A Hét 1963/1 (8. évfolyam, 1-26. szám)

1963-02-03 / 5. szám

wr Elérti akkor érezte előszűr szükségét, hogy a kiválasztott nőt teleségévé te­gye, amikor otthagyta az dzküzüsség halászé, vadászé csoportjait, letelepe­dett és egyéni Javak, szerzésére adta a tá­jét. Gyűjtögetett, dolgozott és rabolt, kor­szerű kifejezéssel élve úgy mondanánk, min­dent megtett annak érdekében, hogy „mag­­tollasod jonH. S amikor magánvagyont szer­zett, azt mondta: ez az asszony az enyém és senki másé... I Mint ahogy azt is mondta: ez a barlang, vagy ez a kövér, folyémentl lüld, ez a rabszolga az enyém és senki másé ... 1 Engels, a Család, a magántulajdon és az állam eredete c. künyvében többek között ezeket mondja a házasság és a csa­lád kialakulásáról: „A monogám család... alapja a térti uralma. Határozott célja, olyan utódok nemzése, akiknek származása, apai ágon kétségtelen. A biztos apaságot azért követelik meg, mert azok a everekek fogják egjrkor, mint vérszerinti örökösök az apai vagyont átvenni.' Nézzük a kérdést más oldaláréi! A fajfenn­tartás ösztöne, az utódok nemzése, minden élőlény természetes tulajdonsága. S az ember annyiban különbözik a többi élőlénytől, hogy nála ez a fajfenntarté tevékenység szerelem­mel párosult. A szerelem a legősibb, leg­nagyobb és legszebb téma, mondja az iroda­lom. Itt van hát egyik oldalról a szerelem, másik oldalról a bázasság intézménye, ame­lyeknek, miután lényegében egy célt szol­gálnak, a legteljesebb összhangban kellene lenniük. Az évezredes tapasztalat azt bizo­nyltja, bogy ez az esetek nagy száziékában nincs mindig Így. Idők folyamán a nő a fér­finak a házasságban volt küzdőtársa, rab­szolgája, felesége (övé volt a gondok tele), inspirálója (Cberchez la femme — Keresd az asszonyt — mondja a francia, a politikai élet hátterének cselszövéseire célozva), és csillogó vagyontárgya, amelyet mutogatni le­het. Közelről sem volt azonban olyan mér­tékbeli szeretett és megbecsült asszonya, mint ahogy azt a maga alakította kis közösség, a család érdekel megkövetelték volna. A múlt társadalmakban a kötött házasságokat a férfi érdekel hozták létre és alakították. — Mit mondanak ezzel szemben a szocia­lista társadalom törvényel7 „A szocialista há­zasság két különnemű szabad ember önkén­tes szövetségei“ Korunkban a házasság in­tézménye gyökeresen átalakul, egyenrangú féllé vált benne a nő. Vannak, akik azt mond­ják, a házasság mint intézmény válságba ke­rül és meg fog szűnni. Ezek elsősorban a nagyszámú válásra és a sok felbomló házas­ságira gondolnak. De ml itt az igazság? Es mit kell tennünk, hogy ne így legyen... ? És néhány gyakorlati kérdés: A válások meg­előzése szemponjából hány éves korban leg­előnyösebb a házasság? Lehet-a „hatálytala­nítani“ a kereset-, pozíció- és műveltség kü­lönbségeket a házasságban? Megengedhető-e i házasság előtti nemi élet? íróasztalok mel­lett kiagyalt elméletekkel itt nem sokra megy az ember, de mi a véleménye az „ér­dekelteknek“, szakembereknek, házasság előtt állóknak, fiatal és nem fiatal házasoknak. A megkérdezettek válasza néha különböző, de minden esetben érdekes: tisztika szerint legtöbb a válás a házas­ság első két évében, vagyis akkor, ami­kor a természet — és szemléletkülönbség még a legnagyobb. Az ismerkedés idősza­ka a lehető leghosszabb legyen, hogy az alkalmazkodási folyamat már akkor meg­induljon. A technikai fejlődés a házasság, a csa­lád „ellen“ van. A család feltételezi a helyhezkötöttséget és az azonos érdeklő­dési körökön alapuló egyetértést, a tech­nika „megszünteti“ a távolságokat, tartha­tatlanná teszi a helyhezkötöttséget és fel­szabadítja, kifejleszti a természetes, jel­lembeli különbségeket. Egyelőre még több gazdasági tényező beszél a család régi formái mellett. Ezek közül legfonto­sabb a gyermek anyagi létének és zavar­talan erkölcsi fejlődésének a biztosítása. Léteznek azonban már most ún. lnterná­­tus-iskolák, ahol a gyermekek egész hé­ten élnének, s a szülők csak a hét végén vennék őket magukhoz. Gazdasági szem­pontból ez határozottan előnyös, hogy elő- Gyurics László, nős, egy gyermek apja, nyös lesz-e erkölcsi s főleg nevelési szem­­a lélektani tudományok kandidátusa: pontból is, az még kérdés. A máris lát­ható probléma: egy nevelő nem tud any- A házasság apró kompromisszumok so- nyit és olyan tüzetesen foglalkozni egy rozata. Ha a partnerek nem képesek a gyerekkel, mint a szülő, nem jut annyi kompromisszumokra, a válás jogos. A sta- ideje rá. A házasság előtti nemi élet? Nem... nem engedhető meg. Egy példa: Ismertem egy lányt, aki tizennyolc éves korában az első szerelemmel együtt a nemi életet Is megismerte. Talán azt hitte, ez a szere­lem. Azóta háromszor volt menyasszony, aztán férjhez ment, gyereket szült és most válik. Alig múlt huszonkét éves. S a korra vonatkozólag? A házasságkötést nem lehet korhoz kötni. Kőt előfeltétele van: a fia­talok lelkileg is ismerjék egymást és a család létfeltételei biztosítva legyenek. S hogy sok a válás? Ez komoly társadal­mi probléma, s ezzel kapcsolatban elgon­dolkoztató egy körülmény. Valószínűleg régen is volt annyi rossz házasság, mint ma. Csak az akkori társadalmi körülmé­nyek nem tették lehetővé a válást, s Így a házastársak inkább leéltek egy boldog­talan házaséletet, de nem váltak el. Ma elválnak... Fekete Zoltán, a nyitrai Pl negyedéves hallgatója. Huszonöt éves, nős. Együtt vé­gez a feleségével. — Sidő Zoltán, húszon négy éves, negyedéves hallgató, vőlegény: A nyitrai Bioveta n. v. igazgatója és az üzem két vezető embere: Mikor kössenek házasságot a fiatalok? Semmiesetre sem túl korán. A férfiak hu­szonöt, huszonhét éves korukban, a nők 20—22 éves korukban. A jó házassághoz szükség a keresés időszaka“, a tudatos partner választás. Legtöbb fiatalt a házas­ság szexuális része visz a korai házasság­­kötésbe, pedig a jól megalapozott házas­ságban nem ez a legfontosabb? S hogy ml a modern, boldog és kiegyensúlyozott csalá­di élet alapja? A bizalom... Kölcsönös bizalom. Manapság, amikor a férfi annyit utazik, hivatalos kötelességei minduntalan elszólltják a család köréből és a nő any­­nylt van egyedül, a jó házasság alapja csak a kölcsönös bizalom lehet. S a válság... A házasság intézményé­nek válsága? A házasság nincs válság­ban, csak átalakult benne a férfi és nő viszonya. A házasság megmarad, mert a családi közösségre a férfinak, nőnek és a gyerekeknek egyaránt szükségük van... I Klndernay Ede, Iskolai igazgatóhelyet­tes, Somorja.Harmlncöt éves, nőtlen: Ha húsz éves koromban megnősültem volna, most nemigen lenne ezerötszáz könyvem, két diplomám, s kötve hiszem, hogy olyan zavartalanul tanulhatnék to­vább, mint Így. Persze, az én esetem nem általánosítható, de talán nem egészen ér­dektelen. Minél „később“ nősül valaki, an­nál jobb... 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom