A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
402 rem, egy kőből készült török iskola, négy török kobstor, köztük Gülbabáé, végül 42 kaszárnya a várat őrző janicsárok számára, a várt övező dombokon pedig kb. 4000 szőlőskert. Ez volt a szinte másfélszázados török urabm hagyatéka, mely most tűzben, füstben, seregek lábdobbanása alatt pusztult el, hogy ismét helyet adjon az európai, keresztény civilizácwnak. Az egész felmentő hadjárat 1699 januárjában a karlócai békével zárult. Ismertetése végén Szekfű Gyula így ír: Fölmerül most az a kérdés, hogy ezek a hallatlan sikerek, melyeket Marco kapucinuson és a bíboros nunciuson kívül senki még csak remélni vagy elképzelni sem mert, mennyiben köszönhetők a császári kormánynak, mely a hadjáratot szuverén akarattal vezette, s mennyi része volt e sikerekben a magyarságnak, melynek fejlődése számára a karbvici béke új, a korábbiaknál lényegesen kedvezőbb feltételeket teremtett. A kérdésre csak összetett felelet lehetséges. A felszabadító háború hadvezérei kevés kivétellel nem a Habsburg-ház tartományaiból, hanem Európa egyéb részeiből, német, francia, olasz területről állottak a császári zászlók alá. A bécsi központi hatóság, a haditanács közreműködése e téren inkább hátráltató volt, amint ez Buonvisi bí- bornok jelentéseiből kétségen kívül kiderül. Végeredményben az a lendület, mely néhány év alatt Érsekújvártól Nisig és Viddinig vitte a keresztény fegyvereket, nemzeteken felül álb internacionális megmozdulásnak köszönhető, melyben protestáns angolok, skótok, dánok, svédek mellett elsősorban, a pápaság révén, olasz népelemek, és azután, legnagyobb tömegben, a németség vett részt. A pápaság kezdeményező és vezető, a német birodabm végrehajtó szerepet töltött be... A magyar királyság területének helyreállítása mindvégig emberirtó gyilkos harcok közepette folyt le, s a harcosok, valamint a habttak között a túlnyomó rész, legalább 50-60 százalék a német néptörzsek fia volt: bajorok, svábok, rajnaiak, hannoveriak, poroszok egyformán. És a magyarság? Bocskay István felfogását követve nagy többségében közömbös és bizalmatlan a török elleni felszabadító háborúkkal szemben; arra rendezkedik be, hogy elsősorban a puszta létét mentse az osztrák és a török harapófogójában. Végül is tehát az történt, hogy a Bécs- ben székelő Habsburg-ház, mely a magyar királyság maradványainak függetlenségét puszta létével is any- nyira veszélyeztette, a pápasággal és a német néppel karöltve, hatalmas erőfeszítéssel helyreállította a magyar királyság területét, s ezzel a magyar nép új fejlődését századokra lehetővé tette. De térjünk vissza 1686-ra. Somogyi Ferenc így zárja Budavár visszavételéről szóló leírását: Az öröm Európa-szerte szinte mámoros. Különösen XI. Ince pápa boldog. Buda visszavételének napját, szeptember 2át, az 1083. augusztus 20-án elődje előzetes hozzájárulásával szentté avatott és azóta Magyarországon mindenkor szentként tisztelt első magyar király, Szent István egyetemes egyházi ünnepévé teszi. Boldog XI. Ince pápa o<xo<x>c<>c<xxx>c<x><>c<^^
