A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-03 / 5. szám

Nagy István, huszonhat éves, épltőmunkás. Nagy Istvánná, huszonhárom éves, tanítónő, kétéves kislányuk van:

A végzettség és műveltségkülönbség nem lehet akadály. A házasság egybpn kiegyenlítő folyamat is. Lelkierő csupán a barátnők és barátok megjegyzéseinek elviseléséhez kell. Minden csoda csak három napig tart, később úgyis hozzászoknak.

Boor László, ügyvédi tanácsadó:

A társadalom alapja még változatlanul a család. Mi az elromlott házasságokat nem felbontani akarjuk, hanem ha lehetséges, megmenteni és Ismét megszilárdítani.

A válások leggyakoribb oka: a túl ko” rai, megfontolatlan házasságkötés, az alkoholizmus, a lakáskérdés s az ebből következő súrlódások a szülők és a velük egy háztartásban levő fiatal házasok között. Legalább Ilyen gyakori ok a partner félreismerése, vagy teljes nem ismerése: testileg és lelkileg. Közrejátszik a nő megváltozott ^gazdasági helyzete Is: keres, férjének egyenjogú társa, dolgozik, ritkán látják egymást s több az alkalom a „félrelépésre“. Ebből persze nem a női emancipáció megszüntetése következik, hanem a nagyobb erkölcsi felelősség mindkét fél részéről.

Dudás Kálmán, huszonnyolc éves, nős, az Iskolai pártszervezet elnöke, Somorja:

A gazdasági helyzet változásával változik a házaság formája Is. Már most sem az a házasság, mint húsz évvel ezelőtt volt. A lényeg viszont: a férfi és a nő együttélése természeti törvény, tehát marad. Hogy milyen korban előnyös a házasságkötés? Én aránylag korán házasodtam, s ennek egy pillanatig sem éreztem hátrányát. A házasságot kötők közül legalább az egyik legyen kereső, már a házasságkötés idején. S minél hoszszabb legyen az Ismerkedési időszak — én hat évig jártam a feleségemmel. Később annál kevesebb kellemetlen meglepetés érheti a házastársakat.

Gyurcslk Jázsefné és Puha Imréné, a dunaszerdahelyi népkönyvtár dolgozói:

Nem tudom, általános jelenség-e ez, de nálunk legkevesebb a tizennyolc-huszonnégy éves olvasó. Ha többet olvasnának, többet is gondolkoznának és kevesebb lenne a fiatalkori válás. A női egyenjogúság ... ? Biztosan Ismerik Mináő új kisregényét, a „Sosem vagy egyedül“-t (Nikdy nie sl sama). Egy gondolata: A női egyenjogúság akkor kezdődik, amikor a mosógép elhallgat! Persze, a házi munkák javát egyelőre a családban végzik, rá kell hát szoktatni — amennyiben lehetséges, a férjeket is a mosogatásra. Persze, ez nagyon nehéz az olyan családban, ahol a férj kétszeresét, sőt háromszorosát keresi, mint a felesége. De ha nem is bírja pénzzel, legalább műveltségben igyekezzen lépést tartani a férjével, hogy „vitaképes“ legyen.

Vélemények, tanulságok. S ml a végleges Igazság? Az Igazság mindig alakulóban van, alakulóban van a házasság Igazsága Is. De az alakulás Irányát már most tudatosítanunk kell. S ez: a gazdasági kötöttségektől egyre inkább megszabaduló férfl-nő viszonyban sokkal nagyobb szerepe lesz a jövőben az egyéni elképzeléseknek. Ez a fejlődés persze feltételezi az emberiség nagyarányú erkölcsi és tudati fejlődését. Jóslásokba bocsátkozni értelmetlen dolog lenne, de egy bizonyos: a szerelem a jövőben Is és mindig az örök emberi vágy, a másikhoz való közeledés, az „egyesülés“ felemelő, nagyszerű lehetősége lesz.

TÖZSÉR ÁRPÁD - DUBA GYULA

Prandl S. és Mészáros J. felvételei