A Hét 1964/1 (9. évfolyam, 1-26. szám)

1964-06-21 / 25. szám

KERESZTREJTVÉNY

Vízszintes: 1. Hasznos jótanács nőknek, folytatás: vízszintes 48, függőleges 28 és 48.

■17. Sózva és füstölve fogyasztott tengeri hal. 18. Keret; katonai egységek állandó állománya. 19. Beletelepszik. 20. Rostnövény. 21. Csapadék (névelővel). 23. Bogár. 25. ÜRH. 26. Tiltószó. 27. Férfinév. 29. Csehszlovák varrógép-márka (névelővel). 31. Közönségesen, általánosan — közismert idegen szóval. 33. Nem azt. 35. Többesszámú személyes névmás népiesen. 37. Ez a gyalogos katona. 39. Zsineg része. 40. Mutató névmás. 42. Csehszlovák elektromosipari vállalat. 44. Város Észak-Itáliában. 46. A Tisza jobboldali mellékfolyója.

48. A vízszintes 1 folytatása. 50. Állami illeték. 51. Lágy fém. 52. Kettős betű. 53. Meghatározott rímképletű, 14 soros költemény.

55. Monda. 57. AME. 58. Porció (névelővel ].■ 60. Iskolások. 62. Folyó, Esztergommal szemben ömlik a Dunába. 64. Keservesen sír. 65. Ritka. 67. Z-vel az elején: madzag. 69. Kisebb mezőgazdasági üzem neve Észak- Ámerikában. 70. Kocka latinul.

72. A századvég nagy cseh festőművésze. 74. Pirosat. 76. Morgó. 78. Ilona becézve. 80. GRZ.

81. Lóg betűi. 83. Hosszú németül. 84. TNS. 85. Takarod. 87. Éva Tamás. 88. OAE. 90. Tolvaj. 93. Szíria legnagyobb városa.

95. Zoltán László. 96. Nemes

szerszámacél. 97. Hiányos tegez.

99. Ebbe az irányba! 100. Föld, ország csehül. 105. A szerelem istenét. 107. LPH. 108. Férfinév. 109. Szintén. 110. Burgonyaszerű gumójú trópusi növény. 112. Kávéház Budapesten. 114. Lisztből készült étel. 117. ÉNT. 118. Ehető gomba. 120. Ajkad. 122. IÁR.

FÜGGŐLEGES: 1. Indulatszó.

2. Igazságosan eloszt. 3. Hiányos érem. 4. Himbálódzik. 5. Ferenc Nándor. 6. Valódi. 7. Amerikai helyeslés. 8. Város Dalmáciában. 9. Jószívű. 10. Verneregény hőse, a „keményfejű“.

11. Hivatali helyiség. 12. TBA.

13. Célkitűzés. 14. Állati lakhely. 15. Fáradt. 16. Virgonc.

22. A francia forradalom egyik vezéralakja. 24. Villanófény. 26. A vízszintes 48 folytatása.

28. Rémes közepe. 30. Akadálytalan nézés a magasból. 32. Unió betűi. 34. Egészséges ital.

36. Végtagodra. 38. Porció. 41. Tisztítsd meg! 43. E-vel az elején: Eszter becézve. 45. Ingereket közvetít az agyba. 47. Bogyós gyümölcs (névelővel). 48. A függőleges 26 folytatása. 49. Korona németül. 51. Több kalifa neve. 54. Hiányos szag. 56. Ez a beteg birka. 57. Termést betakarító. 59. A galamb. 61. Tó Kelet-Afrikában. 63. AFE. 66. Nem holt. 68. Női név. 71. Mutató névmás. 73. Régi hosszmérték. 75. Kapkodó. 77. Ölni betűi.

79. Ütközet. 82. Gépen fr.

84. Tompa betűi. 85. Jön a baba foga ! 86. Mohamedán szerzetes. 89. Ókori néptörzs Pannóniában. 91. Rövid ideig néz. 92. Házhely. 94. Koccintásnál mondják a németek' (fonetikusan). 96. Üti. 98. -Máj váladéka. 101. Olasz zeneszerző, csárdásokat is írt. 102, Takarmánynövény (névelővel), 103. Nyolc atomű^szénhidrogén (benzingyártásnál). 104. Pápai/ korona. 106. Halott németül,

111. Királyi rövidítve. 113, Vissza: bánatom. 115. ÉDY. 116, Vidék. 119. Folyó Szibériában, 121. Zoltán Oszkár.

’SfSSSSSSSSSSSS/fSSSS//SSSS/SS//SSSSSSSSSS/SS/S/SS///,SS/SSSSSSS/fSSSSSSSSyS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS//ff/SSSSSA

Tapasztalt Ernő

Tapasztalt Ernő kedves mosolya, jő megjelenésű ember. Csinosan öltözködik, nagy súlyt fektet a külsejére. /Nála ez az elsődleges!) Amint mondja, az embereket általában szereti. Csak azoknak nincs előtte becsületük, akik füllentitek, vagy akik kételkednek az igazságban.

Tapasztalt Ernő nagyon tud és szerei beszélni. Bárkivel beszél, a vitát mindig ő irányítja. Sok helyen megfordult, hogy mindehhez hozzá tud szólni. Tapasztalt Ernő vállát még csak a negyedik kereszt nyomja, de már többet átélt, tapasztalt, mint az, akt megért száz évet. Így azután nem csoda, ha bármiről van sző, személyi élménnyel egészíti ki azt. Ilyenkor mindig megjegyzi: „Ha itt lenne X. Y., megmondaná, mert ő szintén ott volt akkor “ fNem emlékszem, hogy valaha is olyan emberrel akart volna bizonyítani, aki éppen jelen volt a társaságban.) Tapasztalt Ernő még sohasem beszélt valamiről úgy, mintha mástól hallotta volna, vagy olvasta volna azt, amiről szó van. ö csakis a személyi tapasztalatokat mondja el, mert jól tudja, hogy azok mindennél hitelesebbek. Meg azután ő „mindenhol" járt, „mindent" átélt. Volt már műkorcsolyázó-bajnok, futballbíró, detektívfőnök, cukrászsegéd, filmszínész, és szövetkezeti elnök jól működő szövetkezetben.

Tapasztalt Ernő nagyon sokféle hangszeren játszik. Főleg olyan hozzáférhetetleneken, amilyeneken akarata ellenére sem tudja bemutatni képességeit. Ilyenek például a fagott, oboa, hárfa, vagy a villanyorgona. Szívesen eljátszana rajtuk valamit, de hát ezek a hangszerek soha sincsenek késznél.

A legszívesebben a világ különböző országaiban szerzett élményeiről beszél Tapasztalt Ernő. Egyes országokban mint frontharcos, másokban mint élsportoló járt. Némelyik országban tanulmányi úton volt, másutt meg mint követ tartózkodott.

A sok-sok élményről, tapasztalatról [anélkül, hogy kéretné magátj szívesen és folyékonyan mesél.

Azokra, akik szavalt ,költeménynek“ tekintik, mindörökre megharagszik. Hiszen ő mindenkit szeret, csak azokat nem, akik füllentenek, vagy nem hiszik el az igazságot.

FÜLÖP IMRE

Festegetők

Ma sincs olyan falu, amely ne tartana számon egy vagy több helyi „művész embert“. Ezek a „művészek“ többnyire titkosak, a maguk gyönyörűségére alkotnak ihletett perceikben s csak a szükebb baráti kör tud róla, hogy időnként homlokon csókolja őket a múzsa. Akadnak viszont olyanok is, akik nem bírnak megmaradni a névtelenség homályában, kikívánkoznak a fényre, az eleven világba, hogy learassák a babért. Ez a fajta a veszedelmesebb, mert üzleti alapon kezd dolgozni s jó koronákért terjeszti tetszetős giccseit. Leginkább a festegetőkről van szó, akiknek szentképeti, csendéletei, tájképeit mindenütt megtalálhatjuk a tiszta szobákban.

Emlékszem gyermekkoromban két ilyen „festő" volt a falunkban, az egyik mellesleg a szobafestő-mázoló mesterséget is kitanulta s csak üres óráiban hódolt szenvedélyének. A másik röfössegéd volt

s mint ilyen könnyen elcsórhatta a vásznat.

Ez a két „művészlélek“ láta el csodálatosnál csodálatosabb mázolmányokkal a környék népét Habár barátok voltak, irigy féltékenységgel figyelték egymást, 0, a dicsőségen nehéz osztozkodni! Allan-' dóan versengett a két ember, nemcsak a festegetésben, de az egymás műveinek' lecsepülésében is.

Egyszer híre kerekedett, hogy a két „művész“ versenyt rendez. Elhatározták, hogy kivonulnak a természet kebelére, s ott mutatják meg, ki a legény a gáton, ki tud szebb tájképet festeni. A hír a gyerekhad lelkesedése közepette járta be a falut.

A híresztelés igaznak bizonyult, mert a két „művész-ember“ az egyik nyári délután tényleg kivonult a falu határában elterülő marhalegelőre. Mi, gyerekek nagy üdvrivalgások közpette kísértük ki őket a tett színhelyére s ámulő, csodálkozó tekintettel néztük, amint hozzákészülődnek a nagy versenyhez.

Lassú, szakavatott mozdulatokkal rendezték el a füvön mesterségük kellékeit! az ecseteket,festékes tubusokat s a keretbe szorított vásznakat, mert állványuk úgy látszik nem volt.

Kíváncsi türelemmel szorongtunk a hátuk mögött, s vártuk, vártuk, mikor fognak hozzá. Sokáig rendezkedtek, fészkelődtek, végre leültek egymás mellé.

Hogy mi történt aztán?

Csak annyi, hogy az egyik, maga elé helyezett egy tájképet ábrázoló színes levelezőlapot, és a másik is S a természet szent kebelén vásznukra vitték a színes levelezőlapokon mosolygó vadregényes tájat.

15