A Jó Pásztor, 1963. január-június (43. évfolyam, 2-25. szám)
1963-02-15 / 7. szám
A MÉZTŐL A CUKORIG ! ÉS A CUKORTOL A MÉZIG Miközben jóízűen fogyasztjuk a ma már legelemibb élelmiszernek számitó édességeket, érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mivel édesítették az ételüket az emberek akkor, amikor még nem volt cukor. Kétségtelen, a méz a legrégebben ismert édesítőszer. Valencia környéki barlangokban (Spanyolországban) találtak falfestményeket, amelyek között van egy — 18,000 évesnek tartják —, amely méznyerést ábrázol. Egy fához, amelyben vadméh-család tanyázik, létrát támasztottak, s ezen egy méhektől körülrajzott férfi áll, kezében kosarat tartva. Skandináviában Gotheborg és Bergen között is fedeztek fel méhekkel és méhészkedéssel kapcsolatos ősi sziklarajzokat. A méhészkedés akkor keletkezhetett, amikor megkezdődött a földművelés. Ott, ahol még ma is kizárólag, vagy főleg hússal táplálkoznak — mint egyes tibeti nomád pásztortörzsek — sem a sót, sem a mézet nem ismerik, vagy azokat csak cseretárgynak használják. Ezek ugyanis azóta váltak az emberi táplálkozás elengedhetetlen részeivé, amióta az ember növényei eredetű táplálékokkal — gabona, zöldségfélék, gyökerek stb. — táplálkozik. Az ókor emberei a sót és a mézet isteni eredetűnek tartották és azok az áldozati élelmiszerek közül nem hiányozhattak. Az Istenek eledelének, az ambróziának a méz és a tej voltak a fő alkatrészei. Ismerték a mézből készült szeszes italt, amelyet sok országban még ma is élveznek. A mézet az ókorban azonban nemcsak mint élvezeti szert és táplálékot ismerték, de nagyra becsülték gyógyhatását is. Mind külsőleg: sebek gyógyítására, mind belsőleg: a legkülönfélébb betegségek ellen alkalmazták. Az újkorban a mézet, mint édesítőszert mindinkább háttérbe szorítja a cukornádból és a cukorrépából készült cukor. E két növényből nyert cukor mind vegyi összetételében, mind ,édességi fokában teljesen azonos, és ezért ma már nem beszélünk külön nád- és külön répacukorról, mint azelőtt, hanem csak általában cukorról. A nádcukor legalább 5000 évre tekinthet vissza, a répacukor csak mintegy 160 éves. A cukornád a trópusok növénye, a cukorrépa csakis a mérsékelt égöv alatt terem. A nádcukor Európában mindig gyarmatáru volt, a répacukor belföldi termék. A kétféle növényből előállított cukor története már csak azért is érdekes, mert egyik tulajdonképpen a másiknak köszönheti létét. A francia forradalom idején kezdődő angol-francia háborúban rendelte el ugyanis Napóleon az úgynevezett kontinentális zárat, amelynek következményeképp a nádcukor behozatalának megnehezítése folytán Európának nem volt cukra. Ez vezetett a cukkorrépa nemesítéséhez és az európai répacukoripar megteremtéséhez. Legrégebben ismert cukros nedvet tartalmazó növények a pálmafélék. A cukros levet úgy nyerik, hogy törzsét megcsapolják. Ilyenek a datolyapálma, a kókuszpálma és a cukorpálma. Ami a forróégövi országok részére a pálma, különösen a cukorpálma, az az északibb, hidegebb vidékek számára a cukorjuhar vagy más néven ezüstjuhar. Őshazája Észak- Amerika. Ott még ma is készítenek belőle cukrot, éppúgy, mint Közép-Amerikában a kukoricából. A kukorica a melegebb éghajlat alatt sokkal édesebb, mint a mérsékelt éghajlat alatt. A cukorcirok Kelet- Délafrikából terjedt el, ma már vadon alig található. A cukorgyökér hazája Dél- és Közép-Ázsia, de Európában is ismerik. A trópusokban agavéből, banánból és más növényből is készítenek édesítőszereket. Az édesítőszerek között külön helyet foglalnak el a mesterséges, úgynevezett szintetikus édesítőszerek. Ezek között legismertebb a szaharin. Ennek édessége a természetes cukrok édességét sokszorosan felülmúlja, de tápértéke nincsen, a szervezet nem dolgozza fel, a vizeletben teljes mennyiségben megtalálható. Ezeknek a múlt évszázad nyolcvanas éveiben feltalált édesítőszereknek csak bizonyos diétákban, betegségekben — cukorbaj, beteges hizékonyság, stb. — van jelentőségük. A mesterséges édesítőszerek nek alkalmasak gyümölcsbefőzésre, hiányzik belőlük a cukor konzerváló hatása, és bizonyos fémes mellékizt is okoznak. De annál értékesebb táplálék a cukor. Legfőbb értéke nagy kalóriatartalma, és az, hogy szervezetünk majdnem teljes egészében hasznosítja. Mindenütt, ahol az élelmiszerek koncentrálása akár elállhatóság, akár súlycsökkentés szempontjából szükséges (hosszú távú repüléseknél, a hadászatban, sarki vagy hegyi expedícióknál) a cukor és a belőle készült élelmiszerek nélkülözhetetlenek. Ugyanigy nélkülözhetetlen a fizikai teljesítményeknél és szellemi munkásnál, a gyermekek és öregek táplálkozásában. A cukor dicsérete mellett azonban ne feledkezzünk meg legrégibb édesítőszerünkről: a mézről. A legújabb kor felfedezései: a vitaminok, antibiotikumok, stb. ismét előtérbe hozták, és megadták a magyarázatát annak, hogy mi volt gyógyhatásának ed-A Jő PÁSZTÓI? 5. OLDAL 60 éves a magyar Országház A római Borghese Gardenben lévő forrás közepén emelkedő női szoboralakra is jégtakarót borított a tél. Amikor reng a föld a viz alatt Földgolyónk még ma sincs nyugalomban. Néha rettenetes földrengések rázzák meg lábunk alatt a szilárdnak hitt talajt, máskor óriási sebhelyhez hasonlatosan felszakad a földkéreg és előhömpölyög az izzó mélységbeli közetolvadék: a láva. Előfordul, hogy egy-egy ilyen tüzhányókitörés nem a szárazföldön, hanem a tenger szintje alatt történik. Ilyen esemény ment végbe 1831 július 13-án a Földközi-tengerben, Szicília délnyugati partja közelében. Bár a lakosságot már napok óta nyugtalanították a tompa moraj kíséretében jelentkező gyengébb-erősebb földrengések, a halászhajók mégis kifutottak a nyílt vizekre. A halászok éppen kiteregették hálójukat, amikor a víztükör fodrozódni kezdett, és heves lökések rázták meg a bárkákat. A zavarossá, iszapossá vált viz fölött erős kénhidrogénszag terjengett, és ezernyi elpusztult hal teteme lebegett a viz felületén. Hirtelen füstfelhők és lángnyelvek kíséretében hatalmas vizgözoszlop emelkedett a magasba. Az erős hullámzásban sok bárka féloldalra dőlt, s a halászok csak nagy üggyel-bajjal tudtak megmenekülni. A? első kitörés után. a tenger alatti tűzhányó tevékenysége kis időre elcsendesedett, csakhamar azonban újrakezdődött az alvilági színjáték. Néhány nap leforgása alatt egy kis sziget képződött ,a mélyen a viz színe alatt kitört tűzhányó által kidobott: lávatömegből. A szokatlan jelenség híré csakhamar egész Európát bejárta. Mindenütt beszéltek az emberek, az “újszülött” szigetecskéről, amelyet Ferdinandea-szigethek neveztek el. Csakhamar a diplomaták, államférfiak is érdeklődni kezdtek iránta, vita indult meg az akkori nagyhatalmak között a sziget tulajdonjogát illetően. Maga a szigetecske azonban nem bizonyult életképesnek. Miután laza törmelékekből, lávából épült fel, a tengeri hullámverés néhány hónap alatt megsemmititette. 1832 elején már nyoma sem maradt. Vulkáni kitöréssel magyarázhatjuk egy hires, legendás szigetország: Atlantisz pusztulását is. Erről az egykori földrészről először Plato, a nagv görög bölcselő tett emlitést mintegy 2300 évvel ezelőtt. Azóta is sok kutató foglalkozott a kérdéssel. Plato szerint Atlantisz pusztulását egy hirtelen kataszrófa okozta. Sokan úgy vélték, hogy e szigetország valahol az Atlanti-óceánban volt. A közelmúltban végzett tengertan! kutatások azonban megcáfolták ezt a feltevést, mert kitűnt, hogy az Atlanti-óceán aljazatát a legutóbbi százezer évben mindvégig tengervíz borította. Ott tehát nem sülyedhetett el egy nagyobb szárazföld. Más jelek azonban arra utaltak, hogy Atlantisz valóban létezett, de nem az Atlanti-óceánban, ha nem az Égei-tengerben. A legkorszerűbb elmélet szerint Atlantisz fővárosa a Kréta szigetétől északra levő Santorin vulkáni szigeten épült fel. Amikor az atiantisziak itt megkezdték az építkezést a vulkán kialudt tűzhányónak tűnt, hiszen már évszázadok óta nyugalomban volt. 3370 évvel ezelőtt azonban a vulkán váratlanul kitört. A rendkívüli erejű robbanás, s a nyomában járó föld- és tengerrengés nemcsak a fővárost pusztította el,hanem megsemmisítette a birodalom északkrétai tartományát is. Az atlantiszi lakosság mind egy szálig odaveszett, s velük megsemmisült az ókori Görögországéval vetekedő virágzó kultúra is. Harminc szövőnő három! j évig dolgo. ol t azona hatalmas faliszőnyegen, amely a Parlament gobelintermének e- : gyík falát borítja. A Rudnay : Gyula festőművész kartonja nyomán készült gobelin a pusztaszeri orszá'ggyyülés emlékét idézi. Anonymus krónikája szerint ez volt a honfoglaló magyarok első törvényhozó gyűlése. Valahol a Körtvély-tó tájékán, a mai Pusztaszer helyén tartották. Az ezt követő csaknem ezer éven át az országgyűléseknek nem volt állandó székhelyük. A XIX. szá zad első felében Pozsonyban üléseztek a rendek, de 1848- ban — amikor az utolsó rendi országgyűlést feloszlatták, hogy helyébe a népképviseleten alapuló nemzetgyűlés lépjen — törvényt hoztak ama is, hogy ennek állandó székhelye a központi fekvésű, egyre fejlődő Pest városa legyen. Sőt ezt már 1843-ban határozatban mondottá ki a, rendi országgyűlés is. Klauzál Gábor indítványára “közegyezéssel országos választmány rendeltetett, miely még az országgyűlés folytában érintkezésbe tegye magát Pest városával, ha szükséges a hely színére is menjen ki. .” A Pesti Hírlap 1844-ben egyik júniusi számában már tervpályázatot is közöl a Pesten egymillió forint összegért építendő Országházra s a köréje létesítendő sétaligetre. (A beérkezett pályázatok egy kivételével, elvesztek.) Az építkezést azonban a szabadságharc vihara, majd a Bach-kórszak .hosszú időre lehetetlenné tette. A képviselőiház 1866-tól kezdve az akkor Ybl Miklós tervei szerint épített Sándor utcai palotában tartotta üléseit. Be ez az épület hamarosan szűknek bizonyult. Nem odázhatták el tovább egy uj országház megépítését., és a közelgő millenium is ilyen értelmű döntésre serkentett. Az j újabb határozat 1880-ban szü letett meg s az építkezés helyéül a Tömő teret (a mai Kossuth Lajos teret) jelölte ki.A meghirdetett jeligés nem zetközi pályázat kitűzött határideje — 1883. február 1-re tizenkilenc tervezetet nyújtottak be, s közülük az első helyre a 44 éves Steindl Imre (1839—1902 műegyetemi tanár “Alkotmány 1” jeligéjű alkotása került. Steindl Imre szépet alkotott. A főként csúcsíves elemekből képzett gótikus külső s a reneszánsz kupola vegyes formákat takar; a diszitések közt még magyar népi motívumokat is lelhetünk. Összhatásában mégis lenyűgözően szép kiviil-heii.il az egész épület. Steindl Imrét művészi ér zéke és tudása az elsők közé emelte. Több középületnek megteremtése fűződik neve bez, így a Váci utcai uj városháza (1875, a Tudományegyetem Muzeum körúti főépülete (1883), stb. Azt a napot — 1902 október 8 -—, amikor legnagyobb müvét az Országházat átadták a rendeletetésének, már nem érhette meg, azon év augusz tusában meghalt. Az építkezést megindító első kapavágást 1885. október 12-én végezték, de a földmunka nagyon sokáig elhúzódott, mert a telken levő városi vizmiitelepet csak fokozatosan telepithették át. Százhatvanhárom ezé r köbméter földet emeltek ki, majd negyedfél hónapig éjjel nappal betonoztak. Az épület ugyanis egyetlen — átlagosan két méter vastagságú — betonalapon nyugszik. A betonalapterület csaknem négy kataszteri hold.Az építkezés méretéit néhány adattal érzékeltethetjük. A 27 kapuból fölvezető lépesőházakban a lépcsőfokok hossza, mintegy húszezer méter. A téglafal és a boltozati falazat 155,000 köbméter s a beépített negyvenmillió nagyméretű tégla 240 hatemeletes házra elegendő. A 268 ntéter hosszú és legszélesebb részén 118 mé teres épület tiz udvarával együtt összesen 17,745 négyzetméter területet foglal el, beleférne vagy 50 ötemeletes lakóház. 550,000 darab kifakagott kövén kétszáznál is több kőfaragó munkálko - d'ott.Végűl is az egész épitke zésén átlagosan 1000 ember dolgozott 17 esztendeig. Ilyen hatalmas szcflBWfctl, faragásokkal, teli cpiitetbeh rénget«Pi munka. A kitűzött időpontra, az ország fennállásának ezredik évfordulójára nem készült el. A hagyományos bokrétáéin - nép ugyanis 1894 májusában mégvolt, és 1896-ban a millenáris ünnepséget is megtartották kupolacsarnokában, de valódi rendeltetésének csak 1902-ben adhatták át. (A belső .művészi munkákon és a berendezéseken még 1904-ig dolgoztak). Hatvan éve tehát, hogy az Országház díszíti a kissé egyhangú pesti Duna-partot. A Parlament termeit sok jelképes vagy történelmi tárgyú festmény díszíti, de zöme, sajnos, művészeti szem pontból nem tartozik a legkiválóbbak közé. A legmonumentálisabbak egyike Munkácsy Mihály “Honfoglalaás” cimü képe. Jókai Mór még 1882—ben javaslatot tett a kormánynak e festménynek a megrendelésére, hogy a tervezett Országháznak díszére váljék. A .Páriában élő művész azután gondos, itthon végzett tanulmányok után meg is alkotta müvét. Eredeti leg a képviselőház üléstermébe szánták, de az óriási festményt a terem árkádos kiképzése miatt oda nem helyezhették el. Steindl és Munkácsy között éles viták dúltak e miatt. A kép végül is a Nemzeti Múzeumnak dísztermébe került, majd onnan annak raktárába. a Parlamentbe 1928-ban vitték vissza, és ekkor helyezték el az egyik helyiség falára. Az épületen 90 kőszobor, belsejében 152 kerámia és torganyöntvény szobor áll! Az aranyozásra mintegy 40 kilogramm 22 karátos laparanyat használtak fel. (Egyegy laparany féltenyérnyi nagyságú, és belőle 10,000 darab mindössze 1 milliméter vastag.) A mahagóni és tölgy fa mennyezetek m ü-v-é-s-z-i berakásai szobánként változó mintákkal gyönyörködtetnek. Az Országház építése 37 millió aranykoronába került Sajnos egy dologban mégis takarékoskodtak, s ez sok pénzbe került később. A homlokzatok építőanyaga ugyanis puha mészkő. Emiatt a Parlament 1925 óta jóformán soha sem szabadult meg teljesen az állványzattól, szüntelenül javítani kellett. A második világháborúban sok kárt okozó bombatalálatok is érték. Az épület belső helyreálitésa 1945-től 1951-ig tartott, Külsején még mindig dől goznak, a puha mészköveket fokozatosan kicserélik időt álló anyagra. Ez az ifjú hölgy az Erie tőből, a jég alól ötven halat halászott ki, Bass Island, O. közelében. KÉTSZER KETTŐ DETROIT. — Négy detroiti színház több mint 100,000 dollár kártérítésre perli a mozi vetítő unióját, amely kényszeríti őket, hogy négy vetítőt alkalmazzanak, holott a filmek vetítését ketten is el tudják végezni. Úgy a szükséges két vetítőnek, mint a felesleges két vetítőnek hetibére 163 dollár. Az unió vonakodik egyeztető bizottság elé vinni a vitás kérdést, holott a kollektiv szerződésben elő van Írva. Az unió sztrájkkal és a moziszinházak piketelésével fenyegetőzött, minek folytán a színházak tulajdonosai kénytelenek voltak a szerintük jogtalan követelést teljesíteni. Most arra kérik keresetükben a szövetségi bíróságot, hogy rendelje el az egyeztetést és, ha ez nem lenne módjában a bíróságnak, mondja ki a kollektív szerződés érvénytelenségét ; az eddig kényszerhelyzetben kiutalt heti 163 dolláros munkabérek visszatérítését is követelik a színházak. Csak párasait veszélyes... Az egyszeri gazdának volt egy szépséges lánya, akinek tisztességes szándékkal udvarolt egy derék legény és esténként elvitte sétálni. Egyszeresük azt mondja a gazda : I — Hallod-e öcsém, nem engedem, hogy a lányommal a sötétben sétálj! — Miért, bátyám ? Tán nem bízik a lányában? — Hogyne bíznék! — Vagy bennem nem bízik ? — Benned is bízók én, öcsém. Külön-külön bízok én mindkettőtökben, csak akkor vagyok nyugtalan, amikor együtt vagytok... dig, ismeretlen titka. A méhek milliói ugyanis a himporral és a nektárral együtt a növényekről sok más anyagot is gyűjtenek, s igy a méz nagyhatékonyságú anyagok valóságos tárházává válik. A 80 éves George W. MacCaulley nagyítón át mutatja azt a fegyvergolyót, amelyet most kioperá'tak a lábából, Springfield, Mass.ben. A golyó 72 évvel "ezelőtt került oda. Akkor testvére lőtt rá véletlenül.
