A Hét 1962/2 (7. évfolyam, 26-52. szám)

1962-11-25 / 47. szám

m S ol is kezdhetnénk a reggelt, ha nem a gyermekeknél. Sürögnek forognak any­juk körül, aztán együtt kelnek útra a hűvös novemberi reggelen. Fázósan topognak az apró gyereklábak, de nem sokáig, mert a falu túlsó végén óvoda várja őket. Benn, az óvoda meleg szobájában már kellemes a hőmérséklet, az előbb még fázós aprócska gyerekek ki­­pirosodva játszanak. Aztán körbeülik az asztalt, figyelmesen hallgatják az óvóné­nit. Kürthy Veronika, az udvarnokt óvoda vezetője éppen mesét mond. Hallgatják a gyerekek a . mesét, aztán megint játék kö­vetkezik, labda, babák, egyéb játékok. A felnőttek ezalatt zavartalanul végez­hetik munkájukat, mert késő ősszel is akad tennivaló bőven a mezőn. 4 mihályfal mezőkön vidám lányok cso­portja szorgoskodik, Iparkodnak mindent betakarítani a tél elől. Szorgalmasan dol­goztak ezek a lányok az egész esztendő­ben, s munkájukkal kiérdemelték a szo­cialista munkabrigád címet. Felsőpatonyban a zellert tisztogatják. Eles késsel koppasztják a zellergumót, szikkasztják, aztán ládákba rakva viszik be az átvevöhöb, Diósba vagy Szerda­helyre. Mi is velük utaztunk, de csak Hó­dosig. A hodost szövetkezet udvarán nagy ku­pacokban a betakarított tengeri. Á fosz­tott csövek sárgán virítanak, a fosztatla­­nok csuhája álmosan csillog. Szorgalmasan dolgoznak a szövetkezeti tagok, sietni kell, az esős idő miatt nem halogathatják a munkát. Beázik a kupacolt tengeri, pené­­szedlk, halogatásnak pedig nincsen helye. Amott az egyik csinos lány is milyen szorgalmasan igyekszik, szinte ég keze alatt a munka. Bogárszemü barna lány, mosolygós szemű, huncut mosolyú. Hodos­­sy Sári, a szövetkezet dolgozója. Neki kü­lönösen sürgős a munka, mert napközben a szövetkezetben dolgozik, ám este hiába keresnénk odahaza. Vajon hol lehet? Nos? Kapott, emeletes, öreg épületben kuta­tunk utánuk. Sötétek az ablakok, csak ott fenn az első emeleten szűrődik ki vi­lágosság. Csalogat bennünket a fény: gyer­tek csak bátran, van itt valaki ebben az elhagyatott épületben. Van bizony. Ott fenn, az első emelet egyik zugában találjuk Hodossy Sárit. Dunaszerdahelyen, a dol­gozók esti iskolájában ül, hallgatja a ta­nárok előadásait. Bátran csengő hang vá­laszol az előadó kérdésére. Bizony, az ok­levelet nem adják ingyen, sokat kell ta­nulni a szabad időben. Lapozgatni kell a tankönyvben, mert hiszen hogyan álljon valamelyikük is a többi tanuló és a tanár elé felkészületlenül? Nem értem rá, mert tegnap sokáig tartott a fosztás vagy a morzsolás? Igen, ők a munkájuk mellett is találnak időt a tanulásra, hogy kiérde­meljék a szövetkezet s dolgozó társaik bi­zalmát, ha már egyszer elküldték őt az estt iskolára!? El kell árulnunk, hogy valakivel még találkoztunk az iskola folyosóján. Vélet­len volt a találkozás? Nem, mert a Cse­­madok járást titkára mindig ott jár, ahol a kultúrát művelik, legyen az iskola, szín­darab-próba, vagy ismeretterjesztő előadás. Most is a Barátság Hónapja kultúrműso­rának szervezésén fáradozik Fél Miklós, és hogy mt mindent terveztek, rendeztek, igazítottak el, mondja el ö maga. — Legfőbb teendőnk a Csehszlovák— Szovjet Barátsági Hónap előkészítése volt. Nagymegyeren, Somorján és Dunaszerda­helyen zene- és költészete stet rendezünk. A Csemadok a tizenegyéves szlovák és ma­gyar iskola és zeneiskola részvételével. Szovjet írók és költők müveit adjuk elő; szavalatok, felolvasások tarkítják a mű­sort. A zeneiskola növendékeinek számai is fokozzák az est érdekességét. Zongorán szólószámok, szovjet zeneszerzők művel. November második felében Somorján és Dunaszerdahelyen, december 8-án pedig Nagymegyeren... Ä Barátság Hónapjának műsora azonban ezzel még koránt sincs kimerítve. — Huszonhárom községben irodalmi vi­taestet rendezünk szovjet írók müveiről. A vitaesteket a Csemadok helyi szerveze­teinek segítségével rendezzük. Most hirdettük meg a szocialista dráma fesztiválját, ez november 15-től veszt kez­detét és november 30-lg tart. A színdara­bok tanulását 12 helyi szervezetben már meg is kezdték. Különösen jó munkát fej­tettek ki már eddig is Várkonyban, Sáros­­fán, Szarván, Légen és itt Dunaszerdahe­lyen ts. Íme, egy járás műsora a Barátság Hó­napjára, a kultúra terjesztésének kereté­ben. Gazdag, bő műsor. A lelkes igyeke­zet nem ismer akadályokat. Szöveg és foto: Mészáros József

Next

/
Oldalképek
Tartalom