A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-04-11 / 15. szám
a baráti szocialista országokról A szocialista közösség délkeleti tagja, a Román Népköztársaság 237 500 négyzetkilométeren terűi el. Területének egynegyedét a három csoportra oszló Kárpátok foglalják el, délkelet határát a Fekete-tenger alkotja. A Kárpátokon belül terül el az Erdélyi-fennsík. Nyugaton a magyar Nagyalföld nyúlik be. Nagy kiterjedésű a Feketetengerig terjedő dunai síkság is. A Román Népköztársaság 18 877 000 lakosának 85 százaléka román, rajta kivül még 17 nemzetség él az országban. Legnépesebb a magyar, mely a lakosság 9,1 százalékát alkotja. Románia felszíne változatos. A Keleti-, Déli- és Nyugati Kárpátok két fő természeti tájegységre osztják az országot: egyrészt Erdélyre, másrészt a Román alföldre és Moldovára. Legmagasabb csúcsa a Fogarasi havasokban levő 2543 méter magas Moldoveanu a 2500 métert az országnak összesen 11 csúcsa haladja meg. A Déli-Kárpátokban levő tavak, katlanok az egykori gleccserek nyomait őrzik. A Moldovai fennsik a Moldova és a Szeret völgyétől keletre a Prutig terjed. Az újabb kutatófúrások nagy földgáz- és barnaszéntelepeket tártak itt fel. Fiatal halomvidék csatlakozik a Déli Kárpátokhoz is, ezt az Olt völgye osztja két részre. A dombvidéktől délre a Duna mentén, Turnu Severintői Galacig terül el a legnagyobb alföldi táj, a Román-alföld, amely nyugatról kelet felé szélesedik. Délen a Duna mocsaras ártere szegélyezi 15—20 kilométer szélességben. Románia éghajlata kontinentális, nagy az évi hőmérsékletingadozás. Az évi középhőmérséklet 9,7 fok, az ingadozások pedig plusz 45 C fok és mínusz 38,5 C fok között váltakoznak. Az évi átlagos csapadékmennyiség 635 mm, a Kárpátokban 1000—1200 milliméter. Az ország aszályos területe kb 2 millió 700 ezer hektár, ebből ez ideig öntözött 200 ezer hektár. Az idén az öntözött területeknek 800 ezer hektárra kell bővülniük. Románia ásványi kincsekben rendkívül gazdag ország. Nagy földgáz- és kőolajkészlettel rendelkezik. Elsősorban a Prahova völgyében, Ploesti környékén vannak nagy kiterjedésű kőolajtelepek. Ojabb feltárások Bacáu, Arges és Oltenia tartományban folynak. Kőolajkészletei alapján Románia a Szovjeunió mellett .Európában a második, világviszonylatban a tizenegyedik helyet foglalja el. Földgázban leggazdagabb az Erdélyi-medence: Kissármás, Kiskapus stb. Barnaszénkészletei főként a Zsil völgyében, a Retyezát és Paring közti medencében vannak — Petrosani, Vulcan, Petrila, fekete szenet Aninán, antracitot az Oltehia tartományban bányásznak. Románia egyike a legnagyobb kősókészletekkel rendelkező országoknak, jelentős lelőhelyek: Tirgu Ocha, Marosújvár, Ocnele Mari, Govora, Parajd és Désakna. Az országnak említésére méltó bazalt porfír, mészkő, vas-, mangán-, cink-, ón-, ólom- és krómérc bányái vannak. Kisebb mennyiségben aranyat, ezüstöt, a Bihar hegységben pedig bauxitot bányásznak. • Közöljük kedves olvasóinkkal, hogy • április 4-ével indult rejtvény ver se- J nyűnkhöz a Csehszlovák Rádió ma- • gar adása ts csatlakozott, A rádió • minden vasárnap „Zenés köszöntő" a című, 10 órakor kezdődő műsorában • velünk egyidejűleg ismerteti a heti * kérdéseket.. • ROMANIA A román nép nagy történelmi múltra tekint vissza. Időszámításunk kezdetén dák törzsek éltek az itteni folyók völgyéiben, s a II. században létrehozták Dáciát. A fejedelemség a hódító rómaiak, fennhatósága alá került s keveredett velük. A népvándorlás korában gótok, gepidák, longobárdok, avarok, szlávok fordultak meg az ország területén. A románok őseiről már a legrégibb orosz krónika, a Régmúlt idők krónikája említést tesz, később Anonymusnak, IV. Béla magyar király névtelen jegyzőjének krónikájában v 1 a c h néven szerepelnek. A későbbi századok folyamán két állam, fejedelemség alakult ki a mai Románia területén: Havasalföld, a Kárpátoktól keletre pedig Moldova. Erdély önálló területi egységet alkotott. A román államok között már a múltban erős gazdasági kap osolatok alakultak ki, s hosszú fejlődés eredményeként 1859-ben a két fejedelemség egyesült. Az egyesült román királyság élére Alexandra Ion Cuzát emelték, de a demokratikus reformjaitól megrettent nemesség és földbirtokos osztály csakhamar detronizálta őt, s helyébe a Hohenzollern- Sigmarinen német uralkodóházból származó I. Károlyt emelte. 1859 — az egységes román állam megalakulása mellett még egy dátum ragyog a román történelemben: 1944. augusztus 23. Ezen a napon a hazafias erők a Román Kommunista Párt vezetésével megdöntötték Antonescu fasiszta rémuralmát, s ezzel megkezdődött a népi forradalom, a román munkásosztály, parasztság és haladó értelmiség harca az ország szabadságáért, teljes függetlenségéért és a társadalmi haladásért. Megindult az a forradalmi folyamat, amely a népi demokratikus rendszer hatalomra jutását és a szocialista építés megkezdését eredményezte. Az illegális kommunista párt, melynek élén a koncentrációs táborból sze» rencsésen megszökött Gheorghe Giheorgliiu- Dej elwtárs állt, a katonai helyzet tüzetes tanulmányozása alapján dolgozta ki a forradalmi felkelés tervét, melyet a németek Virgil N. Constantlnescu mérnök (balra) Gheorghe Marin technikussal egy általak szerkesztett és sűrített levegővel „olajozott“ aggregét munkáját figyeli háborújának kilátástalanságát látó király Is elfogadott. A felkelő román hadsereg a szovjet hadsereg hős katonáinak segítségével kiűzte a náci ellenséget Romániából, sőt részt vett több magyarországi város, valamint hazánkban Zólyom, Besztercebánya, Bratislava és más városok felszabadításában. A román katonák összesen 3800 helység, köztük 53 nagyobb város felszabadításában vettek részt, 118 ezer náci foglyot ejtettek. 1944. augusztus 23. után a további mérföldkő 1946 novembere, az első demokratikus választás, 1947. decembere, a királyság megszüntetése, a király száműzése és a népköztársaság kikiáltása, majd 1948-ban a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesülése volt. Ezután bontakozott ki a Román Munkáspárt vezetésével a nagy szocialista országépítő munka, mely nem egészen húsz éven belül Románia nagy fellendülését, modern ipari-agrár állammá fejlődését, tudományos és kulturális felvirágzását eredményezte. Szocialista ipar — virágzó ország A Román Munkáspárt politikája a hatalom kivívása után erős szocialista ipar megteremtésére irányult. Románia ipari termelése 1950 és 1960 között általában évi 13 százalékkal növekedett. 1960-ban az ipari termelés az 1938. évinek ötszöröse volt. A nagy Ipari építkezések között erőműrendszereket, kohó- és gépipari műveket, kőolajipari, hajóépítő vállalatokat létesítettek, s ami Romániának különösen nagy büszkesége: korszerű, minden tekintetben versenyképes vegyipart teremtettek. Bacáu, Secesna, Maros Magyar Autonóm Tartomány, Dobrudzsa, Oltenia — ezek a nagy iparosító szocialista építőmunka frontszakaszai. Az egykor elmaradott vidékeken új élet indult. Például a Gyergyóbékás (Bícaz) melletti Lenin erőmű 210 kW kapacitásával Románia legnagyobb erőműve, s Moldova felvirágzását eredményezi. De rucából nemsokára űj gyár épöl . . .
