A Hét 1966/1 (11. évfolyam, 1-26. szám)
1966-05-15 / 20. szám
Beszélő Für A Párls patak mellett elterülő ősrégi község. A népvándorlás Idejéből származó földsáncai még a 18. században Is láthatók voltak. Avarok, majd szlávok lakhelye. 896-ban Koppány vezér szállj a meg. Nevét többféle változatban említik. 1270-ben a Komáromy uraság birtoka, majd az esztergomi érsekség tulajdonába kerül. 1241-ben a tatárok pusztítják el, 1312-ben Csák Máté katonasága dúlja fel a községet. 1440—51 években a huszita háború Idején a Brandisból való Jtskra Ján szállja meg a községet. A 16. században több nemes birtoka, 1552-ben a török dúlósnak esik áldozatul. 1631-ben pestis járvány népteleníti, majd gyakori tüzek pusztítják. 1669-1 összeírás az elpusztult falvak között említi. 1708-ban a kuruc-labanc háborúik Idején Bottyán- Jónos védi. A 18. században gyakran cserél gazdát. Kürt ősrégi település, mely először a garamszentbenedeki apátság 1075-1 alapító levelében Kurth néven fordul elő. 1138-ból már írásos emlékek vannak a községről. A magyar honfoglalás Idején Kürt Gyarmat vezér birtoka. 1156-ban Martyrius érsek a kürti tizedet az esztergomi káptalannak adományozta. Ekkor már fennáll a temploma. 1297-ben Ladomér érsek Surányért cserébe kapja, 1390-ben neve Kiwri alakban jelentkezik. 1514-ben Bakóé Tamás a keresztes háborúba hívja Kürt népét, de a jobbágyság az urak ellen fordul. A török világban a község elpusztul, 1552-ben 10 háza van. 1621-ben Bethlen Gábor hadai pusz ■ tltják. 1704-ben a kuruc hatalom Idején sok kürti jobbágy szolgált Bottyán János seregében, s ekkor Kürt sok lovat, marhát szállított Újvárba. 1709-ben pestis, 1793-ban tűzvész, majd 1755-ben födrengé::. 1883-ban pedig kolerajárvány pusztított a községben. 1850-ben megindult az első vonat Párkányból Kürtön át Érsekújvárba. 1883-ban felépül az Iskola. Kamocsa A Vág és Nyitra folyó menti község, Lukács Pálnak, a magyar Andersennek szülőhelye. A honfoglalás idején örvény néven szerepel. I. István kunokkal és szászokká' telepíti be, majd az esztergomi érsekség birtokába jut. 1241-ben a tatárok pusztítják, és egyedül csak a mocsarak közé menekült lakosság marad életben. 1281-ben a Szemere törzsből való Bertalan lesz a község birtokosa. 1311-13- ban Csák Máté sem tud a mocsarakon áthatolni. 1349-ben Mária királynő a település körül földvárakat emeltet. 1416-ban Csúzl Mihály tulajdona. A község életében határkövet Jelentett a husziták letelepedése, amely — a kálvinlzmusnak nyitott utat. A török dúlás Idején a környező falvak mind elpusztulnak, de Kamocsa hozzáférhetetlensége miatt sértetlen maradt. 1663-ban pestis járvány pusztítja. 1664-ben Újvár elfoglalása után a török utat Halált a faluba 1669-ben az újvári Kücsüg basa az adó megtagadása miatt kirabolja és felperzseli a községet. 1703—10-es években a kuruc háború Idején a katonaság éléstára volt. Itt toborzott Réthey György kuruc tábornok Is. Szímő Végmenti község. Jedlik Ányosnak, a nagy magyar fizikusnak és feltalálónak szülőhelye. Már 1113- ban Kálmán király oklevelében Zemej néven szerepel. 1249-ben villa Zemay. 1291-ben Lipolnoky Mlkus a nyitral püspöknek adományozza. 1379-ben a szomszédos Gúg községből, melyet Csák Máté elpusztított, áttelepszik a lakosság Szlmőbe. Még ebben az évben felépül a község temploma. 1554—83- ban Zlmew, vavy Zimero néven említik. 1561-től a török többször kirabolta a községet. 1704-ben Heister osztrák generális a község lakóinak a kurucokkal való együttműködése miatt felperzselteti Szlmőt. 1780-ban épül fel az első iskola. A község a 18. és 19. században többször a tűzvész áldozata lesz. 1890-ben a Vág folvón még 13 vízimalom működik. Szlmö lakói szegény zsellérek és kubikosok voltak. 1934-ben a kanálisásás alkalmával „hallstadtlkorból való rendkívül nagyértékű leletekre bukkantak. Tardoskedd Régi település, szkíták, majd kvédok lakták. A község területén az ásatások alkalmával előkerült let letek a rómaiak jelenlétét Is Igazolták. A hunok és avarok után szlávok telepedtek le, majd a magyar honfoglalás idején Szoárd-Lél—Huba nemzetség népesítette be a községet. A 11. században azonban már besenyők lakták. Tardoskeddről az első okiratok 1221- ből származnak, amikor II. Endre az osztrák Szentkereszt ciszcerclta monostornak adományozza a községet. A tatárjárás Idején Tardoskedd mocsaras fekvése miatt megmenekült a pusztulástól, 1297- ben Ladomér esztergomi érsek a Pozsony megyei Parachán nevű birtokért cserébe kapta. 1310-ben Csák Máté hadai pusztították. 1317- ben Tamás érsek plébániát alapított. 1460-ban a husziták táboroznak a községben. 1569-től török megszállás alatt sínylődik a lakosság. 1637-ben Ferdinand mezővárosi jelleggel és vásárjoggal ruházza fel Tardoskeddet. 1704-ben Bercsényi Miklós kuruc tábornok Tardoskedden csatát nyer. A helyet, ahol a csata lezajlott később Rákóczi dombnak nevezték el. 1718-ban felépül a mostani templom, melynek kegyura az esztergomi érsek lesz. Egy alkalommal Mária Terézia Itt pihente ki hosszantartó utazását. 1808- ban tífusz és 1825-ben pestis járvány pusztította a lakosságot. 1848-ban az újvári Mesterképző Intézet tanulói hősiesen védték a falut a labancokkal szemben. E7T3T táján Leustachino de Szemere néven említik. Csúzl Mihály későbbi birtokosa Zemelenek nevezi. A török világban elpusztul, csupán 7 lakóház marad. Lassan vlszszatér a községbe a lakosság, de a török 1684-ben újból felperzsell. 1704-ben Heister császárt vezér a kurucok fölött az ún. Pirty síkságon győzelmet arat. A csata utón serege a községet feldúlja és felégeti. Az 1848-as forradalom csak részben könnyített a nép sorsán. Az utána következő Időkben ne n történt említés a községről. A község első okleveles említése 1156-ban történik, amikor Martyrlus érsek 70 falu között említi melyek az érsekségnek tizedet fizettek. Ez időben ungarice vilié Sceuden alakban Írják a falu nevét. 1241-ben a tatárjárás idején megsemmisült és IV. Béla jórészt németekkel telepíti be. 1427-ben már vásárjoggal rendelkezik. A 15. században az esztergomi érsek birtokába kerül. A török hódoltság Idején sokat szenvedett ia község lakossága. Ez Időben palánkvára volt, ahol 95 huszár, 142 hajdú, 2 puskaműves stb. szolgált. 1704-ben a kurucok szóllják meg. Bottyán János gyakran tartózkodott a községben, mert Lakatos Judit, a felesége, szőgyénl volt. 1710-ben pestis tizedelte, majd gyakran pusztította tűzvész is, amiért dohányzási tilalmat rendeltek el. Első iskoláját 1730-ban építik fel. Impozáns temploma a 18. század végén épült. A hagyomány szerint Petőfi Sándor is megfordult a községben és itt költötte Pató Pálról Irt versét, aki akikor Jegyző volt Szőgyénben. Nagylót •Régi település, szkítáik, majd kváfordul elő a pápai tlzedgyűjtők jegyzékében. 1338-ban Lóthy Tamás tulajdona. 1480-ban a garamszentbenedeki apátság birtoka. 1495- ben az apátság az elefanti Pálosoknak adományozza. 1512-ben Lévay János alapítványt tesz a Maria család'pusztán létesítendő pálos kolostorira, 1525-ben a kolostor mór áll és II. Lajos király Mártonnak, a rend főnökének minden Lót környékéről származó jövedelmét átengedi. A kolostor 268 évig állt fenn, mindaddig míg II. József 1786-ban törvényrendelettel feloszlatta az ország összes pálos kolostorait. A török hódoltság alatt a község többször elpusztult. Az új telepesek között szlávok és németek is voltak. 1848-ban a nemesek nagy része elhagyja a falut és birtokuk a jobbágyság kezébe jut. 1866-ban nagy kolerajárvány pusztított. 1899-ben a faluban tűzvész pusztított. Szemere A honfoglaláskor a Szemere törzs szállta meg, innen ered a neve Is. A községről az első írásos emlékeit 1210-ből találjuk, mikor az érsek 'a község Szent Míhályról elnevezett templomát az esztergomi káptalannak adja. 1270 Szőgyén
