A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)
1960-12-18 / 51. szám
ERESZTREJTVE Petőfi Sándor egyik ismert költeményének címét és e költemény egyik sorát rejtettük el a vízszintes 1., 21. és a függőleges 15. sz. sorokban. Beküldendő e sorok megfejtése 1960. december 25-ig. A helyes megfejtők közt öt könyvet sorsolunk ki. VÍZSZINTES: 1. A függőleges 15. sz. alatti Petőfi-költemény egyik sora (a nyíl irányában folytatva). 12 Francia névelő. 13. Eltulajdonít. 14. Égési termék névelővel. 15. Nói név. 17. L. R. A. 19. A monda. 20. Gallium vegyjele. 21. A vízsz. 1. folytatása. 23. Túr. 24. Vissza: nemes fém. 26. Számnév. 27. Sas peremei. 28. Küzdelem. 30. Énekhang. 31. Vissza: zsenge németül. 33. K-val: éveid száma. 35. Ötszázegy római számmal. 37. Bánat. 38. Mezőgazdasági szerszám. 39. Feleségem. 40. Evőeszköz. 42. Károly Nándor. 43. Dezső Tibor. 44. A-val a végén női név. 47. Azonos betűk. 48. Tagadószó. 49. A hét vezér egyike. 51. Himbálódzó. 54. Mutatószó. 55. Vízimadár. 57. Naplemente. 59. Tenger a Földközitenger keleti medencéjében. 61. Görög betű. FÜGGŐLEGES: 2. Párolog. 3. Főzelékféle. 4. Robert Lajos. 5. Madarak fejét fedi. 6. Nem egész leprát. 7. Feltételes kötőszó. 8. Hiányos lakat. 9. Férfinév. 10. Hárman latinul. 11. A. O. G. 15 Petőfi Sándor egyik ismert költeményének címe (a nyíl irányában folytatva). 16. Vissza: goromba. 18. Vissza: egyesület közismert idegen eredetű szóval. 22. I. A. S. 25. Az anyagnak vegyi ütőn tovább nem bontható legkisebb részecskéje. 27. Indiai eredetű társasjáték. 29. Olasz köszöntés. 32. Helyhatározó rag. 34. Vörös. 36. Helyes viselkedés. 40. Római hat. 41. Táncmulatság. 44. Vasúti kocsi. 45. Bizonyos lepkefajták hernyóinak mirigyváladéka. 46. Döiyf. 47. Bankár közepe. 50. Harmat fagypont alatt. 52. A-val a végén folyó Csehországban. 53. Csorgat. 54. Cselekvést kifejező szó. 56. Berber és arab lakősok keveréke, keveréknép Észak-Afrikában. 58. N-nel a a végen japán pénz. 59. Meggyulladt. 60. Siker magánhangzói. Az 50 sz. rejtvény megfejtése: A 49. sz. rejtvény megfejtői kö-Dohos a műhely és szűkek az ut- «"1 egy-egy könyvet nyertek: Fücák, hol a munkának népe haza- "J G ?uia- S /e Ps i : Gamaj Márton, Kassa; Kovács Katalin, Taksonyjár, mikor megvívta napi háború- f a |va; simk ó Csaba, Nyitra; Valkó ját. Ferenc. Somorja A kígyósi dombtetőn vár reám a szeretőm. Kaszáját kalapálja, markot szedek utána. De éppúgy, mint a dalok, élnek mindenfelé a népmesék is. Az első mesét egy kígyósi szőlőcsősztől, Danes Jánostól hallottam, az ötvenes évek első harmadában egy csillagos nyári éjjel, kis kunyhója előtt üldögélve. A mese, amelyet elmondott, A pásztorok nyelvén tudó juhász című mese sok eredeti részlettel megtoldott változata volt. Danes János azon az estén több mesét is elmondott. Sajnos, akkor ott, a csillagok fényénél egyiket sem jegyezhettem fel. Am azóta számos mesefára bukkantam Bátyúban. Forgolányban, Makkosjánosiban és egyebütt. A feljegyzett mesék érdekes, sok helyi motívummal megtűzdelt, egyéni zamattal átitatott változatai az euráziai mesekincsnek, de akad köztük eredetinek ható mese is. Bízvást elmondhatom, hogy Kárpát-Ukrajna területén nincsen talán egyetlen olyan magyarlakta falu sem, amelyben ne akadna egy-két mesefa. Az utóbbi évek során számos mesemondó tűnt fel. A régi, ismert mesefák mellett egymásután jelentkeznek a fiatal nemzedék tagjai is. A Bátyúban élő Hadar Dánielné Czine Eszter ismert kárpát-ukrajnai mesemondóink legidősebbike: már hetven felé jár. Tehetségét nyilván édesapjától, Czine Józseftől örökölte, aki nyírségi kisiparos gazdálkodó családból származó, vidám, mesélő kedvű ember volt. Hadamé mesemondó készsége bámulatos, fantáziája rendkívül gazdag. Műsorában csaknem minden mesefajta képviselve van. A negyven-ötven évesek korosztályához tartozik a homoki Horvát Géza, a forgolányi Endre és a makkosjánosi Lamoga Jánosné Kiss Mária. Közülük különösen Kádár Endre emelkedik ki. Kádár testi hibájánál fogva (tíz-tizenkét éves korában jobb lábára megsérült, és ennek következtében sánta lett) jóformán ki sem mozdult szülőfalujából, amely meglehetősen távol esik a forgalomtól. Kádár Endre így elszigeteltségénél fogva csaknem eredeti formában megőrizhette az apáról-fiúra szálló meséket. Míg béressorban tengődő apja élt, szívesen hallgatta babfejtéskor vagy lekvárfőzéskor mondott meséit. Később, mikor megnőtt, a hosszú őszi meg téli estéken a fonóban meg egyebütt maga is mesélni kezdett. Műsorában főként színes képzelőerőről tanúskodó tündérmesék és realisztikus világszemléletet tükröző zsánermesék vannak. Meséi érdekesen, eredeti módon mutatják be a gazdagok és szegények világa közötti ellentétet, a jó és a rossz párhuzamát. Sok szép ízes mesét tud Lamoga Jánosné Kiss Mária, a makkosjánosi Csapajev Kolhoz dohánytermesztő brigádjának tagja. Lamogáné mesemondó készségét jő néhány évvel ezelőtt elhunyt édesapjától, Kiss Józseftől örökölte. Kiss József földnélküli szegény paraszt volt. Az első világháborúban elvesztette szemevilágát, attól fogva falujában élt, ő volt a falu mesefája. Gyermekei, unokái valósággal csüggtek rajta, de szívesen hallgatták meséit a felnőttek is a hosszú téli estéken. Sajnos, repertoárját nem jegyezte fel senki. Csak annyi maradt meg belőle, amennyi ivadékai révén rögzíthető. Lamogáné édesapja nemes hagyományait követi a mesemondás terén. Gyakran mond mesét társai és társnői szórakoztatására déli pihenő idején a dohányföldön, de főként ősszel a dohánysimítőban. Hallgatói különösen azokat a meséit szeretik, amelyek a régi földesúri népelnyomó rendszerben a népi igazságszolgáltattást mutatiák be, vagy pedig az egyszerű falusi ember leleményességét, talpraescttsf 'el léldázzák. Kádár Endre forgolányi mesemondó Jó mesemondónak ígérkezik Lamogáné leánya is, a húsz és enynéhány éves Lamoga Gizella, aki kerek, jól megkomponált állatmesékkel jelentkezett. Lamogáék esete érdekes példája a nemzedékről nemzedékre szálló mesélő hajlamnak, a tehetség öröklődésének. íme, így él és száll szájról-szájra a magyar mese, a magyar dal Kárpát-Ukrajna magyarlakta falvaiban. A mesék gyönyörködtetik, szórakoztatják, a dalok felvidítják a kolhoztagokat, a falu apraját-nagyját. És mindennél ékesszólóbban bizonyítják, hogy elevenen élnek és hatnak a nép nemes hagyományai a sok nemzetiségű szovjetország legfiatalabb területén: Kárpát-Ukrajnában is. Sándor László 15