A Hét 1958/2 (3. évfolyam, 27-52. szám)

1958-08-03 / 31. szám

(efizetjük a koronákat és kíváncsian követjük a gyéres öszhajú, szikár embert, aki a bfezovai porcelángyár állandó kiállítási termének őre és magyarázója. Járása már kissé rogyadozó és a keze is reszket, amint a belépőjegyeket átnyújtja. Rajsky Véclavnak mostanában elég ideje van a gondolkodásra, hogy cigarettája füstjébe bámulva meg hány ja-vesse mozgalmas életét, ö a gyár veteránja. 1921-ben jegyezté el magát a szakmával, és most hetedik éve, hogy már nem a munkapadok, hanem a kész porceláncsodák között él. ö kalauzolja a közeli fürdővárosokból érkező bel- és külföldi látogatókat. Az öreg Rajsky Václav beszél. Közben fényeket gyújtogat, hogy jobban érvényesüljenek a színek és a formák. Milliós értékű alkotásokra hívja fel a figyelmünket, világkiállításokat megjárt remekművekre. A látogató lenyűgözve áll meg egy-egy porcelántárgy előtt. Pompás formájával, huszonöt féle színárnyalatával valamennyi közül kiemelkedik az 1891-ben a bécsi Schönbrunn számára készült váza, amiért amerikai műgyűjtők 1946-ban egymillió kétszázezer koronát kínáltak. — A vázát a német megszállás alatt elrejtettük, befalaztuk, másképp Göring ezt is elrabolta volna — mondja Rajsky bácsi. Nagy szakértelemmel, Lankadatlan szeretettel és büszkeséggel ismerteti a remekbekészült porcelántárgyakat és a gyárat, annak múltját, jelenét és jövőjét: Johann Friedrich Böttger berlini gyógyszerész nevét nem jegyezte volna fel sem a történelem, sem a tudomány, ha nem foglalkozott volna az ezerhétszázas évek elején már tiltott alkímiával. A törvény sújtó keze elől menekülő Böttger Tschirnhausen gróf fogságába került, és a titokban folytatott alkímiai kísérletek eredményeként, a várt arany helyett 1709-ben felfedezte a világhíres meisseni porcelánt. A meisseni, a Rosenthal, a sévresi porcelán mellett világmárka a csehszlovákiai Birkenhammer porcelán is. A Karlovy Vary környéki Sedlac mellett húzódó kimeríthetetlen kaolinlelőhelyeken a világ legjobb porcelánföldjét bányásszák, úgyhogy ma már a németek és más külföldi porcelángyárak is ezzel keverik saját kaolinjukat. Az aranyat hajszoló alkimista Kukrálová Júlia új munkaerő. Nagy figyelemmel végzi a tálak formábaöntését A* agyag művészei Hozzányúlni tilos, ám annál tovább csodálhatják a látogatók a remekbekészült porcelán edényeket Kobalt-arany és platina díszíti a század elején készült gyönyörű készleteket, amelyek méltán vitték el a pálmát nemzetközi kiállításokon is tehát valóban aranyat fedezett fel számunkra, hiszen a kaolin és a porcelán aranyat, valutát jelent. * • » A porcelán alapanyaga a kaolin, a földpát és a kvarc. Ezekhez keverik a többi' szükséges vegyi anyagot. Minden porcelángyár gondosan őrzi saját gyártási receptjét; sőt a régi szakmunkások nagy része is féltékenyen titkolja szakmai fogásait. Sajnos, csak kevesen akadnak köztük, akiket- annyira áthat a kollektív szellem, hogy készséggel oktatják az utánpótlást, a fiatalokat. Ennek ellenére itt a Karlovy Varytól alig néhány kilométerre fekvő Bfezován nagy lendülettel és főként ígéretes fejlesztési tervekkel dolgoznak. A slávkovi mellett ez hazánk legnagyobb porcelángyára. Bfezová falut, mint a porcelánt is — másként Birkenhammernak nevezik, ami minden bizonnyal onnan adódott, hogy mint egy emléktábla is" hirdeti, az 1811-12-ben Karlovy Varyban fürdőző Nagy Péter orosz cár a falubéli kovácsműhelyben sajátkezűleg megpatkolta a lovát. Igy lett a Birkenhammer porcelán jelzése egy királyi korona, alatta keresztbe fektetett két kalapáccsal. A gyárat Hocke néme( vállakozö alapította 1805-ben. Elképzelhető, hogy a másfél évszázada felépült kemencék és munkatermek ma már meglehetősen elavultak. Ezért a vállalat új gyárépületek emelését vette tervbe, azonkívül megkezdik 1960-ban a kemencék fokozatos kicserélését. Folyik az új szakemberek képzése is. Az ország minden részéből jelentkeznek fiatal nők és férfiak a rybari-i négyéves keramikai, iparművészeti és egyben technológiai felsőiskolára, vagy az esti tanfolyamokra. - Magam is ilyen esti tanfolyamon nyertem a képesítésemet - mondja Nemeüek Karel igazgató, aki Morvaországból jött ide és 1945 óta dolgozik a porcelán-szakmában. Asztalán és kis üveges szekrényében porcelán-készletek prototípusai sorakoz*nak. A bfezovai üzemet és általában porcelángyárainkat sok éles bírálat éri, amiért nem törekednek a mai követelményeknek megfelelő korszerű porcelántárgyak tervezésére, hanem többnyire még a régi kispolgári ízlést kielégítő, rikító álrokokó és álbarokk díszítéseket alkalmazzák. Az illetékes szakminisztériumok még 1956-ban megbízták a képzőművészek és egyéb szakemberek egy csoportját, hogy vizsgálják meg és esetleg selejtezzék ki, vagy dolgoztassák át a meg nem felelő gyártmányok terveit. Ez azonban csak félmegoldás volt, hiszen porcelángyáraink hetven százalékban kivitelre dolgoznak és igy sokszor kénytelen-kelletlen a hazai piacra is kerül a külföldi megrendelők ízlése szerint készült gyártmányokból. Ai üzem dolgozóinak több mint hatvan százaléka nő. Sokan közülük már hosszú évek óta folytatják ezt a mesterséget. A porcelán gyártási folyamata aprólékos és sokrétű. A vizes kaolin port centrifugális hordókban préselik, majd hengerekké formálják. A puha masszából gipszsablónok, vagy forgó korongok segítségével. nyerik a különböző formájú edényeket. Ezeket azután 80 fokon hevítik, szárítják. Az égetésre szánt edényeket samotformákba rakják. Igy helyezik el a kemencében, amelynek kürtővel ellátott kupolája alatt mintegy tízezer edényt égetnek egyszerre. A porcelánfestét Európában a XVII. század óta ismerik. Ezelőtt csak a kínaiak és japánok művelték magas művészi színvonalon. A bfezovai üzemben találunk még néhányat a régi mesterek közül. Pischkule Frantisek például harmincnégy éve folytatja ezt a szép mesterséget. Mellette dolgozik a fiatalok kollektívája, akiknek nagy része iparművészeti felsőiskolát végzett. A megfestett porcelánt még egyszer égetik. A különleges -kemence mellett Kozemöák Michal mester dolgozik, aki tizenegy évvel ezelőtt Homonna mellől jött a cseh-német határvidékre. Bizonyára itt is marad, mert megnősült, letelepedett. Az öreg Rajsky Václav beszél. Szájából úgy hangzanak el a francia Carrier, Vivien és Echart, a Birkenhammer porcellán szerelmeseinek, Marie Tomanková és Korda, valamint Fit cseh porcelánfestőknek a nevei, úgy fogja a kezébe és emeli a fény felé a szinte pergamenvékonyságú, átlátszó, kecses porceláncsészéket, tálakat és vázákat, mint drága ereklyéket. És ahogy körmével megpöccinti a csodálatos színárnyalatokban játsző edényeket, az ezüstösen csendülő hangokból mi is mintha üzenetet hallanánk: a tiszta művészet örökké él és erők értékű. GÄLY OLGA Fényképezte Szluka József