A Hét 1962/1 (7. évfolyam, 1-25. szám)
1962-03-18 / 11. szám
um uiuuuuuuujuj * Hogy gazdagodjatok... Szép oradmónyok Február 3-&n színig megtelt az alsószecsel művelődési otthon. A szövetkezet tartotta évzáró közgyűlését. A múlt év eredményeit és az 1962-es évre szóló terveket Henzel Mihály, a szövetkezet zootechnlkusa Ismertette: „Pénzügyi tervünk a múlt évben hétmillió koronára emelkedett. A növénytermesztésben a tervezett kétmillió-háromszázezer korona helyett, kétmillió-ötszázezer koronát értünk el. A hét hektáros kertészet hatszázezer koronát jövedelmezett. Az állattenyésztés terén is vannak némi sikereink. A gűmókóros teheneket eltávolltottuk, helyűket egészségesekkel pótoltuk. Tejbeszolgáltatási tervünket nyolcezer literrel túlteljesítettük, holott ezen a téren a lévai Járás kétmillió literrel lemaradt.“ A szép eredményeket a szövetkezet tObbek kOzOtt kiváló dolgozóinak is köszönheti. Bogyó Lajos és Nagy János kombájnos rOvld ldó alatt 180 q heremagot csépelt ki. Hűivel Mihály, Kerekréti András és Varga János sertésgondozók 50 q sertéshússal teljesítették túl tervüket. Igyekezetükért oklevelet, lejeként 1000 korona Jutalmat, ezenkívül Varga János kétheti üdülést Is kapott. A harmadik Ötéves terv második évében a növénytermesztés érdekében az egész határban bevezetik az Öntözéses rendszert. Szép eredmények, példás tervek hangzottak el a szövetkezet évzáró közgyűlésén, amit aztán vidám mulatság követett. Kács Gyula Kint az utcán acél-hittel mázolja fehérre a Tél a világot. Az ablakon tál fehéradlk a világ, hull a hé. Az ablakon belfll: kígyóinak a lámpák, elcsendesedik a terem. Remenyik Kálmán, a Caemadok tornaijai helyi szervezetének elnöke emelkedik szólásra: „Kedves kOzOnsíg, mai Irodalmi estBnkBn Pazderák Bertalan, a tlzenkétéves magyar tannyelvű középiskola pedagógusa tart előadást Ady Endre és Pavol Orszfigh Hvlezdoelav kOltészetéról és kapcsolatáról. KOzremfikOdlk: furcsák Ildikó, Szabó Klára, Batta Katalin, Galko Hona, Hubonya Olga és Takács Irán .. .* — Ismét megélénkült az utóbbi Idóben ellanyhult Caemadok-munka Tornaiján — mondja Pazderák Bertalan az elOadás után. 0| vezetőséget választottak, s ennek máris érezni Jó hatását. Irodalmi esteiken szeretnénk megszerettetni a tornaijai kflzOnséggel az Irodalmat, művészetet, történelmet. — Ogy terveztük — folytatja az előadó —, hogy kéthetenként egyegy estét szentelünk ennek az ügynek, s ha elegendő erOnk és közönségünk lesz, sikerül talán egy Irodalmi színpadot - Is létrehoznunk. Az estek célja: beszélni a szlovák és magyar Irodalom kOzOs vonásairól, megszeretni és megismerni egymás irodalmát, elmélyíteni szlovák barátainkkal a kapcsolatokat. A fObb célok mellett bizonyára Jut ldó a nyelvápolásra, s kérdés-felelet estek rendezésére is. Most készítek agy előadást „Fnólk és a magyarok“ elmen, s a vasárnaponként már hagyományossá vált Ötórai teákon pedig az Illemtan szabályait ismertetem a fiatalokkal. Szép tervek, szép nekilendülés; csak aztán meg ne tOrJOn a lendület Ive. Amint hallom, űj színdarab betanulása folyik, Így ezen a téren Is megindult már a munka. Ahogy ezzel a lelkes pedagógussal beszélgetek, akaratlanul Is Illyés Gyula egyik verse Jut eszembe: ,Jde teszem az akácról az Illatat. Ide teszem a Dunáról a fényt, leányról a mosolyt, fiúról a dacot, ebből csinálok költeményt, hogy gazdagodjatok.' Ez a csnpaszlv ember is meg a Csemadok vezetősége Is azért rendez esteket, Összejöveteleket, azért áldoz fel éjt s napot: hogy gazdagodjatok. Batta György XOkány Vilmos, a Csemadok esákányházal helyi szarv szatének egyik leglelkesebb tagja, szintén részt vesz a Csemadok Vili. országos közgyűlésén Közelebb hozni a falut a városhozl . .. Ezzel a Jelszóval és Szigligeti Ede A cigány című héromfelvonásos népszínművével látogatja fáradságot nem Ismerve a Csemadok kassal szervezetének színjátszó csoportja a környező' falvakat. Mindenütt szeretettel fogadják őket — ám ők sem maradnak adósok: Játékukkal sokszor még a férfiak szemébe Is könnyeket csalnak. Nemrégen Buzltán láttam őket Játszani. Nagy sikert arattak. Játékuk alapján különösen Makróczy Mária, Antal Pál és Krlszt Klára érdemelnek dicséretet, hogy csak néhányat említsek a lelkes színjátszó gárda tagjai közűi. A szereplók Jó összeválogatása Marosy Lajos rendező érdeme. Egyet azonban mégsem értettem: Miért volt Rózsi — a cigány lány — lábán tűsarkú cipő? — hiszen tudomásom szerint az ezernyolcszézas évek elején — mert akkor játszódik a cselekmény — Ilyet még nem készítettek!? ...s a cigányok Is „többnyire* mezítláb Jártak. A fellépés után Gáspár Gyulától, a rendezöblzottság tagjától tudtam meg egyet-mást a színjátszó-csoport működéséről: — Szervezetűnk a felszabadulás utáni években alakult. Mint minden kezdés, ez Is nehéz volt... Ma azonban komoly sikereket érünk el ás panaszra semmi okunk nincs. Ez tagadhatatlan, hiszen a Csemadok kassal helyi szervezetének színjátszó csoportja népszerűségnek örvend Kelet-Szlováklában. Majd így folytatja: — Ml, öreg fiúk — a szervezet megalapítói — még ma Is szeretjük a . színpadot, helyűnket azonban már betölti a fiatalabb generáció. Ha nem Is Játszhatunk, de mindenütt ott vagyunk a fiatalok mellett és tapasztalatainkkal, tanácsainkkal segítjük őket. — A Jövőre vonatkozóan milyen terveik vannak? — A nyár beálltáig „A cigánynyal' látogatjuk a falvakat. El szeretnénk még menni Alsóláncra, Gombosra, de meghívást kaptunk már Rozsnyóra, Nagykaposra sót Eperjesre Is. Most a Párizsi vendég című operettet tanuljuk. Ezt én rendezem és szeptemberben lesz a bemutatója Kassán. Remélem, ezzel Is olyan sikert aratunk, mint most Szigligeti Cigányával. Bízunk benne, hogy ez a lendületvétel most már olyan erős lesz, hogy áthidalja a felmerülő akadályokat és biztosítja a színjátszó-csoport további sikeres munkáját. Kmecsko Mihály
