A Hét 1966/2 (11. évfolyam, 27-52. szám)
1966-10-09 / 41. szám
Következő számunkban • •• ion Beszélő múlt c. cikksorozatunk, amelyben bemutatjuk a rozsnyói járást. A ROZSNYÓI JÁRÁS TÖRTÉNETE. GOMBASZÖG ÉS A SARLÓ KRASZNAHORKA BUSZKE VÁRA A BETLÉRI KASTÉLY il. RÁKÓCZI FERENC ROZSNYÓN MARSSAL TÁRSALKODÓ MURÁNYI VÉNUSZ nrni IDŐK, Ktbl ERKÖLCSÖK | A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultiiregyesül ötének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Postafiók C 338, telefon 533-04 Terjeszti a Posta Kírlapszolgála ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Szerkesztőség: Bratislava, jesen ského 9. Külföldre szóló előfizetéseket el intéz: PNS -**- Üstredná expedínia tlace.. Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Stúrova 4. előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39, — Kés, egész év re 78,— Kés. Kéziratokat nem Őrziink meg és nem küldünk visz sza. K 21*61676 Felelősek vagyunk az ifjúságért Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIII. Kongresszusa leszögezte, hogy az ifjú nemzedék felkészülése a jövő életre szorosan összefügg társadalmunk további fejlődésével. Ennek a feladatnak a teljesítése megköveteli, hogy mind a párt, mind az ifjúsági szervek és szervezetek, az iskola és a többi társadalmi Intézmény egységesen és céltudatosan használják ki az adott lehetőségeket a fiatalok további nevelésében. A fennálló intézmények között fontos szerepet tölt be a család és a családi nevelés, a kulturális intézmények, a nemzeti bizottságok, valamint a tömegszervezetek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szülők befolyása nemcsak a gyermekekre, de még a serdülő ifjúságra is kiterjed. A 1(1-17 éves fiúk és lányok körében végzett kutatások azt mutatják, hogy a megkérdezettek 90,99 %-,ra az anya, 79,1 %-ra pedig az apa gyakorolja a legmélyebb hatást. A szülő befolyása akkor kezd gyengülni, amikor a fiataloknak már megvan a saját munkakörük és aktívan bekapcsolódnak a termelési folyamatba. A kutatások arra is rávilágítanak, hogy az ipari tanulók körében a szülők befolyása sokkal hamarabb gyengül, minta hasonló korú diákoknál, így az ipari tanulókra, a termelésben dolgozó fiatalokra a szülők után a munkahely, a kollektíva gyakorolja a legnagyobb befolyást, A család nálunk bizonyos belső változásokon megy keresztül. A családi kapcsolatok bensősége szintén egyre erősebbé válik. A gyermekeik és a fiatalok túlnyomó része a felnőttek között mozog, s így csökken a gyermek és az ifjúsági kollektíva befolyása. A család tagjai - elsősorban vidéken —, közvetlenül részt vesznek a termelésben és ezenkívül is sok az elfoglaltságuk, s így a szülők kevesebb időt szentelnek a gyermekeknek és nem irányítják kellőképp nevelésüket. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a nők egyenjogúságának állandó növekedése következtében, a gyermeknevelés ma már nem kizárólag az anya feladata, a családi kör pedig bizonyos mértékben demokratizálódott s mindez kedvezően befolyásolhatja a gyermekeik és az ifjúság fejlődését. Ez a helyzet azonban más következményeket is vonhat maga után. Az a körülmény, hogy a szülők kevesebb időt fordíthatnak a gyermekek nevelésére, kedvezőtlenné 'is vájhat. Figyelembe véve mindezeket a körülményeket, a jövőben szükséges lesz a család gyermeknevelési problémáival tudományos szempontból még behatóbban foglalkozni, és rámutatni azokra a módszerekre, amelyek a család mai helyzeténél fogva a legmegfelelőbbeknek látszanak. Falun és városban egyaránt gyakran vitatkoznak a kulturális intézmények tevékenységéről, és problémáitól. Rendkívül fontos, hogy a fiatalság hasznosan töltse el szabad idejét, s kulturális igényeit kielégíthesse. Ebből a szempontból fontos szerepet töltenek be a különböző kulturális intézmények. Sajnos, ezeket nem minden esetben használjuk ki eléggé a serdülő ifjúság nevelésében, s tevékenységük gyakran alacsony színvonalú. Különös feladat hárul az illetékesekre a kulturális intézmények elosztása terén is. Az új településeken, a fal-vakban nagy hiányát érezzük ezeknek az intézményeknek. Sok klub, művelődési ház pedig nem is tudjo a fiatalokat maga köré tömöríteni. A vezetők nem szentelnek kellő figyelmet a fiatalok érdeklődésének, és ezért nem is tudják megnyerni őket. Gyakran előfordul, hogy a fiúk és lányok nem találnak olyan szabad klubhelyiséget, ahol kicserélhetik nézeteiket, együtt lőhetnek. A fiataloknak nincs alkalmuk arra, hogy szabad idejükben összejöjjenek a munkatársakkal, diáktársakkal, jó barátokkal. Sajnos, ezen a téren a üzemek, a nemzeti bizottságok és az EFSZ-ek vezetői kevés megértést tanúsítanak. Gyakran az ilyen körülmények késztetik a fiatalokat arra, hogy kocsmákba, kávéházakba menjenek, ahol szabadon, kötetlenül lehetnek együtt. A kulturális intézményeket úgy kell berendezni, hogy ott valóban kulturális központ legyen, ahol az ember kényelmesen leülhet, szórakozhat, újságot olvashat és elbeszélgethet barátaival. Gyakori eset az is, hogy a nemzeti bizottságok a fiataloktól elveszik a klubhelyiségeket, vagy számos akadályt gördítenek a helyiségek kihasználása ellen. A minap a nyitrai járás fiataljainak levelét olvastam. A jó és példás együttműködés dicsérete mellett, sajnos, gyakoriak a panaszok Is: „Nálunk 500 koronát kérnek a helyiségéit", „A gondnok akkor hajlandó kinyitni a művelődési házat, ha előlegbe két-három féldeoit fizetünk neki", stb. Igaz, a nemzeti bizottságok új gazdasági elvei szerint a kulturális intézményeknek fenntartása kell, hogy rentábilis legyen. Ez az intézkedés mindkét felet új tények elé állítja. Különösen a fiataloknak, de a lömegszervezeteknek is meg kell érteniük, hogy a jövőben szorosabb együttműködésire lesz szükség a nemzeti bizottságokkal. Az együttműködésben módot kell találni a helyiségek kihasználására, de megoldásra várnak az olyan kérdések is, mint a költségek fedezése, a helységek tisztántartása, és tatarozása. Rendkívül fontos tehát, hogy a kulturális intézmények dolgozói közös megállapodásra jussanak a fiatalokkal, a tömegszervezetekkel, a kulturális helyiségek kihasználásában, s bizonyos terhet is vállaljanak magukra ezek fenntartásában. A nemzeti bizottságok dolgozóira a jövőben komoly feladat hárul a fiatalok nevelése terén Tevékenységük szorosan összefügg a fiatalok munkájával. A valóságban a nemzeti bizottságok (az iskolaügyi osztályon kívül) az ifjúság nevelésével, a fiatalok érdeklődésének irányításával helyenként -nagyon keveset törődnek. Meg kell keresni a módját annak, hogyan javítsunk ezen a helyzeten. Aktivizálni kell a fiatalok képviselőit, elérni, hogy meghallgatásra találjanak a fiatalok kívánságai. Az új gazdasági irányítás helyes értelmezése módot ad a nemzeti bizottságoknak arra, hogy anyagilag támogassák a fiatalok tevékenységét s több sportintsz-ményt, klubhelyiséget létesítenek. A meglévő intézményeket mind a két részről jobban igénybe kell venni. Az ifjúság nevelésével kapcsolatos időszerű problémák arra világítanak rá, hogy a társadalmi szervezeteknek, állami intézményeknek a jövőben - még sokkal jobban, mint eddig — össze kell tartaniuk, a feladatokat közösen megoldaniuk. A közös feladatokat a következőkben lehet összegezni: egy egészséges új nemzedék nevelése, a szocialista erkölcsi tulajdonságok elmélyítése és a haladó politikai meggyőződés megszilárdítása. A társadalmi szervezetek - néhány kedvező eredménytől eltekintve — eddig nem hatottak eléggé a fiatalokra. Természetesen gyakran előfordul, hogy nem értékelik eléggé a társadalmi szervezetek ilyen irányú tevékenységét, és a fiatalok nevetésében valóban sclk egyenetlenség található. Ezért a társadalmi szervezetektől elvárjuk - gondolok itt elsősorban a szakszervezetek országos kongresszusára, és a Csemadok országos konferenciájára, - hogy megtárgyalják, miképpen lehetne több alkalmat nyújtani a fiataloknak a közéletben való érvényesülésére. Ha a fiataloknak módot nyújtanak a nyilvános szereplésre, akkor jobban megérlelődik politikai meggyőződésük és jobban kifejezésre juttathatják jellembeli tulajdonságaikat is. Ez azt jelenti, hogy megkedvelik azokat a szervezeteket, amelyekben érvényesíthetik elképzeléseiket és egyben több alkalmat találnak a szórakozásra. Ha a társadalmi szervezetek hasznos munkát alkarnak végezni, akkor alaposabban meg kell ismernünk a fiatalokat, -megértéssel kell közeledni hozzájuk. Elengedhetetlenül fontos, hogy társadalmi szervezetek funkcionáriusai, főleg az idősebbek, -akik a fiatalokkal közvetlen kapcsolatba kerülnek, alaposabban ismerjék meg a mai nemzedék problémáit és azokat állandóan figyelemmel kísérjék. Sz. F,
