A Szív, 1986 (72. évfolyam, 1-12. szám)
1986-09-01 / 9. szám
400 elődeinek, Szent Istvánnak és Szent Lászlónak a nyomában akart járni, Magyar- ország Nagyasszonyának köszönte meg váratlan győzelmeit; a várható sikertelenségnek pedig úgy nézett elébe, mint Isten büntetésének magánélete bűneiért. A pápai diplomácia 1684-ben létrehozott egy szent ligát: Lipót császárral egyes- ségre lépett Sobieski János lengyel király (Bécs felmentésének hőse) és a velencei köztársaság, hogy három vonalon megtámadja a török birodalmat (anélkül, hogy önző érdekeket érvényesítene szövetségesei kárára). Lipót a saját birodalmán belül és nyugat-európaiakkal is komoly és eredményes szervező munkát végzett. A felszabadító háborút vívó seregeken belül állandóak voltak a viszályok, a vezérek közötti éles ellentétek; egyes vezérek csúnyán és kegyetlenül bántak a lakossággal; ennek ellenére a felszabadító háború győzelemről győzelemre haladt. A háború történetének rövid összefoglalását dr. Somogyi Ferenc Küldetés című könyvéből (Cleveland, Ohio, ^ 1973, 388—390. lapok) vesszük át. Ugyanakkor, amikor Carafa Antonio gróf császári hadvezér Debrecen sa többi felsőmagyarországi város megsarcolásával a magyarságot elkedvetleníti, Lotharingiai Károly herceg Buda ostromára készít nagyszabású haditervet. A császár veje, Max Emmanuel bajor választó ezt ellenzi. I. Lipót erre úgy dönt, hogy Max Emmáméi Székesfehérvárt támadja meg, Károly herceg pedig fedezi ezt a támadást. Marco d’A viano kapucinus közbelépésére azonban I. Lipót végül is Buda ostromát rendeli el. A fővezérletet Lotharingiai Károly hercegre bízza, de Max Emmánuelnek is önálló parancsnoklási jogot biztosit. A csapatok júniusban ennek megfelelően két csoportban gyülekeznek. Károly herceg 24000 császári katonát és 7000 brandenburgit (4000 svábot és 3000 frankot), összesen 31000 harcost kap. Max Emmánuelnek 8350 császári katona, 8000 bajor és 4700 szász, összesen tehát 21050 főnyi haderő jut. A magyarokat eredetileg csapán 3000 harcos képviseli Esterházy János gróf főkapitány parancsnokságával, mert a többit a szárnyakon helyezik el, az egri törökök és Erdély ellen vonultatják fel. Később egyre több magyar egység csatlakozik az ostromló sereghez, úgyhogy a magyarok száma rövidesen 14- 15000 főre szaporodik. Nagy számban vesznek részt az ostromban angol, olasz, spanyol és skót urak is. A spanyol Barcelonából 60 mesterember jön, hogy fogadalmához híven fegyverrel vehessen részt a török visszaszorításában. Az ostrom utolsó napján 2000 svéd harcos érkezik, ezeket azonban Károly herceg már nem veti be a küzdelembe. Az ostrom június 21-én kezdődik. A várat Abdurrahman basa védi 7000 főnyi sereg élén. A polgári lakosságból (a zsidó kereskedőkkel együtt) nemcsak a férfiakat, hanem az asszonyokat is igénybeveszi. A túlerővel szemben az akkori haditechnika minden eszközét felhasználja. Különösen az aknák robbantásával és a támadók sorai közé dobott puskapor-zsákokkal tud eredményesen védekezni. Az ostromlók hasonló eszközöket alkalmaznak. A falak alá ők is aknákat ásnak. Fra Gabriel Gautieri genuai ferences, akit a magyarok Tüzes Gábornak neveznek, görögtüzes égető-gyújtó rakétákat gyárt és szárat a falakra, hogy a folytonosan meg-megismétlődő rohamokat megkönnyítse. Július 27-én Lotharingiai Károly herceg északról támadó arcvonalán egyes külső falrészek végre keresztény kézre kerülnek. A brandenburgiak élén az első zászlót a győri magyar hajdúk tű-
