A Hét 1958/1 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-11 / 19. szám

Afnácskoi fiatalok A tél folyamán csaknem minden este ta­lálkozhattunk Ajnácskő sáros utcáin fiata­lok csoportjaival. Mind egy irányba tar­tottak, a kultúrház felé. Színdarabokat ta­nultak, műsoros estre készültek. A műve­lődési otthon öltözőjében még csak petró­leumlámpa pislog, de ez nem akadályozta a fiatalokat a munkában. Nem vesszük alapul a sok évi tevékeny­séget, csak a tél folyamán végzett munkát mérjük le. A télen nyolc egész estét betöl­tő színművet, esztrádműsort tanultak be a fiatalok. Köztük olyan darabokat is, mint például a Nem élhetek muzsikasző nélkül, A tanítónő, A becsületes juihászlegény stb. Szerencse, hogy a községben mindig akadnak olyanok, akik szeretnek a fiata­lokkal foglalkozni és időt is áldoznak erre a munkára. Ajnácskőn Sznyida Kálmán a legjobb kultúrmunkás. Sok év óta a leg­több színdarabot ő rendezi, de táncokat is tanít, ha a szükség úgy kívánja. Élénk népnevelési munka folyik e kis gömöri falucskában, de azért jobban is me­hetne. Ajnácskő ugyanis dalaiban, szoká­saiban érdekes tájegység, a Medvesalja szélén terül el. Ennek a Medvesaljának sok táncát szokását lehetne színpadra vinni. Már régebben felmerült a népművészeti együttes megalakítása, de a tervnél nem jjtottak messzebbre. A tanítókon kívül nin­csen megfele'ő zenei képzettségű egyén, aki a dalokat lekottázná. A füleki járás sem dicsekedhet eredmé­nyekkel a népművészeti értékek feltárása terén. Maga Fülek is csak a színdarabok előadását szorgalmazza, s ez meqlehetősen kevés. Nincsen egyetlen színvonalas nép­művészeti csoport az egész járásban. Ép­pen ezért a Csemadok járási vezetőségének segítségével megoldható lenne a Medvesalja értékes hagyományainak összegyűjtése és színpadravitele. Elsősorban az ajnácskői és a medvesalji tanítóknak kellene összefogni. Bizonyos hogy ezekkel a dalokkal, táncokkal és nép­szokásokkal a járás területén kívül is hír­nevet lehetne szerezni a füleki járásnak. AGÖCS VILMOS A zselíziek Oroszkán Lovicsek Béla Húsz év után című pálya­díjnyertes, háromfelvonásos színművével léptek fel Oroszkán, a cukorgyár színház­termében a zselízi CSEMADOK színjátszói. Az ötszáz személyt befogadó színháztetem szűknek bizonyult. Az előadáson megje­lent a szerző, Lovicsek Béla is, akit a falu és a gyár munkássága hatalmas tapssal kö­szöntött. A mai, szocialista életet ábrázoló darab kérült bemutatásra, mely mesterkéltség nélkül tárja fel a valóságot. A falusi dolgo­zók új életkörülményeinek minden mozza­natáról színes képet ad. Lovicsek Béla, a Garam-vidék szülötte, a való élet alapos ismerője, két világfelfogást állított szembe egymással: a lomtárba került paraszti „rá­tartiságot" s az új, a hal'adó szellemet, a szocialista életfelfogást. Könyörtelen harc indul meg az iszapos tegnap megtisztulá­sáért és az ígéretes holnap megvalósításá­ért. Az író mesteri tollal, tökéletes élethű­séggel mutatja meg a paraszti sors igaz útjait a kölcsönös megértés és megbékü­lés felé. A túrkeveiek a Zsuzsi címií víg játékkal szerepeltek Vághosszúfalun m dégek még bemutattak egy népi táncot is. A műsor után a küldöttség vezetője annak a reményének adott kifejezést, hogy ezt a látogatást a vághosszúfalusi EFSZ részé­ről mielőbb viszonozni fogják, s ezzel még szorosabbra fűzik és megerősítik a ket szö­vetkezet közötti baráti kapcsolatokat. IZSÖF LÁSZLÓ A taksonyi műkedvelők Taksonyban nagy sikerrel mutatták be Kónya József Éles Marika menyaszonyi fátyla című színművét. Helyben négyszer. Vízkeleten pedig kétszer adták elő. „Azért volt megérdemelt sikere — írja Papp Vince levelezőnk —, imert a ma emberéhez szól, szórakoztat, de közben nevel is, Mondani­valója gazdagítja az új ember gondolatvi­lágát." Dicséretre méltó még az is, hogy Kónya műve után újból hazai írónak, Siposs Jenő­nek a Csodá'atos erszény című színművet tűzte műsorára a Csemadok taksonyi szín­játszó csoportja. # minőségi ELIDA - KLENOT, 5 fel« arckrém, tampon, kölnivíz ét párfőm. Próbálja kii Sev«ro€eské tukové zavoőy. n. p., Úcfi n. L. 1t A drámai fordulatokban gazdag színmű három órán keresztül sok mosolyt, de könnyeket is csalt a nézők szemébe. A zselizi Csemadok színjátszói közül ki k 11 emelnünk Me do Istvánt kiváló alkítá­sáért. Mély átérzéssel alakította Karikás Márton szerepét. Ollári Mária, Karikás Mártonná szrepében igen sok tapsot ka­pott. István, a fiúk (Göbö Lajos) kissé ál­dozata lett a maszkírozásnak, egyébként helytállt. Tóth bácsi (Gulis Vilmos) hami­sítatlan paraszti mivoltában kész színészi talentum. Tamás Magda meggyőzően ját­szott, Laci a fia (Tóth Attila), sokáig lámpa­lázzal küzdött, de azután magára talált. Jól megállták helyüket még: Szalai Ernő, äzalai András és Medo Éviké. Külön dicséret illeti Gerő János zselizi <özépLkolai tanárt, aki a rendezés nehéz munkáját végezte. PATYOLAT SÁNDOR Uj művelődési ház épül Pozsony eperjesen Fozsonyeperjes szerényen húzódik meg a canyargó Kisduna mentén. Az idegen, ha lutóbuszon vagy gépkocsin végigrobog raj­a. ióformán semmi különöset sem vesz iszre — legfeljebb kíváncsian végigsiklik ekintete a kecsesívü betonhídon. A falu Hetéből nem lát semmit, mindent eltakar­lak előle a nagylombú ayesztenyefák. 3edig itt is pezseg az élet. Kőművesek ko­lácsolásátó! hangos a táj. A sötét, füstös vó egyik részéből most modern vendéglő, l másikból tágas, fényes áruház épül. Pár lét múlva már nem kell az eperjesieknek nindenért a városba szaladgálni: tetszésük zerini válogathatnak az árukban odahaza. Épül a falu művelődési otthona is. A falu akossága, a Csemadok, a CSISZ, a Vörös­:ereszt és a pártszervezet tagjai kötele­ettségvállalásokat tettek, hogy önkéntes irigádmunkával hozzá járulnak a művelő­lési otthon felépítéséhez. A munkákban iagy segítséget nyújt a helyi EFSZ és a lemzeti bizottság is. Az új művelődési ház ünnepélyes fel­vatására a Csemadok helyi csoportjának agjai már imost készülnek. A Zeng az erdő ímű zenés vígjátékot tanulják erre a je­antős napra. A színdarab próbáit Wolner 'ibor vezeti, aki feleségével együtt a napi nunka után nem sajnálja szabadidejét, lel­:esedéssel és szakértelemmel foglalkozik a iatalokkai. MÖROCZ KÁROLY Kedves vendégek Vághosszúfalun Vághosszúfalun a kulturális élet az itóbbi évben nagyon szépen fellendült. l lakosság körében nagy az érdeklődés ninden kulturális megmozdulás iránt. Ezt lizonyítja a zsúfolásig megtelt művelődé-i otthon is, ahol a közönség szűnni nem karó tappsal jutalmazta a magyarországi 'úrkeve. Búzakalász Termelöszövetkezeté­isk községünkben tartózkodó küldöttségét. Ez a küldöttség baráti látogatáson volt özségünkben, hogy a szövetkezeti mozga­am terén taipasztalatokat szerezzen. Bú­súzóul nagy sikerrel adták elő a Zsuzsi imü vígjátékot. A színdarab után a ven-4 túrkeveiek a Zsuzsi címií víg játékkal szerepeltek Vághosszúfalun mwíw Aöiyrriurtu dem ciricieK rnuzsiKaszo nélkül című színművét mutatta be az aj­nácsköi színjátszók csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom