mint újséglrút számos kiválö emberi tulajdonság Jellemezte Klement Gottwaldot. Becsülte, nagyra értékelte a munkásolvasót. Minden egyes eseményt Igyekezett tüzetesen megvilágítani, hogy az olvasó ne vonjon le belőle téves következtetéseket. Ellensége volt a felületességnek, sekélységnek, hézagosságnak. Egykori munkatársai elmondották, hogy kinyomtatásuk előtt összes cikkeit felolvasta a nyomdában a szedőknek és feszült figyelemmel kisérte megjegyzéseiket, észrevételeiket. Ezekből a hozzászólásokból is állandó tapasztalatokat, útbaigazításokat merített. Ojsógirói tevékenységének egyik alapvető pillérét a munkásosztállyal fenntartott állandó, ssoros kapcsolatok képezték. Amikor csak tehette, a munkások társaságát kereste, részt vett gyűléseiken, harcos akcióikban, segédkezet nyújtott a pártszervezetek kiépítéséhez, ernyedetlen munkásságot fejtett ki a munkás testedző egyesületek szervezésében. Szabad idejében is Szívesen elbeszélgetett az egyszerű munkásokkal éppúgy, mint a kérges kezű parasztokkal. Meghallgatta panaszaikat, kikérdezte őket gondjaik felől, osztozott örömükben-bánatukban. Csakis Így sikerült megismerkednie az ipari és mezőgazdasági munkások gondolkodásmódjával, észjárásával, csakis ilyen alapon tudott nyelvükön beszélni, szólni hozzájuk, írni — róluk és jogos követeléseikről. Es a munkás, a nincstelen paraszt, hitt neki. Megértette a kommunista sajtó önzetlen célkitűzéseit, bizalommal viseltetett a párt és programja iránt. 1924-ben a kommunista lapok szerkesztőségeit Róttkáról és Kassáról Moravská Ostravába helyezték át. A szerkesztőségekkel együtt Klement Gottwald is Ostravába költözött. Ott is a „Hlas fudu“ és a „Pravda chudoby“ című pártlapok főszerkesztői tisztségét töltötte be 1929-ig, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Prágába helyeztette át; ahol a párt agitáelós és propaganda osztályának vezetője majd két évvel később a CSKP első titkára lett. Klement Gcttwald a háború után a koalíciós kormány, majd a reakció felett aratott februári győzelem után, 1948 júniusában a Csehszlovák Köztársaság élére került, mint az ország első munkéselnöke. Csehszlovákia dolgozói szeretettel emlékeznek meg Klement Gottwaldról, születésének 70. évfordulóján. RÓJAK DEZSŐ 4 Brno melletti vySkov-Dédtcében ebben a szobában látta meg a napvilágot Csehszlovákia első munkáselnöke
