A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)

1966-05-15 / 20. szám

Beszélő Für A Párls patak mellett elterülő ősrégi község. A népvándorlás Ide­jéből származó földsáncai még a 18. században Is láthatók voltak. Avarok, majd szlávok lakhelye. 896-ban Koppány vezér szállj a meg. Nevét többféle változatban említik. 1270-ben a Komáromy uraság birtoka, majd az esztergo­mi érsekség tulajdonába kerül. 1241-ben a tatárok pusztítják el, 1312-ben Csák Máté katonasága dúlja fel a községet. 1440—51 években a huszita háború Idején a Brandisból való Jtskra Ján száll­­ja meg a községet. A 16. században több nemes birtoka, 1552-ben a török dúlósnak esik áldozatul. 1631-ben pestis járvány néptelení­­ti, majd gyakori tüzek pusztítják. 1669-1 összeírás az elpusztult fal­vak között említi. 1708-ban a ku­ruc-labanc háborúik Idején Bottyán- Jónos védi. A 18. században gyak­ran cserél gazdát. Kürt ősrégi település, mely először a garamszentbenedeki apátság 1075-1 alapító levelében Kurth néven for­dul elő. 1138-ból már írásos em­lékek vannak a községről. A ma­gyar honfoglalás Idején Kürt Gyar­mat vezér birtoka. 1156-ban Mar­­tyrius érsek a kürti tizedet az esz­tergomi káptalannak adományoz­ta. Ekkor már fennáll a temploma. 1297-ben Ladomér érsek Surányért cserébe kapja, 1390-ben neve Kiwri alakban jelentkezik. 1514-ben Ba­kóé Tamás a keresztes háborúba hívja Kürt népét, de a jobbágy­ság az urak ellen fordul. A török világban a község el­pusztul, 1552-ben 10 háza van. 1621-ben Bethlen Gábor hadai pusz ■ tltják. 1704-ben a kuruc hatalom Idején sok kürti jobbágy szolgált Bottyán János seregében, s ekkor Kürt sok lovat, marhát szállított Újvárba. 1709-ben pestis, 1793-ban tűzvész, majd 1755-ben födrengé::. 1883-ban pedig kolerajárvány pusz­tított a községben. 1850-ben megin­dult az első vonat Párkányból Kür­tön át Érsekújvárba. 1883-ban fel­épül az Iskola. Kamocsa A Vág és Nyitra folyó menti köz­ség, Lukács Pálnak, a magyar An­dersennek szülőhelye. A honfog­lalás idején örvény néven szerepel. I. István kunokkal és szászokká' telepíti be, majd az esztergomi ér­sekség birtokába jut. 1241-ben a tatárok pusztítják, és egyedül csak a mocsarak közé menekült la­kosság marad életben. 1281-ben a Szemere törzsből való Bertalan lesz a község birtokosa. 1311-13- ban Csák Máté sem tud a mocsa­rakon áthatolni. 1349-ben Mária királynő a település körül földvá­rakat emeltet. 1416-ban Csúzl Mi­hály tulajdona. A község életében határkövet Jelentett a husziták le­telepedése, amely — a kálvinlz­­musnak nyitott utat. A török dúlás Idején a környező falvak mind el­pusztulnak, de Kamocsa hozzáfér­hetetlensége miatt sértetlen ma­radt. 1663-ban pestis járvány pusz­títja. 1664-ben Újvár elfoglalása után a török utat Halált a faluba 1669-ben az újvári Kücsüg basa az adó megtagadása miatt kirabol­ja és felperzseli a községet. 1703—10-es években a kuruc háború Idején a katonaság éléstára volt. Itt toborzott Réthey György kuruc tábornok Is. Szímő Végmenti község. Jedlik Ányos­nak, a nagy magyar fizikusnak és feltalálónak szülőhelye. Már 1113- ban Kálmán király oklevelében Ze­­mej néven szerepel. 1249-ben villa Zemay. 1291-ben Lipolnoky Mlkus a nyitral püspöknek adományoz­za. 1379-ben a szomszédos Gúg községből, melyet Csák Máté el­pusztított, áttelepszik a lakosság Szlmőbe. Még ebben az évben fel­épül a község temploma. 1554—83- ban Zlmew, vavy Zimero néven említik. 1561-től a török többször kirabolta a községet. 1704-ben Heister osztrák generális a köz­ség lakóinak a kurucokkal való együttműködése miatt felperzsel­­teti Szlmőt. 1780-ban épül fel az első iskola. A község a 18. és 19. században többször a tűzvész ál­dozata lesz. 1890-ben a Vág folvón még 13 vízimalom működik. Szlmö lakói szegény zsellérek és kubiko­sok voltak. 1934-ben a kanálisásás alkalmával „hallstadtlkorból való rendkívül nagyértékű leletekre bukkantak. Tardoskedd Régi település, szkíták, majd kvé­­dok lakták. A község területén az ásatások alkalmával előkerült let letek a rómaiak jelenlétét Is Iga­zolták. A hunok és avarok után szlávok telepedtek le, majd a ma­gyar honfoglalás idején Szoárd-­­Lél—Huba nemzetség népesítette be a községet. A 11. században azonban már besenyők lakták. Tar­­doskeddről az első okiratok 1221- ből származnak, amikor II. Endre az osztrák Szentkereszt ciszcercl­­ta monostornak adományozza a községet. A tatárjárás Idején Tar­doskedd mocsaras fekvése miatt megmenekült a pusztulástól, 1297- ben Ladomér esztergomi érsek a Pozsony megyei Parachán nevű bir­tokért cserébe kapta. 1310-ben Csák Máté hadai pusztították. 1317- ben Tamás érsek plébániát alapí­tott. 1460-ban a husziták táboroz­nak a községben. 1569-től török megszállás alatt sínylődik a la­kosság. 1637-ben Ferdinand mező­városi jelleggel és vásárjoggal ru­házza fel Tardoskeddet. 1704-ben Bercsényi Miklós ku­ruc tábornok Tardoskedden csatát nyer. A helyet, ahol a csata lezaj­lott később Rákóczi dombnak ne­vezték el. 1718-ban felépül a mos­tani templom, melynek kegyura az esztergomi érsek lesz. Egy al­kalommal Mária Terézia Itt pihen­te ki hosszantartó utazását. 1808- ban tífusz és 1825-ben pestis jár­vány pusztította a lakosságot. 1848-ban az újvári Mesterképző In­tézet tanulói hősiesen védték a fa­lut a labancokkal szemben. E7T3T táján Leustachino de Szemere né­ven említik. Csúzl Mihály későbbi birtokosa Zemelenek nevezi. A török világban elpusztul, csu­pán 7 lakóház marad. Lassan vlsz­­szatér a községbe a lakosság, de a török 1684-ben újból felperzsell. 1704-ben Heister császárt vezér a kurucok fölött az ún. Pirty sík­ságon győzelmet arat. A csata utón serege a községet feldúlja és fel­égeti. Az 1848-as forradalom csak részben könnyített a nép sorsán. Az utána következő Időkben ne n történt említés a községről. A község első okleveles említése 1156-ban történik, amikor Marty­­rlus érsek 70 falu között említi melyek az érsekségnek tizedet fi­zettek. Ez időben ungarice vilié Sceuden alakban Írják a falu nevét. 1241-ben a tatárjárás idején meg­semmisült és IV. Béla jórészt né­metekkel telepíti be. 1427-ben már vásárjoggal rendelkezik. A 15. szá­zadban az esztergomi érsek birto­kába kerül. A török hódoltság Idején sokat szenvedett ia község lakossága. Ez Időben palánkvára volt, ahol 95 huszár, 142 hajdú, 2 puskaműves stb. szolgált. 1704-ben a kurucok szóllják meg. Bottyán János gyak­ran tartózkodott a községben, mert Lakatos Judit, a felesége, szőgyénl volt. 1710-ben pestis tizedelte, majd gyakran pusztította tűzvész is, amiért dohányzási tilalmat ren­deltek el. Első iskoláját 1730-ban építik fel. Impozáns temploma a 18. század végén épült. A hagyo­mány szerint Petőfi Sándor is megfordult a községben és itt köl­tötte Pató Pálról Irt versét, aki akikor Jegyző volt Szőgyénben. Nagylót •Régi település, szkítáik, majd kvá­­fordul elő a pápai tlzedgyűjtők jegyzékében. 1338-ban Lóthy Tamás tulajdona. 1480-ban a garamszent­benedeki apátság birtoka. 1495- ben az apátság az elefanti Pálo­soknak adományozza. 1512-ben Lé­­vay János alapítványt tesz a Ma­ria család'pusztán létesítendő pálos kolostorira, 1525-ben a kolostor mór áll és II. Lajos király Mártonnak, a rend főnökének minden Lót kör­nyékéről származó jövedelmét át­engedi. A kolostor 268 évig állt fenn, mindaddig míg II. József 1786-ban törvényrendelettel fel­oszlatta az ország összes pálos kolostorait. A török hódoltság alatt a község többször elpusztult. Az új telepesek között szlávok és németek is voltak. 1848-ban a ne­mesek nagy része elhagyja a falut és birtokuk a jobbágyság kezébe jut. 1866-ban nagy kolerajárvány pusztított. 1899-ben a faluban tűz­vész pusztított. Szemere A honfoglaláskor a Szemere törzs szállta meg, innen ered a neve Is. A községről az első írá­sos emlékeit 1210-ből találjuk, mi­kor az érsek 'a község Szent Mí­­hályról elnevezett templomát az esztergomi káptalannak adja. 1270 Szőgyén

Next

/
Oldalképek
Tartalom