A Hét 1957/2 (2. évfolyam, 27-52. szám)

1957-11-10 / 45. szám

rendszerben volt, hogy az urak ítélkeztek és az úr az urat pártolta. — Helyesnek tartom azt is, — folytatja —, hogy be kell mutatkoznunk a választóinknak. Az embereknek tudniok kell, kik vagyunk, megbízhatnak-e bennünk. Matlaha elvtárs családos ember, feleségéről. két fiáról és 84 éves anyósáról kell gondoskodnia. Hogyan gyózi a nyilváios funkciót is? — Havonta egyszer van csak iskolázás, amikar átvesszük az időszerű feladatokat. Mivel százan leszünk, egy népbíró egy évben csak 7 napot van foglalkoztatva. Enynyit igazán áldozhatunk az ügyért. Hasonlóképpen vélekedik Fehér Károly elvtárs, a népblrák háromtagú bizaimi testületének elnöke. És mi minden ő még ezenkívül: a helyi pártszervezet és a szovjetbarátok helyi csoportjának vezetőségi tagja, a HNB plénumtagja. Az EFSZ alapításában is részt vett és mint agronómus jó munkát végez. Azelőtt 4 évig mint munkás dolgozott az erdészetben, két évig az üzemi bizottság elnöke volt. Népbírónak most harmadszor jelölik. Egy átlagember meg sem érti, hogyan vállalhat valaki ennyi funkciót. De Fehér elvtárs nem panaszkodik. Neki még mindig több ideje van magánéletet élni, mint feleségének, Zdenkának, aki amellett, hogy két kislányukat neveli, az EFSZ-ben dolgozik, a kerületi NB tagja és — országygűlésí képviselő. Ki ne ismerné a somorjai járásban Fehér Zdenka nevét ? Nemcsak a járásban, de országos viszonylatban is büszkék lehetünk erre a rátermett és lelkes emberre, mint a csehszlovákiai magyar asszonyok egyik példaképére. — Ördöngös egy asszony az, — mondja fejcsóválva saját hites férje. — Este megjön valami gyűlésről, vacsorát főz, rendet csinál és mikor már mindenki alszik, nekilát kenyeret sütni, vagy kimossa a szennyest. Pedig szentül ígérgeti, hogy ó is lepihen. Ilyen asszony mellett bizony ki kell tennie magáért egy férfinek. Am Fehér elvtársnak más oka is van híven szolgálni ezt л rendszert. Az apja ács volt, tizenegy gyereket nevelt. Hat fiú vonult be a háborúba, szerencséjük volt, mind a hat visszajött. — Volt alkalmam megismerni a múlt rendszer minden igazságtalanságát, — mondja. — Ezért álltam most az igazság védői közé. Szerintem az emberek arcáról lerí a hazugság. És meg lehet különböztetni egymástól a megtévedt dolgozót, meg a rosszindulatú osztályellenséget. De azt mondhatom, hogy az emberek mégis fejlődnek. Nemcsak anyagi igényeikben — 1945-ben még feketekávén és sültkrumplin mentünk erdőmunkára — hanem erkölcsükben is. Nálunk legalábbis csökken a szocialista vagyon megkárosítása. Például most már egy csősz is elég a termés őrzéséhez. Matlaha és Fehér elvtársak a polgári jogban bíráskodnak, Kockás Kálmán elvtárs viszont a büntetőjogban. Tapasztalatairól Így beszél: — Hiba lenne azt hinni, hogy ma már minden bíró egyformán igaz Itéletü. Az iskolázásokról azonban fejlett, öntudatos népblrók kerülnek ki. akik szilárdan helytállnak és ellensúlyozzák a tévedéseket. Kockás elvtárs 36 éves, két éve a helyi EFSZ elnöke, azelőtt a kertészeti csoport vezetője és alelnök volt. A HNB-nak is tagja. Felesége ugyancsak a szövetkezetben dolgozott, most kisbabát vár. * • * Három embert mutattunk itt be olvasóinknak. Három olyan funkcionáriust, akik mint népbírók is példaként állhatnak a Szlovákiában megválasztandó többi 16 997 előtt. Bíróság ítélőszéke elé kerülni senki sem óhajt. De ha már ügyes-bajos dolgainkban Ítéletre várunk, megnyugtatóbb ilyen emberek kezében látni sorsunkat. GÄLY OLGA Három a tizenhétezerből Hazánk népe az egyik legfontosabb belpolitikai eseményre: a kerületi és népbíróságok bíráinak és népbiráinak választására készül. Az 1957. szeptember 4-i kormányrendelet szerint a választásoknak november második felében kell lezajlaniok. „Bíróink és népblróink választását már az 1952/64 sz. törvény ötödik paragrafusa is elrendelte; eszerint a polgári és katonai bíróságok minden bíróját és népbíróját választani kell..." — mondta dr. Mikuláá Kapusnák igazságügyi megbízott a sajtó képviselőivel folytatott megbeszélésen. Az újonnan választott bírák 1958. januárjában kezdenek működni, hogy három .esztendőn keresztül helytálljanak a fontos poszton. Csak Szlovákiában 425 bírót és 17 ezer népbírót választunk. Ezt megelőzőleg a központi, kerületi és járási választási bizottságok irányításával folyik a kampány, amelynek során a polgároknak módjukban lesz személyesen megismerni és elbírálni jelöltjüket. A somorjai járásban száz népbírót jelölnek. Petrila Mihály elvtársat, a járási népblróság, és dr. Vietor Sándort, a szenátus elnökét éppen egy gyűlésen lepjük meg, amint munkatársaikkal a választási kampány előkészítését tárgyalják. Egymás után hangzanak el a hasznos javaslatok: az aktivisták széles körét kell mozgósítani, beszélgetéseket rendezni a polgársággal, amelyek során kiküldött funkcionáriusok, bíró- és népbírójelöltek magyarázzák meg az akció jelentőségét. Helyes lesz a kampányfeladatokat összekötni a népművelési ügyosztály tevékenységivel és az előadásokat inkább vita formájában megtartani,, hogy az emberek a községekben és az üzemekben élő problémákat vessék fel. Még véget sem ért a gyűlés, amikor az ajtón kopognak. Szerencsénk van, mintegy végszóra három somorjai népi funkcionárius, három népbíró-jelölt érkezik rövid megbeszélésre: Matlaha Géza, az állatfelvásárlás vezetője, Kockás Kálmán, a somorjai EFSZ elnöke és Fehér Károly, az EFSZ agronőmusa. Egyiknek sem újdonság a funkció. Aránylag fiatal koruk ellenére régi mozgalmi emberek és talán éppen fiatalos lendületüknek köszönhető, hogy mindenütt helytállnak. Matlaha elvtárs már két éve népbíró. Apja cselédember volt Sárréten, később Üszoron, majd Somorján. A kis Géza gyerek négy fiútestvérével együtt sokat nélkülözött. Nagy nehézségekkel kijárta a három polgárit, azután a volt Futurába került mint munkás. Kitört a második világháború, a fiú berukkolt. — 1945 óta dolgozom a felvásárlásnál, — mondja Matlaha Géza — tizenkét éve egy helyen. Nehéz lenne összeszámolni, hány kilométert futottam be ezalatt a motorkerékpáromon. De meg is van a látszatja — első helyen állunk a járásban. Harmadszori népbírói jelölésemet is bizonyára annak köszönhetem, hogy elégedettek velem. — Szívesen vállalja ezt a funkciót? — kérdezzük. — Szívesen, mert nagy dolognak tartom, hogy egyszerű emberek maguk ítélkezhetnek azok fölött, akik őket akár anyagilag, akár erkölcsileg meg akarják károsítani. Nem úgy mint a kapitalista 6 Kockás Kálmán