A Hét 1957/1 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1957-03-31 / 13. szám

Václav Kräh A csehszlovák burzsoázia intervenciós háborúja a Magyar Tanácsköztársaság ellen 1919-ben (SzlováUiai Szépirodalmi Könyvkiadó, Bratislava, 1956, 282 oldal, 4 térkép, 2 fakszimile) Első ízben jelent meg cseh történetíró­nak az 1919-es magyarországi események­re vonatkozó munkája magyar fordítás­ban. Václav Král úttörő munkát végzett, felhasználta a csehszlovákiai központi le­véltárak adatait, az eddigi irodalmat és az ántánt által kiadott okmánygyújtemé­nyeket is. A könyv címe nem adja vissza hűen a könyv tartalmát, hiszen nemcsak a csehszlovák burzsoázia és a magyar pro­letárdiktatúra élet-halálharcát dolgozta fel, hanem megírta a Magyar Tanácsköz­társaság elleni ántánt intervenció diplomá­ciai történetét is. Ebből a szempontból a könyv megbízható. Kritikával kell azonban fogadni a belső magyarországi helyzetre vonatkozó közléseket, mivel a szerző nem tudván magyarul, csak másodkézből vett adatokkal dolgozhatott, hacsak valamelyik magyar kiadványt nem fordították le né­met, francia vagy angol nyelvre. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása, amelynek körülményei általánosan ismer­tek, keresztülhúzta az Orosz Tanácsköz­társaság elleni ántánt intervenció tervét. Az ántánt nem volt egységes és a kis közép-európai szövetségesei is saját céljai­kat követték. A románok pl. hajszál híján fegyverrel támadtak a délszlávokra Báná.t miatt, ellenségesen viselkedtek az ukrán fehér gárdákkal szemben és a lengyel csapatokkal együttműködve számolták fel a kalet-galiciai ukrán államot. A románok nem tettek különbséget a vörös vagy fehér magyar csapatok között, egyformán harcoltak mind a kettő ellen. Egy magyar fehér hadosztály a Nyírség­ben közrefogva a vörös és román hadse­reg által, utóbbiak előtt teszi le a fegy­vert, míg kisebbik része a Vörös Hadse­reghez csatlakozik és székely dandár név alatt harcol tovább. A Magyar Tanácsköz­társaság három hadjáratot viselt: egyet a csehszlovákok, kettőt a románok ellen. A délen álló szerbek és franciák rosszin­dulatú semlegesek gyanánt viselkedtek. Budapesten állandóan volt olasz, angol és amerikai katonai misszió. A külügyi nép­biztosság nem volt abban a helyzetben, hogy ezeket a missziókat kiutasítsa, bár kapcsolatot tartottak fenn az ellenforra­dalmi mozgalmakkal. Az ok igen egyszerű volt: amíg az Orosz Tanácsköztársaság hadereje nem ért el a magyar határig, az ántánttal fenn kellett tartani a kapcso­latot, mert különben az a veszély fenye­getett, hogy a szegedi fehér kormányt hívják meg a békekonferenciára. A könyv beszámol azokról a diplomáciai akciókról, amelyeket az ántánt és annak Magyaror­szágra küldött exponensei hajtottak végre. Kár, hogy a szerző nem terjed ki a má­sodik csehszlovák intervencióra. Igaz, hogy ez már a tanácsköztársaság bukása után és csak részben került végrehajtás­ra, de végeredményben mégis a munkás­uralmat számolta fel a salgótarjáni bá­nyavidéken. Megjegyzendő, hogy a cseh­szlovák csapatok Salgótarjánban sokkal korrektebbül viselkedtek, mint az őket egy hónap múlva felváltó románok. Érdekes az olaszok magatartása. Az első világháború folyamán csehszlovák lé­giókat állítottak fel a szökevényekből és hadifoglyokból, amint azonban Csehszlo­vákia a békekonferencián Jugoszlávia te­rületi igényeit kezdte támogatni és a fran­cia befolyás következtében fokozatosan tért vesztettek, bizonyos szimpátiát mutattak a Magyar Tanácsköztársaság fe­lé is. Legalább is ezt látszik bizonyítani Kun Béla egyik kijelentése, amelyben Olaszországból érkező fegyverszállítmá­nyokra céloz. A csehszlovák közvélemény a háborút a cseh-magyar Antagonizmus szellemében fogta fel. Ugyancsak nacionalista szem­pontból fogta fel a magyar eseményeket a csehszlovák szociáldemokrácia is, amely­nek a balszárnya még csak kialakulóban volt és még nem találta meg a III. inter­nacionálé útját. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megalakulása, mint tudjuk, csak a magyar proletárdiktatúra leverése után egy évvel következett be. Ennek a kialakulási folyamatnak erős lökést adott 1919. június 16-án a Szlovák Ta­nácsköztársaság megalakulása, amelyhez a Clémenceau-jegyzék szerinti határvo-' naltól északra elterülő területek tartóz-' tak. A szlovák forradalmi kormányzóta­nács elnöke cseh volt, a népbiztosok pedig szlovák és magyar munkásvezérek közül kerültek ki. Harcoltak cseh nemze­tiségű katonák a nemzetközi dandárban, szlovákok főleg a felvidéki vörös ezred­ben. Rajtuk kívül főleg oroszok, németek, osztrákok, lengyelek harcoltak a magyar proletárdiktatúráért és a proletár nem­zetköziségért. Fendt Pál a gyakorlott iró tollával for­dította a könyvet magyarra. A könnyed, szabatos stílus mindenki részére hozzá­férhetővé és érthetővé teszi a munkát. Ezért is ajánljuk figyelmébe nemcsak a szakembereknek, nemcsak az értelmi­ségnek általában, hanem az összes dol­gozóknak. Dr. Fogarassy László Á Szlovákiai Szépirodalmi Könyv 1957 februárban MIKSZÁTH KÁLMÁN: Különös házasság 448 oldal. Olcsó Könyvtár. Ára fűz­ve 4.— Kcs. Regény. Nem véletlenül adta az író regényé­nek a Különös házasság címet. Való­ban, nem mindennapi történetet be­szél el, és különösen emeli a mű ér­dekességét, hogy történelmi alapja van. Buttler János és Dőry Mária kény­szerházasság-ügye túllépett két em­ber személyi kapcsolatán — országos üggyé vált. Kialakult a Buttler-pár­tiak és a Döry-pártiak tábora. Fog­csikorgatva harcoltak egymás ellen — nem fegyverekkel, nem szemtől szembe. Hiszen íz az út biztos győ­zelemre vitte volna Buttler János iga­zát. Dőryék számára idegen volt a becsületes harc, hiszen az ügy, melyet képviseltek, becstelen volt. A báró gaztette nem állt meg a házassági kényszer fényénél, ugyanolyan kímé­letlenül harcolt a házasság ér­vényben tartásáért is. Nem válogatott az eszközökben — erőszak, megvesz­tegetés, intrika természetes volt a Számára. A felsorolt könyvek a Slovenská kni boltjaiban kaphatók, 'kiadó magyar szerkesztőségének megjelent könyvei Az írói igazságszolgáltatás enyhített a szomorú valóságon: a meghurcolt szerelmesek mégis egymáséi lettek. VICTOR HUGO: A nyomorultak /.-If. 1684 oldal. Ára kötve 60.70 Kcs. Hugo születésének 150. évforduló­ján, 1952-ben egy neves francia kriti­kus hosszan bizonygatta, hogy „A nyo­morultak" 1 legnagyobb, semmi más­hoz nem hasonlítható regénye a vi­lágirodalomnak. Bár e nézetet nem valljuk, el kell ismernünk, hogy „A nyomorultak" olyan regény, amely­ről nevetségesség nélkül ellehet топ-, dani ezt a véleményt. Legnagyobb erénye a szeretet és az emberi együttérzés, amely a kötetek során egyetlenegyszer sem sekélyesedik hazug frázissá, hanem átmelegíti a mű minden sorát. Együttérzés a tár­sadalom kitaszítottjaival, a szenvedő gyermekekkel, akik egy nyomasztó felhóként rájuk nehezedő igazságtalan társadalom áldozatai. „A nyomorul­tak" sikere nem divatsiker volt: a világ minden müveit nyelvére lefor­dítva ma is milliók és milliók olvas­sák. ha és a Jednota fogyasztási szövetkezet illetve megrendelhetők. MINŐSÉGI ZSIRADÉK vita Mint a vaj, ä VITA is kellemes ízt', tápértéket és újabban — A vitamin­nal gazdagítva dietikus-táperőt köl­csönöz az ételeknek! VITA — az A vitamin új forrása! 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom