A Hét 1960/2 (5. évfolyam, 27-52. szám)

1960-12-04 / 49. szám

Hej, voltak idők Hej, bizony voltak idők Bardovicében; tetszik tudni, ott Frenétát közelében — disznótorok, vadászatok, lóversenyek, és az élükön maga Bohumil Kopelec földbirtokos úr. S amikor az uraságok a nehéz munkában elfáradtak, hát gyerünk csak haza! Es volt libasült, jfi pilzeni sör és tréfa rogyásig. Megtörtént egyszer, hogy Kopelec birtokos úr jóízűen ebédelt egy agrárpárti képviselővel, amikor egyszer csak kukacot talált a salátában. Más az ö helyében kiabál, szitkozódik, de nem így Kopelec úr. Hogyisne, még mii nem? Inkább hívatja a szakácsnőt és mondja neki: — No Fáni, most válassz! Vagy felfalod ezt a gilisztát, mint egy málnát, vagy kirepülsz, de azonnal! Persze, a buta kislány, nem járt még a nagyvilágban, mindjárt bőgni kezdett. Egyáltalán nem értékelte, hogy a birtokos úr milyen demokrata, két lehetőséget hagyott neki. Más az ő helyében egyből kidobta volna! No igen, csakhogy azok az idők, amikor a földbirtokos úr példásan megbüntethette mindjárt a helyszínen a szolganépet, elmúltak ám. Igaz, közben Kopelec úrnak is odalett a birtoka, a fürésztelepe, sőt az erdeje is. De a csavaros földbirtokos esze nem veszett el, nem bizony! Vágta tovább a fát az erdőben, mintha mi sem történt volna, sőt valami szerszámokat is elrejtett, meg gépalkatrészeket, hogy legyen mivel kezdeni, ha véletlenül ... Csakhogy a népek békétlenek ám; nem igen tetszett nekik, hogy Kopelec úr, — aki időközben szövetkezeti tag lett — megtartotta a régi gesztusait. És hogy nagyon is jól él, pedig nemigen fül a foga a munkához. Kisebb elszámolást követettek hát Kopelec úrral. Az. elszámolást a népbirőságra bízták, amely hat évi elmélkedésre ítélte — javítóintézetei egyikében, — a földbirtokost. Kopelec úr ezenkívül kilenc évre elvesztette az állampolgársági jogát, négy házát és autóját. Hej, bizony voltak idők! De már nincsenek ... A losonci járás Muciny községében is megtartották a Csemadok helyi szervezerének évzáró közgyűlését. A közgyűlés résztvevői vállalták, hogy a közlejövőban húsz új tagot, és a Hétnek tíz előfizetőt szereznek; a községi utak rendbehozásánál pedig kétszáz brigádórát dolgoznak le. Tervszerűbben és eredményesebben kívánnak dolgozni a népművészeti és népnevelési munka vonalán is. Vállalták, hogy két fiatalabb Csemadok tagot előkészítenek a CSKP-ba való tagjelöitségre. A helyi pártszervezettől és a nemzeti bizottság vezetőségétől munkájuk jobbátétele érdekében minden segítséget megkapnak. BB 20 Jó kezdeményezés Követésre méltő törekvéssel találkoztunk a napokban Dunaszerdahelyen. A járási nemzeti bizottság tanácsénak népnevelésügyi szakosztályán dolgozó elvtársak úgy döntöttek, megszervezik a tanítók járási énekkarét. A jő gondolat megvalósításával nem vártak sokáig. Körleveleket írtak, melyekben kérték a járásban dolgozó tanítókat, vegyenek részt az énekkar munkájában. A tanítók megértették a dolog jelentőségét: tömegesen jelentkeztek felvételre. A mintegy 80—90 tagú énekkar megalakult, s a napokban tartotta első próbáját. Hallgassuk meg, mit mond munkájukról és az énekkarral kapcsolatos terveikről az énekkar szervezésének értelmi szerzője és legaktívabb gyakorlati megvalósítója, Teleki Miklós tanfelügyelő. — Az énekkart — mondotta többek között Teleki elvtárs — járásunk énekkultúrájának fellendítése érdekében szerveztük. Ezenkívül szeretnének ha az énekkar révén — tekintve, hogy magyar és szlovák tanítók egyaránt tagjai — egyrészt elmélyülne járásunk tanítósága között a kapcsolat, kicserélnék tapasztalataikat, kölcsönösen segítenék egymást: másrészt a tanítók olyan ismeretekre ternének szert, amelyekkel falujukban vagy iskolájukban maguk is sekeresen szervezhetnének kisebb énekkart. A tanítók járási énekkarával tehát szakembereket is készülünk nevelni. — Hogyan oldják meg a szervezési és anyagi kérdéseket ? — Az énekkar a járási nemzeti bizottság tanácsának népnevelésügyi szakosztálya mellett, a szakszervezet keretében működik. A költségeket az iskoiaügyi szakosztály, valamint a járási művelődési otthon fedezi. Reméljük azonban, hogy énekkarunk másrészről ls kap támogatást, s a tömegszervezeték ls mindent megtesznek az érdekében. A szervezést jelenleg úgy oldjuk meg, hogy a havonta egyszer, a járási székhelyen tartott összpróbá.t kivüi, szükség szerint körzeti próbákat tartunk Nagymegyeren, Somorján és másutt. Az énekkarban a járás minden részéből vannak tanítók. A körzeti próbákkal az énekeseket a hosszabb utazástól kíméljük meg. A Csemadok albumából: Tardoskeddi lányok az érsekújvári országos dal- és táncünnepélyen. A dunaszerdahelyl járás tanítóinak énekkarát jelenleg Teleki Miklós, Kulcsár Rezső és Ágh József vezeti. Mindenhárman kiváló szakemberek, akik szívügyüknek tartják énekkultúránk fellendítését. Első fellépésük időpontját még nem jelölték ki, a bemutatkozásra azonban már gondosan készülnek. Olyan klasszikus és munkásmozgalmi dalokat tanulnak be, amelyek mindkét nyelven előadhatók. Az énekkar szeretné kielégíteni mind a magyar, mind a szlovák hallgatók igényeit. BALÁZS BÉLA Dunaszcrdahely I960. november 17 Utolsó sugarait iövelii a csendesen szuszogó világra ez a vénasszonyok-termelte, előcsalogatta napocska, aztán búcsúzik is lassan, Indulóban a láthatárról. Őszi évad. A dunaszerdahelyi járási felvásárló üzemben járunk, itt tudakoljuk, mi újság a mezőgazdasági termékek körül. Kocka elvtárs, az üzem egyik körzetvezetője irányításával járjuk a hatalmas udvart, s ő tájékoztat az itt folyó munkálatokról. — Ml a szerepe egy Ilyen felvásárló üzemnek? — tesszük fel az első kérdést. — Az, ami a vérkeringésnek az emberi szervezetben. Mi teremtjük meg ugyanis a kapcsolatot a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok — és feldolgozó üzemek között. — Hogy történik ez a kapcsalat teremtés és kapcsolat fenntartás? — Szakembereink segítségével, akik hétről hétre járják a falvakat, s nemcsak szerződéseket kötnek, hanem tanácsokat is osztogatnak, hogy minél jebban haladjon a mui— Például? — Például a sertésfelvásárlás területén. Tudott dolog, hogy mily nagy a kereslet 'lakosságunk körében a sertéshús után, s szövetkezeteink, állami gazdaságaink bárhogy Igyekeznek is, nem tudják teljesen kielégíteni ezeket az igényeket. — Mi az oka ennek? — A hiány nem a mennyiségben van. Szám szerint ugyanis száz százalékra teljesltjlik a tervet. Van itt azonban egy komolyabb hiba: a naponkénti súlygyarapodás. Ennek normálisan 70 dkg-nak kellene lenni, de a gyakorlatban a legtöbb helyen nem több 50—60 dkgnál. S itt szeretnék rátérni arra, hogyan segítenek szakembereink ennek a problémának a megoldásában. Dgy, hogy állandóan tanulmányozzák a legújabb állatgondozási módszereket, s ezeket az ismereteket Igyekeznek átadni mindenütt, ahol megfordulnak. — Persze, nemcsak sertések felvásárlásával foglalkoznak a dunaszerdahelyi Felvásárló Üzemben. — Természetesen, hogy nemcsak ezzel! Több állatfajta felvásárlásával foglalkozunk, s nemcsak állatokkal, növényekkel Is. Széna, szalma, olajos repce, korai krumpli, krumpli, gabonafélék, hüvelyesek, mák, mákgubó, kukorica, olajos magvak — mind-mind a mi munkakörünkbe tartozik. — Látjuk, hogy most is nagy a sürgésforgás az udvaron, a raktárakban. Mit csinálnak most? — Jelenleg a kukorica és az olajos magvak felvásárlásának az idénye van, ezt a tervet kell minél előbb teljesítenünk. Ilyen hát egy felvásárló üzem Munkájuk — úgy gondoljuk erről mindenki meg van győződve — társadalmunkban nélkülözhetetlen.