A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-24 / 21. szám

kinek jó szomszédja van — nincs Bf , K oka panaszra. Az asszonyok ^M Á nem pörölnek össze a kertbe • ® szökött kakason, csintalan gye-P 'tóg • rekeken, megrongált kerítésen, ^pi Akinek jó szomszédja van! A gútoriak nem dicsérik, szidják a Dunát. Nem jó szomszéd. Hamis. És gőgös is. Talán arra büszke, hogy néha­napján magasabban folyik, mint a falu, és sokszor riadalmat kelt. Teheti, erősebb, mint a gyöngébb szomszéd. Pedig szívesen kötnének vele barátságot. Csak nem halU gat a jó szóra. Egyedül a gát, az fegyel­mezi. Csilizközben már rajzolgatják a csator­nákat a földmérő emberek, és az okos teodolit fonálkeresztje egyenesre méri a Földes Emil, a szövetkezet elnöke és Tóth Ferenc bácsi az első sorban görbe vizeket. Ott nagyobb a veszély. Itt Gútoron négy évvel ezelőtt volt az utolsó riasztás, amikor előkerültek a csónakok. A talajvíz savanyúra pácolja a földet, és keserű tapasztalatokkal „gazdagítja" az embereket, de furfangra, cselvetésre is szoktatja. Cselt vetnek a víznek. És ez az utóbbi időben egyre jobban sikerül. A falu néhány gödrét — ott ahol leggyakrabban üti fel fejét a v|z — töltik. Nem az öreg gátat hordják el a gútoriak, sem a hegyet, ami nincs, hanem egyszerűbb módot vá­lasztottak. Bontják az öreg házakat. Bont­ják sorban, ami nem megfelelő. Nem a töltés kedvéért. Egyszerűen csak építkez­nek. És ha már ott a törmelék, mire hasz­nálhatnák jobban, mint a hamis, vizes gödrök töltésére., Bontás, építkezés. Hétköznapi cseleke­det, hogy a pihenő és ünnepnapokon egy­re inkább érezzék a szocializmus vérke­ringését, mely egyaránt átlüktet a dolgos hétköznapokon és az ünnepi öröm napjain. Az öröm pedig egyre büszkébb Gútoron is. Ez pedig nem egyéb, mint a munka öröme. Ünnep előestéjén vagyunk és hétközna­pokról beszélgetünk. Az udvaron nyárfaágakkal díszített te­herautó áll. Színes pántlikák a gallyakon. Bent a házban egy sereg intézmény húzó­dik meg. A homlokzatra elhelyezett tábla csak egyet mutat: Helyi Ntemzeti Bizott­ság. És a helyi kormányzat védnöksége alatt ott a falu többi termelő és kulturális központja is: a szövetkezeti iroda, könyv­tár, posta, mozi- és előadóterem mint he-i lyi művelődési otthon, öltözővel, színpad-' dal. Tíz lépéssel odább az iskola, vele szemben a most épülő áruház. A szövetkezet helyiségében ülünk. Tisz­tára mosott, simára vasalt zászlók a sa­rokban, készen arra, hogy holnap kibontva lobogjanak a felvonuló tömeg feje felett a járási székhelyen, Somorján - hirdetve a szocializmus diadalát május elsején. Ünnep előlestéjén hétköznapokról beszé­lünk: a büszke Dunáról, a még büszkébb emberekről, kik erős gátakat raknak a folyó orra elé. Az épülő istállókról,' amit önsegéllyel épít a szövetkezet. A növendék állatok szaporodásáról, és olyan egyszerű dologról, hogy a gútoriak május elsejére az egész évi tervet teljesítették a tojás­beadásból. Hétköznapi gond, amiből az ünnep szü­letik. Az ünnep meg úgy szép, ha dupla. És Gútoron most erre készülődnek. Holnap a dolgozók nagy ünnepére, ma este pedig egy kisebbre, a CSEMADOK megalakulá­sának tizedik évfordulójára. Beszélgetés közben készül a holnapi pecsenyének való, hogy a somorjai park­ban megemlegessék a gútoriakat. Földes elvtárs, a szövetkezet elnöke egy csomó zászlócskát oszt szét a gyerekek között, miközben Tőth Mihály elvtárs arról beszél, hogy a CSEMADOK az elmúlt esztendők alatt mennyi segítséget nyújtott a szövet­kezetnek, és általában az egész falunak. A munkáról, amit a szervezet végzett, már id. Kalufc Sándor kultúrfelelős beszél. Színművek címeit sorolja: Ludas Matyi, Gyengébb nem, Kaviár, Éles Marika meny­asszonyi fátyla . .. Tánccsoportjukat, énekeseiket, szavalói­kat ismerjük a dunaszerdahelyi népművé­szeti bemutatóról. De azóta négy év telt el. Mi maradt meg ebből? - Maradt, és azoknak helyére, kik más­felé mennek, újak lépnek. De nemcsak ez a munkánk. És már sorolja is Kaluz elvtárs, hogy szakelőadásokat szerveztek, segítették megalakítani a szövetkezeti esti iskolát, majd a nyáron végzett kulturális munkát sorolná, de itt már bizonyításul a nemze­ti bizottság titkára, a szövetkezet elnöke is erősít. így már el kell' hinni. És azt is, hogy Sándor Erzsike az,jaki sohasem fárad el, mikor valamire készülődnek. Pedig, ahogy mondják, harminc kicsi gyerek sü­rög szoknyája körül az óvodában. A kedves óvónő nem bizonyít. Annyit mond csupán, hogy Komáromban ^»égaett,^ és nagyon szereti a gyerekeket, lkércfein.* is mindjárt, nem ismeri-e vélet^ÉüÉ^síK.Vl Terézt, aki meg Szilicén tanitrfft;' kisebbeket, mert az i ß "é tomáfkin nult, csakhogy az tornaljaüÁsi^r Füry József, a sokoldalú műkedvelő A tánccsoport négy tagja Id. Kaluz Sándor a CSEMADOK kuitúrfele­lőse a kitüntetés után i

Next

/
Oldalképek
Tartalom