A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)

1966-10-16 / 42. szám

Krasznahorka büszke vára

AMáriássy család az 1718—28-as években kisebb várat épített, a Rozsnyó melletti kúp alakú hegyen. A lakórészből és a csúcsos toronyból álló kicsi vár lett a Bebek és a Máriássy családok közötti viszály okozója. Sok évi huza-vona után a Bebek család tagjai meg is kaparintották maguknak a várat. A Bebekek a lehető legkegyetlenebb módszerekkel uralkodtak s hatalomra jutásuk a gömöri nép legnagyobb elnyomatásának történetével függ össze.

A vár XIV. századból származó legrégibb része csaknem eredeti állapotban maradt s jelenleg az ún. régi vár romjait képezi.

Amikor a törökök bevették Budát és a délszlovákiai területet is elfoglalással fenyegették, akkor Bebek Ferenc megerősítette a régi várat, törésekkel ellátott falakkal és három ágyúzásra alkalmas bástyával vette körül. Az átépítés valószínűleg Alessandro de Vedano műve volt, aki egyidejűleg az egri vár erősítésén is dolgozott. Hatvan évvel később 1642-ben végre sikerült az Andrássy családnak tulajdonába venni Krasznahorka várát. Andrássy Miklós lH76-ban Gömör főispánja lett s ezzel Krasznahorka vára egyidejűleg a megye székhelyévé vált. Ez volt az oka, a vár további széleskörű átépítésének, amikor az egyedülálló épületeket is összekötötték. Az egyik új szárnyban épült fel az új várkapu — összekapcsolva a katonaságnak szolgáló konyhával és lakóhelységek-. kel.

A megerősített várnak hamarosan nagy erőpróbát kellett kiállnia, mivel 1685-ben az akkori földesúr bekapcsolódott a Habsburg-ellenes Thököly István felkelésbe s ezért a császári hadsereg megostromolta őt a várban. Később Andrássy István végzett javításokat Krasznahorka várában. Fia, Ferenc 45 évvel később egy kis saroktornyot épített újabb bejárattal, amely felett a család címere és jelszava díszelgett. A XVIII. század második felében Andrássy Antal rozsnyói püspök kezdeményezésére a néhai dobogó bástyát barokk stílusú bástyává alakították ál. A helyi templomból odavitték a „Csodás Fekete Madonna“ képét, amelyet a környező falvak lakosai „Krasznaliorkai Szűz Máriának“ neveztek el s miatta lett a kápolna a környező vidék búcsújárási színhelye. A kápolnából többek között még ma is látható egy üvegkoporsó és benne Andrássyi István kuruckapitány és Lőcse város parancsnokának neje Serédy Zsófia mumifikált holtteste. A várat 1817-ben egy villám felgyújtotta s ezért a régi büszke épület, mely az egész környéken uralkodni látszott száz évig üresen és elhagyatva maradt.

Századunk elején Andrássy Dénes megjavította a harmadik kapu mögött lévő lakószárnyat, földszinti kamarákat és a néhai megyei kongregáció üléstermeit. A lakószárnyban később felesége Hablautz Franciska emlékére családi múzeumot rendezett be. A kápolna melletti termet családi sírbolttá alakíttatta át, és két családtag kivételével pompás koporsókban itt nyugszik az Andrássy család összes tagja. A két hiányzó családtag sírhelyét a Krasznahorka Váralja határában álló mauzóleumban találjuk.

Andrássy Dénes felesége, Hablautz Franciska ugyanis cseh énekesnő volt, a bécsi konzervatórium igazgatójának leánya. A házasság nagy felháborodást keltett az egész családban, mivel rangon alulinak tartották, amikor Andrássy Dénes családjának elárulta tervét, hogy családi sírboltot akar létesíteni, akkor „finoman" tudtára adták, hogy halála után csak számára lesz hely a családi sírboltban, mert polgári származású neje nem méltó a megtisztelésre. Akkor ötlik fel benne a gondolat, hogy feleségének önálló sírboltot nyit mégpedig olyan helyen, amely nem képezi az Andrássy család tulajdonát. így a vár alatt elterülő falu határában földet vásárolt, azon előbb parkot létesített s azután gyönyörű mauzóleumot épített Richard Berndl építész tervei szerint. A díszítést Max Frick szobrászra és Adolf Mayerhopfel aranyművesre bízta. Maga az épület egy rotunda, belül kör, kívül pollygonális alakú. A kupolás mennyezetet belül aranyos mozaikok díszítik, falait a világ minden részéből behozott márványkockák színes lapjai borítják. A mauzóleum közepén két márvány szarkofágban nyugszik Andrássy Dénes és felesége Hablautz Franciska. Ez a ritka szépségű halotti kápolna a századforduló építészetének remekműve. Szinte természetes, hogy évente majd 2000 ezer turista látogatja meg és csodálja a várral együtt — óm nem az Andrássy család kultuszát, hanem a müncheni mesterek művészetét és a gömöri jobbágyok verejtékes munkájának gyümölcsét, jelenleg nagy anyagi ráfordítással folyik a vár restaurálása. A munkák befejezése után a török korszak-beli múzeum kap benne helyet. G. J.

bécsi udvar elnyomó és németesítö politikája a 17. és 18. században nagy elkeseredést váltott ki az egész országban. Rozsnyó város lakossága is teljesen elszegényedett, tüzek és járványok tizedelték. Mikor II. Rákóczi Ferenc 1793-ban élére állt a felkelésnek, a rozsnyói nép nagy lelkesedéssel és nemzetiségi különbségek nélkül csatlakozott hozzá. Július 20-án elhatározta, hogy „Rákóczi Ferenc urunk ö nagysága fennálló hadaira segélypénzt szed“. Nemcsak a város lakossága, de a környék parasztjai is csatlakoztak Rákóczihoz.

II. Rákóczi Ferenc már többször járt Gömörben, ismerte a várost és környékének hangulatát, de Rozsnyót földrajzi fekvésénél fogva is a legalkalmasabbnak tartotta arra, hogy innen irányítsa a felkelés ügyét és itt bonyolítsa le a tárgyalásokat a külföldi követekkel. 1706. november 16-án fényes udvartartással érkezett meg a városba, s a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta. A mai Bányászok tere 37 sz. alatti házban szállt meg és állította jel pénzverdéjét.

Rákóczi rozsnyói tartózkodásáról, és itteni tevékenységéről megbízható és részletes adataink vannak, részben tanácsosai és saját maga készítette feljegyzések alapján, másrészt a tanácsüléseken felvett jegyzőkönyvekből, az úgynevezett „Rosnaviensis clausula"-ból pontosan ismerjük ezen tanácskozások lefolyását és tartalmát.

Még december elején megérkezett Párizsból XIV. Lajos francia király válasza Rákóczi szövetségkötési ajánlatára. A francia király ebben nyíltan is elismeri Rákóczit Erdély fejedelmének, de a szövetséget ahhoz a feltételhez köti, hogy az ország rendjei mondják ki a Habsburg ház detronizálását. Mivel Rákóczi ilyen fontos ügyben egyedül nem dönthetett, 1706. december 13-án kormányzótanácsot hívott össze Rozsnyóra, A járhatatlan utak és a rossz időjárás miatt a tanács tagjai nem érkeztek meg idejében és így a tanácskozást december 18 ra kellett elhalasz-II. Rákóczi Ferenc Rozsnyón

tani. Még ekkor is csak 7 tanácstag Jelent meg, közöttük az egri püspök képviselője, aki a magas klérus részéről egyedül csatlakozott a felkeléshez. A legfontosabb személyt, gróf Bercsényi Miklóst, a hadsereg szervezésével összefüggő ügyek még mindig Besztercebányához kötötték. A december 18-i és december 20-i tárgyalásokon csak pénzügyekkel foglalkoztak (a rézpolturák elértéktelenedéséről, a harmincadok jövedelméről stb.f Rákóczi belátta, hogy a detronizálás és a francia királlyal való szövetség kérdéseiről ilyen csonka tanáccsal nem tárgyalhat, ezért az ülést elnapolta és azt 1707. január 15-re ismét Rozsnyóra hívta össze. Ö maga pedig december 23-án Kassára utazott a karácsonyi ünnepekre. Onnan az év utolsó napjaira Munkácsra vonult. 1707. január 11-ig ott tartózkodott, akkor visszaindult Rozsnyóra. A nagyon rossz utak miatt azonban csak január 16-án érkezett ide. Bercsényi január 16-án még csak Murányig jutott Besztercebányáról és 21-én érkezett Rozsnyóra. Ezen a napon még 5 újonnan jött tanácstag jelentkezett Rákóczinál.

A fejedelem most már nem várhatott tovább és így megtarthatták a nagy tanácskozást, amelynek jelentősége minden eddigit felülmúlt és következményei a Rákóczi féle felkelés, sőt az egész ország sorsára végzetesek lettek. Rákóczi először felolvasta Anna angol királynő levelét, amelyben rokonszenvéről biztosította Rákóczit. A továbbiakban elmondta, hogy a bécsi udvarral való tanácskozások eredménytelenül végződtek, mert a királyi ház minden alkudozási kísérletet mereven elutasított. Felvetette a kérdést, hogy ilyen helyzetben mi a teendő.

Bejelentette, hogy a francia király, XIV. Lajos felajánlotta a szövet