A Hét 1965/1 (10. évfolyam, 1-26. szám)
1965-03-14 / 11. szám
Ebédnél ülő férfi Pótra Varrógépnél ülő leány Ikrétarafz) Adósságot törlesxtünk, ha ax ütvén évvel exelétt elhunyt rimaszombati Pótra Ede festőművészről szólunk. 1883. február 25-én született Hrusón. A falusi elemi Iskola elvégsíse után a rimaszombati gimnáziumot látogatta négy éven át. Selmecbányán a tanítóképző rajztanára foglalkozott vele, betegsége miatt képzél stúdiumait abbahagyta. 1901-ben apja korai halálával a család megélhetése problematlkuksá vélt. 1902 januárjában Rimaszombatba kültüztek. 1903-ban vármegyei SsztBndlIJal már a pesti iparművészeti iskola növendéke, ahonnan négy hónap eltelt{ével hazatér. 1904-ben Pesten Hegedűs László festőiskoláját látogatja. Művészi fejlődésének első Jelentősebb állomása Rudnay Gyulával való megismerkedése. 1904-ben a Rimaszombatban szervezett nyári festőiskolán Rudnay segítőtársává választotta, majd ajánló sorai űjabb ösztöndíjat biztosítottak most már müncheni tanulmányátjára. Putra 1908-től 1908- lg kisebb-nagyobb megszakításokkal Münchenben tanult. Előbb HollÓ8y Simon, az Akadémia maradlságával szembehelyezkedő, a finom természetesség elveit érvényesítő szabadoktatásű magániskolájában tanult, majd 1908 novemberétől Magldey müncheni Iskolájában képezte magát tovább. Ez is az állandó útkeresését bizonyltja. Meg akarta találni a tehetségét, elképzelését nem fékező, hanem segítő mesteré, aki nemcsak oktat, de szabad fejlődést is enged neki. 1907 novemberében végleg elhagyja Münchent. Hazatérése előtt sxabadlskolal és kedvtelésből készített vázlatait elégeti. Ez a tette egyéniségének teljes megítélése szempontjából kimondhatatlan kár. Erre önmaga Is ráébred, hiszen müncheni társai később egyes művelt ebből ax anyagból kiállításra kérték. 1908-től az első világháborúig otthon, Rimaszombatban dolgozik. Szüntelenül tanul. A festészethez segítséget nyújtó minden művésze ti ágat aprólékosan tanulmányozza. A rajz legkülönbözőbb válla Jalt (szén, kréta, tusj ápolta. Az anyagi kérdésekkel függ össze alkotásának tematikája. Leggyakrabban környezetéből választ té mát. Özvegy édesanyja házában kenyérkeresetet jelent a varrás. Itt az alkalom, bálás modell a figyelmét összpontosító varrógép nél ülő leány (krétarajz), női profil (szén), ebédnél ülő férfi stb. Olajfestményeinek tárgya: gli mörl tájak, falusi házak, malom alja, Nedec vára, folyóvízben kocsit dagasztó fuvaros, ax országutat áztató ősz, és Iffaét környezetének alakjai, végül pedig a legkönyebben elérhető, de legnehezebben vászonra vihető önarckép. Általában mondhatjuk, alkotásának tárgya a dolgozó, a munkában kifáradt ember s annak környezete, vagy éppen egy jellegzetes emberi vonás. Élénken reagált mindenre, ml környezetében figyelemre méltó volt. Mint kitűnő rajzoló a portré és figurális festészetben Is eredményes volt. Talán a müncheni Iskola, vagy éppen a szén, ceruza, tus használata a barna színek széles skáláját kedveltette meg vele. Több munkáján érvényesíti és kiválóan harmonizálja a zöldes és a halványkékes árnyalatokat Is. Kitűnően alkalmazza a fény és árny hatását. Alkotásait Időről időre elküldte rimaszombati magányából a budapesti Nemzeti Szalonba és más k)ápzőmüvészetl kiállításra, s így több festménye, pl, édesanyjának mellszobra is a fővárosi mfiértó közönség elé került. 1911-ben a „Művészet“ c. lap Is közölte kiállított munkáinak reprodukcióit. Sokoldalú tehetsége teljes kl-Önarckép bontakoxását azonban a háború kitörése darékbatörte. 1914-ben készült olaszországi tanulmányúltjára s helyette mindjárt a háború kezdetén bevonult katonai szolgálatra. 1914 novemberében súlyos meghűlés miatt egy |évre szabadságolták. Betegsége nem Javult, gyenge szervezete, beteg szive nem tudott ellenállni az alattomos kórnak. 1915. |anuár 5-én tfldőbajban halt meg. Barátai nagy részvéttel kísérték utolsó útjára a rimaszombati temetőbe. Halála kegyeletteljes visszhangra talált müvésxtársal körében. Maga Lyka Károly a „Művészet“ c. lapban (1915. évf. 3. szám 122. old.), méltatta egyéniségét. Putra Ede néhány alkotását a Szépművészeti Múzeum meg is vásárolta. 1938-ban Eber: „Művészeti lexikonba (II.) Is megemlékezett róla. 1935-ben a Szlovák Nemzeti Galéria tanúsított érdeklődést Putra művel lránt. Előbb csak önarcképét állították ki, majd alkotásának Jelentős részét megvásárolva Szlovákia ű|korl művészetének kiállítása keretében került a nagyközönség elé. Ma már tehát Bratislavában Járva, ha nem Is teljes, össxfoglaló, de életművét jól jellemző kópét nyerhetünk e majdnem elfelejtett festőművészről. Putra Ede nyilvántartott hagyatéka mintegy hatvan olajfestmény és 190 különböző rajz. Ezekből 9 olajfestményt és 58 grafikai munkát a Szlovák Nemzeti Galéria őriz. A fiatalon, 32 éves korában elhunyt művész azonban ennél sokkal többet alkotott. Különösen élete utolsó 7 esztendejének termése sok gömöri Ismerős vagy rokon otthonának dísze. A besztercebányai múzeumban 4 szép grafikai munkája található. A Rimaszombati Járási Múzeum még 1912-ben 500. — koronáért megvásárolta a pesti Nemzeti Szalonban sikert aratott önarcképét. Kár, hogy a gömöri képzőművészet fejlődése ntén érdeklődő látogató ebből a múzeumból nem nyerhet teljesebb képet. Kívánatos volna az Btven lives évforduló alkalmából Putra művészetét bemutató kiállítás rendezése Rimaszombatban. Ez az esemény talán serkentőleg hatna a képzőművészetek fellendülésére a Rima völgyében és egyben gazdag hagyományaink egy láncszemét tenné széles körben ismertté. DANIS TAMAS Ede 1883 1915
