Bilkay Ruth - Laczkó Gabriella: Szupplikáció a Sárospataki Református Kollégiumban 1945-1951 - Acta Patakina 10. (2002)

1945

Dr. Borbély Endre úrnak Zemplénvármegye főispánjának Sátoraljaújhely 1945. november 2. A sárospataki főiskola tanári kara és ifjúsága évtizedek óta szolgálja Zemplén megyénk s tá­volabbról az egész Tiszáninnennek népét falukiszállásaival, regős csoportjainak előadásaival, nem beszélve a legfontosabbról: Isten Igéjének hirdetéséről. Ifjúságunk - a gimnázium, tanítóképző és teológiai akadémia növendékei, illetve hallgatói - e hó végén óhajt ennek az immár szinte kötelességévé vált munkájának eleget tenni oly módon, hogy előbb a Bodrogközt, majd később a megye többi tájegységének református gyülekezeteit végigláto­gatja e célra jelentkezett igehirdetőkkel és előadó csoportokkal, amelyek, mint eddig, úgy ezután is a gyülekezetek vendégei lesznek. Bár az ifjúság ezért a szolgálatért soha nem kért semmit, népünk mindig honorálta a fáradságot ön­kéntes adományaival, amelyek azután az ifjúság különböző szociális és nemzetépítő akcióira /tehetségkutatás, templomépítő táborok stb. / fordíttattak. Református népünknek ez elől az önkéntes adója elől most sem zárkózhatunk el, sőt ha va­lamikor, ez alkalommal különösen hálásan kell azt fogadnunk, annál is inkább, mivel nemcsak az ifjúsági munkák, hanem maga az ifjúság is nehéz helyzetbe kerültek azoknak az alapoknak elveszté­se folytán, amelyekből eddig bőven jutott jótétemény minden arra érdemes rászorulónak. Ezért az a tiszteletteljes kérésem a Főispán Úrhoz, szíveskedjék hozzájárulását adni ahhoz, hogy az egyes falvakban esetleg nyert, vagy begyült természetbeni adományokat, amelyek ismétel­jük, kizárólag diákjóléti s ezzel egyúttal iskolafenntartási célokat szolgálnak, a községekből beszál­líthassuk Sárospatakra, ahol az intézetek igazgatóinak irányítása mellett fordíttatnak azok arra a cél­ra, amelyre az áldozatkész hívek szánták. Ismételjük, nem új, hanem évtizedes, sőt a szupplikációval összekötve évszázados tradíció táplálja ezt az akciónkat, amely mint a múltban, most is támasza lesz majd sok szegény pataki diák­nak, és hogy erről e helyen jelentést téve, a Főispán Úr szíves segítségét és engedélyét kérjük, ezt csak a rendkívüli idők rendkívüli szabályai teszik - úgy érezzük - kötelességünkké. Bízva abban, hogy kérésünk szíves fogadtatásra talál a Főispán Úrnál, vagyok a sárospataki főiskola és tanítóképzőintézet tanári karai, ifjúsága és elöljárósága nevében is készséggel híve: Újszászy Kálmán e.i. közigazgató14 14 SRK Tudományos Gyűjteményei Levéltára, K.k. VI.3. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom