A Hét 1961/2 (6. évfolyam, 27-52. szám)
1961-09-24 / 39. szám
Fstat — kiált be az egyik kapun a levélhordó, bedugja az újságot egy résen, aztán már indul is. — Postai — kacagtatja meg az ablakot másutt. Nyíltk az ablak, kinyúlik rajta egy kéz, elkapja az újságot s a postás már lohol ts tovább. — Postai — kiáltja el magát a következő udvaron s erre előkerül Mart néni a ktskertból, törölgetl a kezét a kötényébe s invitálja bejeié a levélhordót, mondván: — Mt jót hozott, Pista bácsi? — Ojságot — mondja az öreg kajánul s mosolyog az orra alatt — no meg, hogy el ne feledjem: egy kis zsebbe valót. Somorján, a főút mellet van egy vadonatúj épületsor. Néhány évvel ezelőtt, nem volt itt még semmi az égvilágon, csak üres telkek, ma meg egy egész sereg lakóház épült itt szép, modem házak, virágos ablakokkal. Ezen a soron karlkázik végig először Érsek bácsi, a kézbesítő, innen indul el napi útjára. A legelső kellék, ami egy ilyen kézbesítőnek dukál: a hatalmas, újsággal, levéllel, pénzzel „kövérre tömött’’ bőrtáska. A második: egy régi-rozoga, de azért tökéletesen megbízható kerékpár. A harmadik: A jö erős hang. A negyedik pedig: két óriás farkaskutya, amelyek árnyékként követik gazdájukat végig a körzeten. Mi jót hozott9 Pista bácsi? Reggel négykor kezdődik a munka a somorjal postán. Érsek István, immár hetedik éve minden reggel itt ül a hivatalban s válogatja, szortírozza a hajnalban érkezett leveleket, újságokat, csomagokat. Hatkor már indul első kőrútján s estig kihord négyszáz újságot, százötven-kétszáz levelet, pénzt, táviratot, csomagod Somorja elég nagy helység, három kézbesítője ts van, de így is jut mindegyikükre vagy kétszázötven ház. Azt kérdezzük Érsek Istvántól, hogy állnak a dolgok Somorján az újságokkal? — Ahogy már említettem, naponta kb. négyszáz darab újságot, folyóiratot hordok szét a körzetemben. Ez, tekintettel arra, hogy hárman vagyunk kézbesítők, azt Jelenti, hogy jár a városba naponta kb. ezerkétszáz újság. Oj Szó, Pravda, Hét, Oj Ifjúság, Smena, Dolgozó nő, Szabad Földműves, Práca, Csehszlovákiai Sport, a különböző képeslapok, tudományos, politikát és művészeti folyóiratok. Érsek Istvánnak mint kézbesítőnek mi a véleménye, szerettk-e a dolgozók újságainkat? — Hát hogy mennyire szeretik, ezt valóban én tudnám megmondani a legjobban, hiszen én látom, milyen türelmetlenül várnak az emberek, mit milyen gyorsan kapkodnak szét. A Het-ét például, vágy az Oj Ifjúságot nem ts kell kihordanom, mert eljönnek érte a postára is, csakhogy minél előbb olvashassák. De így van ez más lapokkal is. Tehát: Szeretik az emberek az újságot. S ez, tekintettel a sajtónapra, megnyugtató s megörvendeztető tény, hiszen azt bizonyítja, hogy sajtónk nem végez rossz munkát, hogy becsülettel elegei tesz a feladatoknak, melyeket pártunk jelölt ki számára. — il —