A Hét 1964/2 (9. évfolyam, 27-52. szám)
1964-10-25 / 43. szám
A gyulai vár, amely helyet adott a kiállításnak A tahitik ás nézők Kovács Sándor és menyasszonya a szlovák népművészei remekeiben gyönyörködik Vándorkiállítás a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójára Magyarország egyik legszebb alföld 1 táján, Békés megyében közel egy hónapja Járja útját egy vándorkiállítás, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója alkalmából rendeztek meg. A városokban és falvakban kulturális esemény a kiállítás megnyitása. Gyula Békés megye egyik nagy városa. Nagy történelmi múltú, ma is Igen szép város. Erkel szülőhelye. Gyulán az SZNF tiszteletére az elmúlt héten nyitották meg a kiállítást. Ottjártunkkor már több százan Írták be nevüket a vendégkönyvbe. De nem csak a nevekről tanúskodik a vendégkönyv. A tótkomlóst Hugyik András ezt irta a vendégkönyvbe: „Nemcsak a Szlovák Netnizetl Felkelésről és ennek jelentőségéről számol be ez a kiállítás, hanem Csehszlovákia hatalmas fejlődéséi is dokumentálja. Csak gratuláni tudok hozzá.“ Kovács Sándor szabadkígyós! fiatalember a kiállítás megtekintése után a következőket Írja. „Szép ez a dokumentumsorozat, fel tudtam eleveníteni nyomán szlovákiai emlékeimet.“ A kiállítás a festői gyulai várban kapott helyet. Ez a vár, amely ma múzeum, s udvara nyáron szabadtéri színház, Magyarország legrégibb téglavára. Az Alföld agyagjából égetett tégla hirdeti a régi mesterek és hadvezérek dicsőségét. Most a Szlovák Nemzeti Felkelés hősei is helyet kaptak a vár történelmi falai között. SZABÓ JÓZSEF v ■. ShcWí Hazánk maauarlakta vidéken 1950-től mintegy 4000 népdalt ny&jtöttünk. Sajnos, gyűjtésűnkből azonban csak kevés népdal jelent meg nyomtatásban. Az összehasonlító zenetudomány népdalaink jelentős részéről bebizonyította, hogy rokon a Volga mentén és Nyugat-Ázsiában élő nyelvrokonaink népzenéjével. Ez azt jelenti, hogy a magyar parasztság több mint ezer éve őrzi az őshazából hozott dalokat. Népdalgyüjtő útjaink során mt ís sok Ilyen ősi népdallal találkoztunk. Ezeknek a daloknak jő jellegzetéssége a négysorosság, a jelűiről lefelé ereszkedő dallamvezetés és az ötfokú hangsor (pentánon), amely még ma Is jellegzetes az ázsiai népzenében. Az Itt közölt népdalunkat Nagykapos mellett, Bés községben gyűjtöttük. Utolsó előtti hangiának kivételével (mely csak súlytalan váltóhang] tiszta ötfokú dallam, melynek változatott nemcsak ml magyarok Ismerjük, de a Volya mentén élő nyelvrokon mart (cseremtsz) nép a mat napig Is énekli. Ismerjük meg, terjesszük, tegyük közlelnrpsé.
