A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-06-19 / 25. szám
Mottó: A jövőt a jelen valósága alakítja, és ez a jelen térben és időben csak a múlt és a jövő vissza- és előrefutó vonalán igazolhatja saját realitását. Aki a múlt összekötő vonalát elmetszi, sose érhet el a jövőbe. FÁBRY ZOLTÁN Az anyagot gyűjtötte és feldolgozta: Sándor Károly, Varga István, Kovács Károly, Gugenberger Tamás, Melicher József, Korentsy Mihály és Wittenberg József. Szakbírálók: Kiszling Eleonóra és Dr. Csanda Sándor, a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanárai A lévai járás története A lévai járás jelenlegi kiterjedésében az I960, .évi területi átszervezéskor jött létre: a volt lévai, zselizi és részben az Ipolysági járás egyesítésével, valamint a surányi, aranyosmaróti és a verebélyi járás néhány községének hozzácsatolásával. Természeti viszonyait kettősség jellemzi. Déli része termő sík vidék, északon a selmeci hegyláncolat nyúlványai teszik dombossá. Ez a kettősség éghajlatában, növény és állatvilágában is megmutatkozik. Nemzetiségileg vegyes lakosú járás. 103 községe közül 64-ben működik a Csemadok. A lakosság többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Ipara csupán a felszabadulás utáni években indult fejlődésnek. Eddigi legnagyobb ipari központja a tolmácsi Kirov Müvek, amely kazán-exportjával külföldön is jó hírnévre tett szert és ez évben ünnepli fennállásának tizenöt éves évfordulóját. A negyedik ötéves terv időszakában épül fel Léván egy nagy teljesítményű gyapotfeldolgozó kombinát, valamint egy naponta 200 QOO liter tej feldolgozására és sajt gyártására berendezett tejüzem. Ezek a létesítmények megoldják a nők foglalkoztatottságának kérdését a járásban. A szocialista építés mindennapi eredményeinek, a város és a falvak, a kultúra és az életszínvonal állandó arányos fejlődésének jegyeit viseli magán a járás. MúUtjai, történelme igen gazdag. Régészeit! leletek bizonyítják, hogy a járás területén már 6000 évvel ezelőtt, a kőkorszakban is éltek emberek. Az egyes korszakok fejlődéstörténetét igazoló! zselizi és magyardi agyagedény leletek az egész világon ismertek. A lévai Barsi Múzeum gazdag gyűjteményében trák, kelta, kvád és markomáin néptörzsek, valamint a rómaiak kultúrájának emlékeit őrzik. A IV. században a népvándorlás idején különböző néptörzsek haladtak át a Garam és az Ipoly völgyén. Később a szláv, majd a magyar törzsek találtak itt állandó otthonra. Már az Árpád-házi uralkodók idején, a XI. században, a régi szláv földvárak helyett erős várak építése kezdődött, amelyek szerint aztán kialakult később a vármegyerendszer. A mai járás területén ilyen volt a barsi vár, amelytől Bars vármegye kapta a nevét. A lévai járás községei a volt Bars-, Hont- és Esztergom vármegyébe tartoztak. Éppen azért a járásnak egységes története, múltja nincs. Hiszen a régi megyék és megyeszékhelyek — Léva, Ipolyság, Aranyosmarót — más-más körülmények között fejlődtek és alakultak. Csupán a nagy történelmi események és fordulatok, mint a XIII. századi tatárjárás, a mohácsi vész utáni török pusztítások, az 1848-as események, stb. érintették a járás egész területét, amelyeknek részletesebb ismertetésére e sorozatban külön sor kerül. Az 1938-as bécsi döntés után a járás területén húzódott végig az országhatár, egészen 1945-ig, a felszabadulásig. A járás magyar la-Felszabadulási mozaik A nyugat-szlovákiai kerület első felszabadított községe, a lévai járásba tartozó Tesmag volt. A Malin ovszkij marsall vezette 2. Ukrán Front katonái 1944. dec. 13-án szabadították fel a községet. * * # 1944. dec. 14-én a déli óráikban kezdődött az Ipolysági támadás. Néhány órás harc után, amelyben elpusztult az ellenség 12 ágyúja, 11 aknavetője, 14 gépfegyvere, 3 önműködő ágyúja és meghalt több mint 500 fasiszta katona és tiszt, (estig teljesen megtört Ipolyságon a németek ellenállása. 200 német katona esett szovjet fogságba. » * « December 20-án délelőtt 10 óra tájban indultak támadásba Léva felé a szovjet tankok. 200 tank támadása nyomán összeomlott az ellenség védelme és Déménd, Szántó, Vámosladány, Kereskény, valamint a Garam bal partján lévő többi község lakosai köszönthették e napon a felszabadítókat. * * # Lévára 1944. dec. 20-án, délután fél háromkor elsőként Kuzmin alhadnagy tankja érkezett. A szovjet katonákat a lévai antifasiszták vörös zászlóval köszöntötték. kossága, a háború utáni évek megalázásának véget vető, 1948-as demokratikus fordulat óta, szlovák polgártársaival baráti egyetértésben építi szocialista hazánkat. Már a burzsoa Csehszlovák Köztársaság éveiben, Léván és környékén a magyar dolgozók munkásmozgalma az igazságért és jogaikért bátran kiálló kommunisták helytállása volt. Harc azért a társadalmi rendért, amelyben most élünk, dolgozunk, amelyben mindenkit egyformán megbecsülnek. A lévai járásban az emlékek, értékek felkutatásában, ismertetésében még sokkal adósok a helyi szakemberek, a honismereti körök tagjai, de az itt közölt írások az e téren meginduló munka szerény, de ígéretes bizonyságai. S. K. A front három hónapon keresztül (1944. dec. 20-tól, 1945. már 25-ig állt a Garamon, Kozárovce és Csata között. A Garam bal partján voltak Malinovszklj marsall csapatai, a jobb parton pedig védelmi állásban a Dél nevet viselő alakulatok. # * # Karácsony és Újév között Léváira Jött Jozef Jusko hadnagy SITNO partizánegysége, amely harci felderítő munkán kívül biztonsági szolgálatot teljesített a felszabadított területen. * * * Malinovszklj marsall 1945. márc. 25-én a Siklós dombról irányította az eredményesen kibontakozó támadást a Garam partján, Nyltra és Pozsony felé. A legnagyobb rohamot Alechín tábornok csapatai Indították a Barsvárad — Zselíz szakaszon. * * * Március 25-én, a délutáni órákban és a következő két napon a szovjet csapatok felszabadították a lévai járásban a Garam nyugati partján lévő összes községet. # • * Léva környékén a fasiszta megszállók elleni harcokban 408 szovjet katona áldozta életét. A szovjet és a román csapatok 89 hősi halottját a lévai főtéren temették el, ahonnét később a párkányi nagy központi katonai temetőbe szállították a tetemeket. M. J.
