A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1957-06-21 / 25. szám

7-IK OLDAL A JÓ PÁSZTOR SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYEST MIHÁLY — Akkor legalább meg akarok győződni, vájjon itt van-e még? Az öreg báró ismét fiára nézett. Most már ha­tározottan haragudott is, hogy Ödön nem tudja meg­emberelni magát. — Az Istenért fiam! — kiáltotta. — Micsoda magatartás ez, amelyet te most mutatsz? Nem ér­t-elek! Hát embereid meg marad. — Én már kezdem érteni a dolgot! — szólt köz­be a biztos sajátszerü hanglejtéssel. — A kisasszony ugylátszik már ki is repült a kalitkából. Nemeshegyi minden erejét összeszedte s felült a karosszékben. — Elhagyott volna minket? — kérdezte színé­ből kikelve. — És te, Ödön, sz ónélkül hagyod ezt a gyanúsítást ? A fiatal Nemeshegyi még mindig hallgatott, sőt arca még sápadtabb lett. Divényi Cézár megtörte a csendet. — Most már bizonyos, hogy Lorántffy Etelka kisasszony titkon eltávozott innen. Útközben meg­tudtam valamit, ami megerősíti ezt a gyanút. — Beszéljen, fejezze ki magát világosan! — li­hegte az öreg báró. — Kérem, minek beszéljek én itt sokat! Meg­kell nézni, itt van-e még a kisasszony. Meg vagyok győződve, hogy gyanúm alaposnak fog bizonyulni. Az öreg Nemeshegyi rárivalt volna fiára, ha itt nem lett volna a biztos, igy azonban nem akarta meg­szégyeníteni és türtőztette magát s igy szólt: — Ugyan kérlek, Ödön, keresd fel Piroskát s kérd meg, nézzen utána, vájjon itt van-e a kisasz­­szony? Én meg vagyok győződve, hogy itt van és ezt a biztos urnák kézzelfoghatólag be akarom bizonyí­tani. Ödön nem mozdult. Már most nem tudta, mitévő legyen? Bevallja-e, hogy Etelka csakugyan megszö­kött s hogy ő ezt elősegítette, vagy pedig tetesse ma­gát úgy, mintha semmit se tudna ? Gyávaságból, vagy talán inkább apjára való te­kintetből, az utóbbira határozta el magát. — Majd utánanézek! — mondotta alig hallha­tóan. Felment az emeletre nővérének lakosztályába s előadta neki atyja kívánságát. — Etelka rosszul érzi magát! — mondotta Pi­roska. — Még nyolc órakor nagy fejfájással korán lefeküdt.- Apa azt kívánja, nézd meg, itt van-e? — De minek háborgassam őt? — Csak nézd meg kérlek, hátha szüksége is lesz valamire . . . talán egy vigasztaló szóra, vagy ilyes­mire. Piroska rászánta magát s bement Etelka szobá­jába . . . Az ágyat érintetlennek találta. Csodálkozva jár­­tatta körül a szobában a tekintetét, Etelkát seholsem látta. — Mi ez? — fordult fivéréhez elámulva. — Etel­ka nincs itt, mi történhetett vele? — Már most nem marad hátra egyéb, mint le­mennünk apához s ezt neki tudtára adni! — mondot­ta Ödön. Piroska egészen magánkívül volt. Nem bírta fel­fogni, mi történhetett? Hová lett Etelka? Miért ment el, ha csakugyan elment? — Csak mondd meg apának te magad! — szólt Ödönhöz. — Nem, nem! Csak jöjj velem te is. Nekem talán el sem hiszik. — Ki van még itt? — kérdezte Piroska — Egy polgári biztos, — felelte Ödön halkan. Piroska megdöbbent. Aztán lementek mindket­ten atyjuk szobájába s ott kijelentették, hogy Etelka nincs a szobájában. — Hol van? — kérdezte az öreg báró rémülten. Csak vállvonogatás volt erre a válasz. — Keresni kell őt az egész házban! — üvöltötte a báró. Keresték is mindenfelé, de nem akadtak rá. Lo­rántffy Etelka nyomtalanul eltűnt. Ödön a legnagyobb kínokat állotta ki. Valóban nem hitte volna, hogy Etelkát ilyen hamar keressék. Az öreg Nemeshegyi majd haraggal, majd elke­seredéssel nyugtatta rajta tekintetét, szeretett vol­na valamit kiolvasni szeméből, de Ödön nem mert ránézni. — Bizonyos, hogy a kisasszony megszökött! — mondotta most a biztos. Erre már felszólalt Ödön. — Megbocsásson biztos ur, de ez nem helyes ki­fejezés. Ha már a kisasszony csakugyan nincs itt, ak­kor legfeljebb elutazott. — De ugyan kérlek, — szólt közbe Piroska, — hová utazhatott volna, mikor egészen biztosan tu­dom, hogy minden pénz nélkül jött el hazulról — Hogy mikép kerítettek pénzt, azt én már tu­dom! — jegyezte meg a biztos, oldalpillantást vetve Ödönre, ki most hirtelen ránézett. — Igen, igen! — tette hozzá a biztos nyomaté­kosan. A pénzt ön volt kegyes megszerezni. Ödön mindössze csak összerezzent, arca már nem birt sápadtabb lenni. — Mit hallok? — szólt most Nemeshegyi felhá­borodva. Te pénzt kerítettél volna Etelkának? De nem, nem! Ez lehetetlen. Biztos ur én ezt hihetetlen­nek tartom! A báró viszonyai között valóban hihetetlennek látszott, hogy Ödönnek sikerült volna valahol pénzt felvenni. — Ez pedig bizonyos! — jelentette ki a biztos. — Ödön ur egy Kuczura András nevű jómódú gaz­dától váltóra vett fel néhány száz forintot. Nemeshegyi csodálta volna fiát, hogy ez neki si­került ... ha ez a pénzkerités Etelka eltűntével nem állott volna összeköttetésben, Ödön hátrapattant e szók hallatára. Ha el van árulva a pénzforrás, akkor már a többit sem lehet tovább eltitkolni. — Nos, Ödön! — kiáltotta az öreg, — nincs erre szavad ? A fiatal ember most hirtelen összeszedte magát. Nyilván egy mentő gondolat villant át agyán. — Igenis, felvettem négyszáz forintot Kuczura Andrástól, de nem ám Etelka kisasszony számára. — Hát kinek a számára, ha szabad tudnom? — Azt nem mondhatom meg! Becsületszavamat adtam annak a hölgynek, hogy nem kompromittálom őt. A biztos ezt a mentséget nem igen akarta elfo­gadni. — Ez nem kifogás! — mondotta. — Avagy volt itt még valaki más is Etelka kisasszonyon kívül? Erre mindenki tagadólag rázta fejét. — No hát akkor nem is lehet elvitatni, hogy Etelka kisasszony számára szereztetett az a pénz! — mondotta a biztos. — Bizonyos továbbá az is, hogy ez a pénz szolgált útiköltségül a kisasszony számára. Az öreg Nemeshegyi erre nagy haragra lobbaüt s a zsöllye mellé támasztott bottal nagyot ütött a pad­lóra. — Ödön! — kiáltotta, — nem tudsz egy szót se felhozni védelmedre? Lehetséges-e, hogy ilyen őrült­séget elkövettél? Ödön úgy gondolkozott, hogy addig kell huzni, halasztani a dolgot, mig lehet. _ Jé wÉÉ — Ugyan atyám, lehetségesnek taM>d ezt? — Valóban nem akarok rólad ilyen őrültséget feltételezni. És most biztos ur, elmondok önnek egy kis diszkrét dolgot, mely voltaképpen még családi tit­kot képez, a körülmények kényszerítő hatása alatt azonban már most nyilvánosságra hozom. Ödönnek nem állhatott érdekében elszöktetni Etelka kisasz­­szonyt, mert úgy állt a dolog, hogy néhány nap múlva ünnepélyesen eljegyzi őt. A biztos most hirtelen Ödön felé fordult: — Igaz ez? — kérdezte. — Igaz! — bólintott fejével Ödön. — Annál rosszabb! — mondotta a biztos. — Ez kétségtelenül arra mutat, hogy ön azzal a pénzzel elősegítette szökését. — De ugyan biztos ur! — kiáltotta az öreg Ne­meshegyi csaknem magánkivül. — Fiam csak nem lehetett ilyen őrült. — No hát megmagyarázom a báró urnák a dol­got! — szólt a biztos. — Etelka kisasszony nagyon jól érzi, hogy bajba került. Ebből ő minden áron ki akart szabadulni s mivel tudta, hogy minden férfi gyönge, ennélfogva rávette Ödön urat, hogy segítse elő menekülését. — De mi elől kellett volna neki menekülnie, jó ember ? — A büntetés elől, mert azt csak tudja a méltó­­ságos ur, hogy az ő keze nem egészen tiszta! Loránt­­fíyné Öméltósága azáltal, hogy öngyilkossá lett, so­kat bizonyított önmaga ellen. — Az nem bizonyít semmit! — legyintett kezé­vel Nemeshegyi. — Elemér merőben tévútra van ve­zetve. Ez keserítette el úgy az anyát! Én meg vagyok győződve, hogy ők ártatlanok, ami majd nemsoká­ra ki fog derülni. — Ez tévedés! — veté ellen a biztos. — Ha Etel­ka kisasszony csakugyan ártatlannak érzi magát, ak­kor miért szökött meg? Ujameríkások Híradója te 68 ezer politikai menekül­tet bocsásson be kvótán túl. a rendes (FOLYTATJUK) MEGHÍVÓ! PITTSBURGH, PA. ÉS NYUGAT PENNSYLVANIAI MAGYAR NAP JUNIUS 27-ÉN, CSÜTÖRTÖKÖN, EGÉSZ NAP KENNYWOOÖ PARKBAN MAGYAR PROGRAM ÉS MAGYAR KONYHA FINOMABBNÁL-FINOMABB ÉTELEK ÉS SZÓRAKOZÁSOK. 18 MAGYAR DIÁK VAKÁCIÓJA A World University Ser­vice, New York, jóvoltából 18 magyar menekült egyetemi hallgató tölti a nyarat a Twin Lake, Salisbury, Conn, levő nyaralóhelyen és ott angol nyelvi tanfolyamot látogat­nak, amely képesíteni fogja őket, hogy az itteni egyeteme­ken folytathassák tanulmá­nyaikat. Az intézmény és az Institute of World Affairs, — amely eddig ezer magyar diákon segített — látja őket vendégül és ezek arról is gon­doskodtak, hogy ők amerikai diákokkal lehessenek együtt. Az ifjak közül több már is kapott főiskolai ösztöndijat. ANGOL TANFOLYAM NEW YORK — A Labor Tempieben (242 E. 14 St.) jú­nius 18-án megkezdődik az an­gol nyári nyelviskola, amely­ben szakavatott oktató sze­mélyzet egyénileg nyújt okta­tást felnőtteknek igen mérsé­kelt díjazás mellett. A tanfo­lyam igazgatónője, Elizabeth Gillilan Mitchell, a Camp Kh­merben volt tanácsadó a me­nekültek angol nyelvi oktatá­sában. A tanfolyamra jelent­kezni lehet kedden, junius 18- án délelőtt 10-11 és délután 7-8 között Elizabeth Gillilan Mitchel igazgatónőnél. AZ IFJÚ AUSZTRIAI MENEKÜLTEK Huszonegy táborban van­nak még Ausztriában ma­gyar menekültek, számuk most már csak kis mérték­ben csökken, mert pld. a USA-ba ugyan e héten is el­szállítottak 270 embert}, de mind olyant, akiknek a köz­vetlen hozzátartozójuk már Amerikában van. Valameny­­nyien úgyszólván, Ameriká­ba akarnak jönni, de sorsuk addig is tűrhető, azonban a táborokban levő nagyszámú menekült gyermek sorsa ko­moly gondot okoz az osztrák kormánynak. Azok, akik a szülőiktől idősebb rokonaik­tól elszakadva élnek, idege­sek a sok költözködés, bizal­matlanság miatt. Szociális in­tézmények tisztviselői, vala­mint elmegyógyászok állan­dóan foglalkoznak velük és megállapitc/ták, hogy komoly elmebajos egy sincs közöt­tük, de valamennyien az er­kölcsi züllés határán állanak. Számukat nem is lehet meg­állapítani, ezer és háromezer között lehetnek, de egyik tá­boriból a másikba szjiknek, idegen családokhoz csatlakoz­nak, élelmiszer jegyeket ha­misítanak, azután tovább ál­lanak, iskoláztatásuk emiatt és nyelvi nehézségek miatt igen felületes és ipari kiké­­peztetésük annál nehezebb, mert ők sem akarnak tanon­­cok lenni, a mesterek sem ve­szik fel őket szívesen, mert attól tartanak, hogy mire használhatók lesznek, vagy megszöknek, vagy elviszik őket külföldre. Különösen megalázó ezek­re a gyermekekre, akik oda­haza hősiesen küzdöttek, hogy látványosságnak tekin­tik őket, le hagyják rongyo­­lódni és sokszor úgy kezelik, mint fiatalkorú bűnözőket. A UN genfi menekültügyi bizottságnak tett jelentés ezeknek a visszáságoknak sürgős orvoslását követeli a gyermekek teljes elzüllésé­­nek megakadályozása végett. Mint értesülünk, Clifford Case, Irving Ives és Jacob Javits kongresszusi szenáto­rok is sürgős javaslatot tet­tek a kongresszusban ennek orvoslására és felnőttek be­vándorlása szabályozására. Azt kérik, hogy a USA éven-UJAMER1KAS0K POSTÁJA Keresem nagybátyámat Farkas Jakabot és testvéreit. Dr. Farkas Imre, Lager Nan­senheim, Bad-Kreuzen bei Grein, Ausztria. Péczely Antal tüzér 1944 novemberében az erdélyi fron­­tno került orosz fogságba. Aki hollétéről tud, szíveskedjék értesíteni: Thibaud Bardy, 308 East 79 St., New York 21, New York. * Gönczi István Steve) nagy­bátyját, volt szikszói lakost, aki azelőtt 114 Luther St., Bridgeport, Conn.-ban lakott, keresi Gönczi János, c/o John Deák, R. 3, Scotland, Ont. Canada. AHAMISPÉNZ MÁSIK OLDALA Hónapok óta folyik a szenátus vizsgálóbizott­sága előtt a tisztogató vizsgálat egyes uniók veze­tőségei ellen, akik a tagság pénzéből harácsoltak, gazdagodtak. Semmi kétség, korrupciós eseteket si­került felderíteni és csak természetes, hogy törvényt készítenek elő hasonló korrupciós esetek lehetetlen­né tétele végett. Maga a uniók csucsszervezete, az AFL-CIO központi vezetősége, nemcsak elismeri, de követeli is ezt, sőt mi több, saját határkörében is cselekedett már, egyebek közt Beck Teamster-elnök esetében, akit kiebrudaltak magas szakszervezeti po­zíciójából. EGYENLŐ MÉRTÉKET! De megszólalt George Meany, az AFL-CIO el­nöke, és követeli, hogy a létesítendő törvény ne csak az uniók jóléti, nyugdíj és egyéb alapjainak nyilvá­nos ellenőrzését rendelje el, hanem az ellenőrzés ter­jedjen ki az olyan nyugdijalapokra is, melyeket vagy a munkaadók és az unió együttesen igazgatnak, vagy a munkaadó vállalat egymaga igazgat. Mert, mon­dotta Meany, visszaélések "azon azmiclaiön is eloíor­­dulnak és a jövőben előfordulhatnak. Példaképpen említette a General Electric nagyvállalatot, amely a kollektivszerződés-szerinti évi 35 millió dolláros kór­­ház'biztositási szerződést a Metropolitan biztosítótár­saságnak adta, ahelyett, hogy más biztosítóktól aján­latot — esetleg kedvezőbb, olcsóbb ajánlatot — kért volna. Meany ezt az eljárást aggályosnak tartja azért, mert General Electricnek és Metropolitannak közös igazgatói vannak, tehát General Electric igazgatók közvetve hasznot húznak az alkalmazottaik javára szolgáló kórházbiztositásból. NEM KORRUPCIÓ? Csakugyan korrupció eset ez? General Electric azt mondja, hogy 1920 óta minden biztosítási szer­ződését a Metropolitannal kötötte meg és mindig meg volt elégedve, mindig a legkedvezőbb feltétele­ket kapta a Metropolitantól. ■Ha ebben az esetben nem is forog fenn korrup­ció, mindenesetre a kongresszus elháríthatja magá­tól a pártosság gyanúját, ha oly törvényt hoz, amely a nyilvános számadást nemcsak az unió vezetése alatt álló biztosítási és egyéb alapokra, hanem á munka­­adó-igazgatotta alapokra is kiterjeszti. Mert ott is van mód arra, hogy igazgatók, elnökök, stb. az alap rovására gazdagodjanak. Az angol hadihajó, Girdle Ness fedélzetéről lőtték ki a “Sea Slug” nevű jet­­rakétát, amely ellenséges bombázókat talál el a tenger fölött, mielőtt azok még a hadihajók közelébe érhetnének. SZÉP ILONKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom