A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-31 / 13. szám

Václav Kräh A csehszlovák burzsoázia intervenciós háborúja a Magyar Tanácsköztársaság ellen 1919-ben (SzlováUiai Szépirodalmi Könyvkiadó, Bratislava, 1956, 282 oldal, 4 térkép, 2 fakszimile) Első ízben jelent meg cseh történetírónak az 1919-es magyarországi eseményekre vonatkozó munkája magyar fordításban. Václav Král úttörő munkát végzett, felhasználta a csehszlovákiai központi levéltárak adatait, az eddigi irodalmat és az ántánt által kiadott okmánygyújteményeket is. A könyv címe nem adja vissza hűen a könyv tartalmát, hiszen nemcsak a csehszlovák burzsoázia és a magyar proletárdiktatúra élet-halálharcát dolgozta fel, hanem megírta a Magyar Tanácsköztársaság elleni ántánt intervenció diplomáciai történetét is. Ebből a szempontból a könyv megbízható. Kritikával kell azonban fogadni a belső magyarországi helyzetre vonatkozó közléseket, mivel a szerző nem tudván magyarul, csak másodkézből vett adatokkal dolgozhatott, hacsak valamelyik magyar kiadványt nem fordították le német, francia vagy angol nyelvre. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása, amelynek körülményei általánosan ismertek, keresztülhúzta az Orosz Tanácsköztársaság elleni ántánt intervenció tervét. Az ántánt nem volt egységes és a kis közép-európai szövetségesei is saját céljaikat követték. A románok pl. hajszál híján fegyverrel támadtak a délszlávokra Báná.t miatt, ellenségesen viselkedtek az ukrán fehér gárdákkal szemben és a lengyel csapatokkal együttműködve számolták fel a kalet-galiciai ukrán államot. A románok nem tettek különbséget a vörös vagy fehér magyar csapatok között, egyformán harcoltak mind a kettő ellen. Egy magyar fehér hadosztály a Nyírségben közrefogva a vörös és román hadsereg által, utóbbiak előtt teszi le a fegyvert, míg kisebbik része a Vörös Hadsereghez csatlakozik és székely dandár név alatt harcol tovább. A Magyar Tanácsköztársaság három hadjáratot viselt: egyet a csehszlovákok, kettőt a románok ellen. A délen álló szerbek és franciák rosszindulatú semlegesek gyanánt viselkedtek. Budapesten állandóan volt olasz, angol és amerikai katonai misszió. A külügyi népbiztosság nem volt abban a helyzetben, hogy ezeket a missziókat kiutasítsa, bár kapcsolatot tartottak fenn az ellenforradalmi mozgalmakkal. Az ok igen egyszerű volt: amíg az Orosz Tanácsköztársaság hadereje nem ért el a magyar határig, az ántánttal fenn kellett tartani a kapcsolatot, mert különben az a veszély fenyegetett, hogy a szegedi fehér kormányt hívják meg a békekonferenciára. A könyv beszámol azokról a diplomáciai akciókról, amelyeket az ántánt és annak Magyarországra küldött exponensei hajtottak végre. Kár, hogy a szerző nem terjed ki a második csehszlovák intervencióra. Igaz, hogy ez már a tanácsköztársaság bukása után és csak részben került végrehajtásra, de végeredményben mégis a munkásuralmat számolta fel a salgótarjáni bányavidéken. Megjegyzendő, hogy a csehszlovák csapatok Salgótarjánban sokkal korrektebbül viselkedtek, mint az őket egy hónap múlva felváltó románok. Érdekes az olaszok magatartása. Az első világháború folyamán csehszlovák légiókat állítottak fel a szökevényekből és hadifoglyokból, amint azonban Csehszlovákia a békekonferencián Jugoszlávia területi igényeit kezdte támogatni és a francia befolyás következtében fokozatosan tért vesztettek, bizonyos szimpátiát mutattak a Magyar Tanácsköztársaság felé is. Legalább is ezt látszik bizonyítani Kun Béla egyik kijelentése, amelyben Olaszországból érkező fegyverszállítmányokra céloz. A csehszlovák közvélemény a háborút a cseh-magyar Antagonizmus szellemében fogta fel. Ugyancsak nacionalista szempontból fogta fel a magyar eseményeket a csehszlovák szociáldemokrácia is, amelynek a balszárnya még csak kialakulóban volt és még nem találta meg a III. internacionálé útját. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása, mint tudjuk, csak a magyar proletárdiktatúra leverése után egy évvel következett be. Ennek a kialakulási folyamatnak erős lökést adott 1919. június 16-án a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulása, amelyhez a Clémenceau-jegyzék szerinti határvo-' naltól északra elterülő területek tartóz-' tak. A szlovák forradalmi kormányzótanács elnöke cseh volt, a népbiztosok pedig szlovák és magyar munkásvezérek közül kerültek ki. Harcoltak cseh nemzetiségű katonák a nemzetközi dandárban, szlovákok főleg a felvidéki vörös ezredben. Rajtuk kívül főleg oroszok, németek, osztrákok, lengyelek harcoltak a magyar proletárdiktatúráért és a proletár nemzetköziségért. Fendt Pál a gyakorlott iró tollával fordította a könyvet magyarra. A könnyed, szabatos stílus mindenki részére hozzáférhetővé és érthetővé teszi a munkát. Ezért is ajánljuk figyelmébe nemcsak a szakembereknek, nemcsak az értelmiségnek általában, hanem az összes dolgozóknak. Dr. Fogarassy László Á Szlovákiai Szépirodalmi Könyv 1957 februárban MIKSZÁTH KÁLMÁN: Különös házasság 448 oldal. Olcsó Könyvtár. Ára fűzve 4.— Kcs. Regény. Nem véletlenül adta az író regényének a Különös házasság címet. Valóban, nem mindennapi történetet beszél el, és különösen emeli a mű érdekességét, hogy történelmi alapja van. Buttler János és Dőry Mária kényszerházasság-ügye túllépett két ember személyi kapcsolatán — országos üggyé vált. Kialakult a Buttler-pártiak és a Döry-pártiak tábora. Fogcsikorgatva harcoltak egymás ellen — nem fegyverekkel, nem szemtől szembe. Hiszen íz az út biztos győzelemre vitte volna Buttler János igazát. Dőryék számára idegen volt a becsületes harc, hiszen az ügy, melyet képviseltek, becstelen volt. A báró gaztette nem állt meg a házassági kényszer fényénél, ugyanolyan kíméletlenül harcolt a házasság érvényben tartásáért is. Nem válogatott az eszközökben — erőszak, megvesztegetés, intrika természetes volt a Számára. A felsorolt könyvek a Slovenská kni boltjaiban kaphatók, 'kiadó magyar szerkesztőségének megjelent könyvei Az írói igazságszolgáltatás enyhített a szomorú valóságon: a meghurcolt szerelmesek mégis egymáséi lettek. VICTOR HUGO: A nyomorultak /.-If. 1684 oldal. Ára kötve 60.70 Kcs. Hugo születésének 150. évfordulóján, 1952-ben egy neves francia kritikus hosszan bizonygatta, hogy „A nyomorultak" 1 legnagyobb, semmi máshoz nem hasonlítható regénye a világirodalomnak. Bár e nézetet nem valljuk, el kell ismernünk, hogy „A nyomorultak" olyan regény, amelyről nevetségesség nélkül ellehet топ-, dani ezt a véleményt. Legnagyobb erénye a szeretet és az emberi együttérzés, amely a kötetek során egyetlenegyszer sem sekélyesedik hazug frázissá, hanem átmelegíti a mű minden sorát. Együttérzés a társadalom kitaszítottjaival, a szenvedő gyermekekkel, akik egy nyomasztó felhóként rájuk nehezedő igazságtalan társadalom áldozatai. „A nyomorultak" sikere nem divatsiker volt: a világ minden müveit nyelvére lefordítva ma is milliók és milliók olvassák. ha és a Jednota fogyasztási szövetkezet illetve megrendelhetők. MINŐSÉGI ZSIRADÉK vita Mint a vaj, ä VITA is kellemes ízt', tápértéket és újabban — A vitaminnal gazdagítva dietikus-táperőt kölcsönöz az ételeknek! VITA — az A vitamin új forrása! 16