A Szív, 1979 (65. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
235 (—^ gótikus szobrászat az északi orszá- oooooooooooooooooooooooooo gokban körülbelül az 1200-tól 1500-ig tartó három évszázadot foglalja magába, apróságok míg Itáliában a XIII. század végétől a XV. század elejéig virágzik. Igazi terüle- oooooooooooooooooooooooooo te a gótikus művészet hazája, Franciaország; legkevésbé Olaszországban terjedt el, ahol már a XV. század második felében a reneszánsz új áramlata kerekedik felül. Magyarországon is megjelenik ez a szobrászat. A gyulafehérvári székesegyház plasztikus dombormüvei hazai régiségek kissé provinciálisán, de nem bizonyos erő nélkül oldják meg a román stílusból a gótikusba való átmenetet. A jáki templom homlokzatának apostolai a bambergi dóm-plasztika félreismerhetetlen hatása alatt készültek. A XIV. század végi, realisztikus irány (csontvázzá fogyott és sebhelytől borított Krisztus-szobrok) hozzánk a francia szobrászatnak Sziléziában nyert formáival tevődik át. Ennek a stílusnak jegyeit viseli magán a szlatvini (Szepes megye) nyúlánk és karcsú Madonna-szobor. Sírszobrászatunknak is van ebből a formából néhány jeles emléke. A legfőbbek azonban, pl. a Nagy Lajos síremléke, elpusztultak. A magyar gótikus szobrászatnak ebből a századból való legnagyobb alkotása a Kolozsvári Márton és György testvérek által készített prágai Szent György-szo- bor. A XV. században a franciáktól a németek veszik át a vezető szerepet a gótikus faszobrászatban. Ez a késő-gótikus irányzat a korábbi, formai kerekdedségre és bájra törekvő iránnyal ellentétben túlfűtött, már szinte barokkos részlet-halmozást mutat. Nálunk a fa-szobrászatban ekkor Lőcsei Pál és egy névtelen Selmecbányái mester a legtehetségesebbek. A kőszobrászatban ekkor a sírlapok jelentősebbek és ebből az időből valók a kassai dóm kapu-domborművei. □ A hitújítást Magyarországra tulajdonképpen a német polgárság hozta be, amely eredeti hazájával való gazdasági és szellemi kapcsolatát betelepülése óta fenntartotta. Kereskedőik és tanulni vágyó ifjaik németországi utazásaik közben s a németországi egyetemek látogatása során ismerkedtek meg Luther mozgalmával, amelyhez annál inkább csatlakoztak, mert német ügyet is láttak benne. Innen van, hogy az első protestáns gyülekezetek is német városainkban alakultak (Körmöcbánya, Kassa, Pozsony, Nagyszeben). Hogy egyébként a protestantizmus terjedésére a talaj a magyaroknál is készen állott, az érthető a humanizmus által felkeltett vallási közönynek különösen a polgárság körében való elterjedéséből. Abban a korban főpapságunk sem élt hivatásának. A mohácsi vészt követő zűrzavar, a két király versengése is közrejátszottak. Az egyházi javak elvétele vagy világi uraknak való adományozása a papnevelés anyagi bázisaitól is megfosztotta az Egyházat. A beállt paphiány elsősorban a vallási életre szomjazó nép körében éreztette hatását: tömegesen vonultak azok hallgatására, akik bármiképp prédikáltak nekik. Az új hit hirdetői pedig, akik az első időkben a régi istentisztelet külső alakját és szertartásait is megtartották, hozzájárultak ahhoz, hogy a nép úgyszólván észrevétlenül került át eleinte az új hit táborába. Az ország há
