A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-10-29 / 44. szám
Testvérbarátságunk szimbóluma A báger joga pontosan tizennégy hónapja harapott először a földbe, és ezzel megkezdődött annak a földalatti vezetéknek az építése, amelyen keresztül a Szovjetunióból a bratíslavai Farkastorokba folyik majd az olaj. Ez év október tizenharmadikán ugyanazon a történelmi nevezetességű helyen találkoztak a Barátság-kőolajvezeték legjobb dolgozói, hogy ünnepélyesen összekapcsolják a két vezetéket. E nagy jelentőségű eseményen részt vett a kárpát-ukrajnai terület küldöttsége, az ungvári területi pártbizottság titkárának, jurif Vasziljevtcs llnylckynek vezetésével, és a kelet-szlovákiai kerület küldöttsége Emil Chlebecnek, Szlovákia Kommunista Pákrtja politikai Irodájának póttagja, a kassai kerületi pártbizottság vezető titkárának vezetésével. Az ünnepi aktuson V. Sz. Medvegyov, a Szovjetunió bratislavat alkonzulja is megjelent. Ezen a napon Nagykapos csehszlovák és szovjet polgárok találkozóhelyévé vált. A péntek ezúttal vasárnapot jelentett számukra. A Szovjetunió határőségének fúvószenekara pattogó indulókkal szórakoztatta az egybegyült vendégeket. Munkások, szövetkezeti tagok, pionírok, CSISZ-flatálok és a testvéri Komszomol küldöttsége várt a nagy pillanatra, a Barátság Kőolajvezeték összekapcsolására. Végül a hegesztők, Avram Krumov Csehszlovákiából és Leonyid Fedorov a Szovjetunióból, mesterien összeforrasztották a megbonthatatlan testvért barátságot szimbolizáló vezetéket, melynek hossza Bródtól Bratislaváig több mint hétszáz kilométer. A munkálatokba furtj Oniscsenko, Alekszej Baglajev és Va,szilij Muskatov hegesztők is bekapcsolódtak, valamint a csehszlovákiai Stefko testvérek, Vincent és fán. — Éljen!... Örök időkre veletek! — ilyen közbekiáltásokkal hágott tetőfokára a lelkesedés a legünnepélyesebb pillanatban. Bs Alekszej Boglajev összeölelkezett, összecsókolódzott a mi Ján Soitajunkkal. Ezek a csókok az őszinteség és a testvéri barátság csókjai voltak. Aztán a ml pionírjaink, CSISZ-ftataljatnk hatalmas tapssal köszöntötték a hegesztőket és kézfogással üdvözölték a szovjet pionírokat s Komszomol-tagokat, Ismerkedtek, barátkoztak, kicserélték címeiket s a vendéget azzal búcsúztak a mieinktől, hogy levelezni fognak velük. —- Doszvidanylal Viszontlátásra! ■— mondották. Ojra találkozunk, ha majd a Barátságkőolajvezetéken hosszú útjára indul az olaj. ACSKP egyesítő kongresszusának negyvenedik évfordulója Kzarkliencszázhuszonegy október 30-én tartatták meg Csehszlovákia Kommunista Pártja egyesítő kongresszusát. F6 feladata az volt, begy a Kommunista Internaeionálá szellemében végérvényesen leszámoljon a szociáldemokrácia hagyományaival, amely nem az egységes osztálybarc alapján állá szervezetbe tömörítetté a dolgozókat, hanem nemzetiségek szerint elválasztotta egymástól. C történelmi Jelentésén kongreszsznson a cseh, a szlovák, a magyar és a kárpát-ukrajnai forradalmi proletariátust egyesftettök. Csehszlovákia forradalmi munkásságának további nemzetiségi csoportjai — a német, a lengyel és a St, K. Neumann vezette csoport — 1821. október 30-án olvadtak be az egyesítő kongresszuson Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Az egyesítő kongresszus előtt a Kommunista Internaeionálá végrehajtó bizottsága egy öttagó nemzetközi előkészítő bizottságot alakított, melynek tagjai, a nemrég elhunyt Pieck, Knnsinen és három Csehszlovákiából származó elvtárs voltak. E bizottság kldolgzta Csehszlovákia Kommunista Pártja szervezeti szabályzatát, melyet elfogadás végett az egyesitő kong* ■resszns elé terjesztett. A kongresxixus lefolyását a felszabadulásért Indított egységes harc akarata Jellemezte a proletár nemzetköziség szellemében. A testvérpártok számos üdvözletei közöl elsősorban a Kommunista Internaeionálá végrehajtó bizottságának ödvöxletét olvasták fel, mely kihangsúlyozta, hogy az egyesítő kongresszus az első és legfontosabb lépés egy törhetetlen, egységes proletárfront kiépítéséhez a nacionalizmus és a burzsoázia ellen. A Kommunista Internaclonálé a továbbiakban magasra értékelte a csehszlovák proletariátus gazdag forradalmi múltját, melynek gyökereit még a huszita időkre vezeti vissza. Az egyesítő kongresszus után pártnak zászlaja alá tömörítetté a Csehszlovák Köztársaság összes nemzetiségének forradalmi proletarlátns, mely több mint négyszázezer tagot számlált. E hatalmas létszámmal a Kommunista Intercanlonálé egyik legnagyobb szekciója volt. Csehszlovákia dolgozóinak forradalmi pártja negyven éven át bevehetetlen erődként állt a munkásosztály sorsdöntő harcainak élén. A fasiszta rémuralom véres terrorja erősen megtizedelte sorait, de a pártot megtörni, térdre kényszeríteni nem tudta. Pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja magasra emelve a negyven évvel ezelőtt kibontott harcl lobogót, dolgozó népünket újabb és újabb győzelmek felé vezeti. Azok a hatalmas sikerek, melyeket felszabadulásunk óta elértönk, szorosan összeforrtak pártunk harcos történetével és arra serkentenek, hogy még szorosabban sorakozva pártank mögé, taljesltsők mindazokat a feladatokat, melyek a tartós béke és boldog Jövő felé vezetnek, —róják— ★
