A Hét 1959/1 (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-05-24 / 21. szám

kinek jó szomszédja van — nincs Bf , K oka panaszra. Az asszonyok ^M Á nem pörölnek össze a kertbe • ® szökött kakason, csintalan gye-P 'tóg • rekeken, megrongált kerítésen, ^pi Akinek jó szomszédja van! A gútoriak nem dicsérik, szidják a Dunát. Nem jó szomszéd. Hamis. És gőgös is. Talán arra büszke, hogy néhanapján magasabban folyik, mint a falu, és sokszor riadalmat kelt. Teheti, erősebb, mint a gyöngébb szomszéd. Pedig szívesen kötnének vele barátságot. Csak nem halU gat a jó szóra. Egyedül a gát, az fegyelmezi. Csilizközben már rajzolgatják a csatornákat a földmérő emberek, és az okos teodolit fonálkeresztje egyenesre méri a Földes Emil, a szövetkezet elnöke és Tóth Ferenc bácsi az első sorban görbe vizeket. Ott nagyobb a veszély. Itt Gútoron négy évvel ezelőtt volt az utolsó riasztás, amikor előkerültek a csónakok. A talajvíz savanyúra pácolja a földet, és keserű tapasztalatokkal „gazdagítja" az embereket, de furfangra, cselvetésre is szoktatja. Cselt vetnek a víznek. És ez az utóbbi időben egyre jobban sikerül. A falu néhány gödrét — ott ahol leggyakrabban üti fel fejét a v|z — töltik. Nem az öreg gátat hordják el a gútoriak, sem a hegyet, ami nincs, hanem egyszerűbb módot választottak. Bontják az öreg házakat. Bontják sorban, ami nem megfelelő. Nem a töltés kedvéért. Egyszerűen csak építkeznek. És ha már ott a törmelék, mire használhatnák jobban, mint a hamis, vizes gödrök töltésére., Bontás, építkezés. Hétköznapi cselekedet, hogy a pihenő és ünnepnapokon egyre inkább érezzék a szocializmus vérkeringését, mely egyaránt átlüktet a dolgos hétköznapokon és az ünnepi öröm napjain. Az öröm pedig egyre büszkébb Gútoron is. Ez pedig nem egyéb, mint a munka öröme. Ünnep előestéjén vagyunk és hétköznapokról beszélgetünk. Az udvaron nyárfaágakkal díszített teherautó áll. Színes pántlikák a gallyakon. Bent a házban egy sereg intézmény húzódik meg. A homlokzatra elhelyezett tábla csak egyet mutat: Helyi Ntemzeti Bizottság. És a helyi kormányzat védnöksége alatt ott a falu többi termelő és kulturális központja is: a szövetkezeti iroda, könyvtár, posta, mozi- és előadóterem mint he-i lyi művelődési otthon, öltözővel, színpad-' dal. Tíz lépéssel odább az iskola, vele szemben a most épülő áruház. A szövetkezet helyiségében ülünk. Tisztára mosott, simára vasalt zászlók a sarokban, készen arra, hogy holnap kibontva lobogjanak a felvonuló tömeg feje felett a járási székhelyen, Somorján - hirdetve a szocializmus diadalát május elsején. Ünnep előlestéjén hétköznapokról beszélünk: a büszke Dunáról, a még büszkébb emberekről, kik erős gátakat raknak a folyó orra elé. Az épülő istállókról,' amit önsegéllyel épít a szövetkezet. A növendék állatok szaporodásáról, és olyan egyszerű dologról, hogy a gútoriak május elsejére az egész évi tervet teljesítették a tojásbeadásból. Hétköznapi gond, amiből az ünnep születik. Az ünnep meg úgy szép, ha dupla. És Gútoron most erre készülődnek. Holnap a dolgozók nagy ünnepére, ma este pedig egy kisebbre, a CSEMADOK megalakulásának tizedik évfordulójára. Beszélgetés közben készül a holnapi pecsenyének való, hogy a somorjai parkban megemlegessék a gútoriakat. Földes elvtárs, a szövetkezet elnöke egy csomó zászlócskát oszt szét a gyerekek között, miközben Tőth Mihály elvtárs arról beszél, hogy a CSEMADOK az elmúlt esztendők alatt mennyi segítséget nyújtott a szövetkezetnek, és általában az egész falunak. A munkáról, amit a szervezet végzett, már id. Kalufc Sándor kultúrfelelős beszél. Színművek címeit sorolja: Ludas Matyi, Gyengébb nem, Kaviár, Éles Marika menyasszonyi fátyla . .. Tánccsoportjukat, énekeseiket, szavalóikat ismerjük a dunaszerdahelyi népművészeti bemutatóról. De azóta négy év telt el. Mi maradt meg ebből? - Maradt, és azoknak helyére, kik másfelé mennek, újak lépnek. De nemcsak ez a munkánk. És már sorolja is Kaluz elvtárs, hogy szakelőadásokat szerveztek, segítették megalakítani a szövetkezeti esti iskolát, majd a nyáron végzett kulturális munkát sorolná, de itt már bizonyításul a nemzeti bizottság titkára, a szövetkezet elnöke is erősít. így már el kell' hinni. És azt is, hogy Sándor Erzsike az,jaki sohasem fárad el, mikor valamire készülődnek. Pedig, ahogy mondják, harminc kicsi gyerek sürög szoknyája körül az óvodában. A kedves óvónő nem bizonyít. Annyit mond csupán, hogy Komáromban ^»égaett,^ és nagyon szereti a gyerekeket, lkércfein.* is mindjárt, nem ismeri-e vélet^ÉüÉ^síK.Vl Terézt, aki meg Szilicén tanitrfft;' kisebbeket, mert az i

ß "é

tomáfkin nult, csakhogy az tornaljaüÁsi^r Füry József, a sokoldalú műkedvelő A tánccsoport négy tagja Id. Kaluz Sándor a CSEMADOK kuitúrfelelőse a kitüntetés után i