A Jó Pásztor, 1957. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1957-03-01 / 9. szám
2-IK OLDAL a jó PÄSZTOk A ■ . - TOS aaMCBOaBBHBinBBSaaBBSHi (THE GOOD SHEPHERD; Founder; B. T. TÁRKÁNY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkeszti oég és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefoni CHerry 1-5028 ELŐFIZETÉSI DIJAK: £gy évre_________________$6.00 Fél évre _________________$3.50 SUBSCRIPTION RATES: One Year______________-$6.00 Half Year--------------------------$3.50 ntered as second class matter September 1st, 1938, at the Post Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3rd, 1879. A CIVILIZÁCIÓ FÉSZKE A minap egy mélyreható előadást hallottunk és az előadó azt fejtegette, hogy az emberiség szempontjából nem lenne üdvös, ha Nyugat-Európáíból valaha is egyetlen ország lenne, mint ahogy most már nemcsak álmodozók, hanem komoly diplomaták tervezik. Nyugat-Európa — mondta az előadó — a civilizáció fészke volt évezredeken át, mai életformánkat épen sokszínűségének köszönhetjük. Ennek a sokféle népnek egymásba való kölcsönhatásából fejlődött ki a kultúra. Az emberiség szegényebb lenne, ha a sok ország helyett egyetlen ország lenne. Az előadó nézeteivel egyetértünk bizonyos fokig. Senki sem látna szívesen a sokszínűség helyett egyetlen szürke tömeget. Az Egyesült Európai Államok mellett azonban katonai, politikai és gazdasági szükségszerűségek szólnak. Amellett nem tartjuk szükségesnek, hogy az egyes országok elveszítsék egyéniségüket. Nyelvük, kultúrájuk megmaradhat és nem szükséges elveszíteni nemzeti egyéniségüket ahhoz, hogy egyetlen tömböt alkossanak védelmi szempontból. Nyugat-Európa egyesítése előbb-utóbb létre fog jönni — hacsak a szovjet birodalom előbb fel nem bomlik. Amig létezik, Európa csak közös erővel védekezhet ellene és e nyomasztóan fontos szempont mellett minden más megfontolás eltörpül. KÉTFÉLE MÉRTÉK? Elveszett a mérték, nem lehet mérni. Amikor a sokfeleséges, zsidóellenes és keresztényellenes Saud király Amerikába jött és New Yorkban barátságtalan, Washingtonban barátságos fo~ gap— asban részesült, hire ment annak, hogy nem - bókára Tito jugoszláviai kommunista diktátor fogja országunkat látogatásával megtisztelni. Erre a kongresszusban és a sajtóban szóháboruság támadt ; némelyek barátságtalan, mások barátságos fogadtatást helyeztek kilátásba Titonak, egyesek egyáltalán tiltakoztak látogatása ellen. Kétféle mérték! — igy vélekedtek sokan. Egyik ellen is, másik ellen is sok kifogásunk lehet, miért ne jöhetne Amerikába — miért ne részesüljön vegyes barátságos-barátságtalan fogadtatásban — Ti to? Azért talán, mert kommunista? De hiszen Gomulka is kommunista. És mégis, kormányunk meghívta a lengyel kommunista vezéi gazdasági szakértőit Amerikába, ahol majd gazdasági szerződéseket fogunk kötni velük. Senkisem tiltakozik. Tito és Gomulka egyenlően jó kommunisták, miért tehát a különbségtevés? Miért a kettős mérték? Erre a kérdésre csak azt lehet felelni: Nincs kettős mérték, egyáltalán nincs mérték, tanácstalanság van. A kormány és a közvélemény olyan tanácstalan, mint a lóverseny látogatója, aki nem tudja, melyik lóra fogadjon, melyik fogadás jár nagyobb kockázattal? 200 MILLIÓ AMERIKAI Eisenhower elnök egy minapi gazdasági jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy milyen rohamosan nő az ország népessége. 1942 és 1957 között 35 millióval szaporodott Amerika lélekszáma. Több mint 25 százalékkal. Ma az a helyzet, hogy évente átlag három millióval nő az ország lakosainak száma. Ha ilyen tempóban haladunk, mához tiz évre 200 millió amerikai él majd államainkban. Az uj nemzedék, amely már csak homályosan emlékezik a depressziós időkre, több gyermeket hoz e világra. A gazdasági prosperitás, amely Roosevelttel kezdődött, tette ezt lehetővé. Gazdasági szakértők, csakúgy mint a kormány illetékes tagjai félelemmel gondolnak arra, hogy mi lesz, ha a termelés lelasul, ha kevesebb lesz a munkaalkalom? A problémák máris nagyok. Uj házak, utak, iskolák, kórházak kellenek. Az öregekről akiknek száma szintén milliókra rúg, hála az újfajta gyógyszereknek, melyek meghosszabbítják az emberi életet, Szintén a közösség kénytelen gondoskodni. Miközben nemzetközi gondok nyomják a kormány vállait, az uj helyzettel is szembe kell néznie és helyreállítani az egyensúlyt, nehogy bármiféle előre nem látott fordulat válságba sodorja a nemzetet . BÁCSKAI FAIIÁKGK fiatal, öbeg halhatatlanok Hetvenhét éves volt Clemenceau, amikor aláir- táik a versaillesi békeszerződést. És tizenhét tavaszt sem látott még az orleansi szűz, amikor felszabadi| tóttá Reimset, hogy királya fejére tegye a koronát. I Milyen szélsőségek! A véges emberi élet különös ■ szinjátéka bontakozik ki előttünk, amikor elmélye- i dünk egy kissé annak a kutatásába, hogy a világtör• ténelem vagy a világbirodalom nagy emberei hány éves korukban érkeztek el arra pontra, amikor be, sétáltak a halhatatlanságba. Öregnek, vagy fiatalnak kell-e lenni ahhoz, hogy eredményeket érjünk el? Nagy Sándor tizennyolc esztendős volt, mikor élete első döntő nagy csatáját megnyerte Caironeia mellett. És Schubert tizenkilenc éves korában komponálta meg legszebb melódiáit. A zenében általában sok fiatal zsenit mutat fel a krónika, Mozart már hatéves korában hires volt, bár csak húsz évvel később komponálta meg a “Szöktetés a szerájlból” örökszép melódiáit. Csodagyerek volt a magyar Liszt Ferenc. Paganini huszonkét éves volt, amikor neve világhírű lett. Friedrich Schiller német költő ugyancsak 22 éves korában irta meg “A rablók” cimü színmüvét. Michelangelo huszonöt éves volt, amikor a római Szent Péter-templom Piétáját faragta, amely előtt azóta több mint négy évszázad hívői borultak le áhítattal. Ugyancsak huszonöt esztendő állott Charles Dickens angol iró mögött, amikor megírta élete főmüvét: a Pickwick Club cimü regényt. Egy évvel idősebb, 26 esztendős volt Heine a “Buch der Lieder” megjelenése idején. Mint ahogy ugyancsak ennyi évet számlált a fiatal Dumas is, amikor a “Kaméliás hölgy” első példányai kikerültek az utcára. És a segesvári csatatéren szintén huszonhat éves korában dobbant utolsót a legnagyobb magyar költő szive. Petőfi Sándor neve ragyog a világtörténelemben a huszonhat évesek élén. A civilizáció egyik legfontosabb mérföldköve jelzi azt a drámai találkozást, amikor a hires afrikautazó Livingstone találkozik a trópusi őserdő közepén egy fiatal angol újságíróval, akit Stanleynek hívnak és akinek nevét azóta minden kulturembernek illik tudni. Stanley akkor huszonnyolc éves volt. A harmincévesek sorát Jókai Mór nyitja meg, aki már ebben a korban a magyar irodalom halhatatlanjai közé számított. Mellett ott áll Jászai Mari, a nagy magyar tragika, Duse és Sarah Bemard, mindhárman a három X betöltésekor jutottak el a világsiker csúcspontjára. És faraimcévés " voTt~Ar~~ dersen, az öt világrész legnagyobb mesélője, amikor első kötete megjelent. A villanylámpa és a rádió ősének feltalálása tapad a harminckét évesek neveihez. Edison ennyi évet számlált, mikor megkontstruálta az első villanylámpát, mint ahogy nem volt idősebb Heinrich Hertz, az elektromos hullámok felismerője sem. A művelődés és a történelem alakulását nagyban befolyásolta az a tény, hogy az 15.17-ik esztendő egyik őszi reggelén egy fiatalember írást szegezett ki a wittenbergi egyetem templomának kapujára. Harmincnégy évet számlált Luther Márton, mikor ilymódon nyilvánosságra hozta hires kilencvenöt pontját. " I ST -v*.- fi [ Igen illusztris sorozat a harmincöt évesek csoportja. Nem kisebb nevek sorakoztak itt fel, mint Dante, Rafael és Napoleon. Dante ebben a korban fejezi be a “Divina Commediát”, a Rafael pedig sixtusi Madonnáját és harmincöt éves korában proklamálja magát Napóleon Franciaország császárává. De sokan vannak olyanok is, akik férfikoruk delén léptek ki az ismeretlenség homályából. így Dosztojevszkij orosz iró negyvenhat éves korában jelentkezik először “Bűn és bünhődés” cimü regényével és erősen az ötven felé haladt már Jacques Offenbach mester, amikor megírta a Szép Helénát. Ady Endre túl volt már negyvenedik életévén, amikor sikerei tetőpontján örökálomra hunyta le szemét. Negyvenhat éves Leonardo da Vinci, amikor megfesti az “Utolsó vacsorát.” Ahogy igy kutatunk mind tovább és tovább, az öregen beérkezettek sorából is ragyog felénk néhány tündöklő név. Gondoljuk csak meg, hogy Beethoven már ötvennégy éves volt, amikor a világot a kilencedik szimfóniával megajándékozta. A königsbergi egyetem pontosságáról hires professzorának, Immánuel Kant tanár urnák pedig az ötvenhetedik születésnapját ünnepelték, amikor legnagyobb filozófiai munkáját kiadta. Ötvennyolc esztendővel a vállán, rokkantán, bénán és betegen irta meg Cervantes a “Don Quixotet”. Tintoretto legszebb Madonnája a hetvenkét éves mester kezét dicséri. Anatole France és Pirandello jóvol túl voltak már a hatvanon, mikor felfigyelt rájuk a világ. Medve a zsákban Tárics Mihály hencegő, durva ember volt. Úgy tartotta, hogy hajóshoz igy illik. Sók-sok gabonát szállított már a tiszai hajókon le is> meg fel is, de nem volt egyetlen kormányos sem, akivel meg tudott volna férni. A legénységet állandóan szidalmazta és gyakran ütlegelte is. Hatalmas ereje miatt nem mertek vele szembeszállni. De egy szép napon a Zenta-menti Tiszapart egyik füzesében összejött a legénység és megbeszélték a tervet a hajó kapitánya ellen. Tudták, hogy Tárics a zentai stégnél a kirakodás után ismét a széputcai Kolozsváryf éle kiskocsmába igyekszik a j óizü rácürmös szopogatására, meg a tamburások cincogatására. A haditerv szerint a vontató legények közül a legerősebb nyomon fogja követni a kapitányt. j Jól számítottak. A bosszú müve erősen közelgett a megvalósuláshoz. Mielőtt azonban a kapitány elindult, jól leteremtettézte a kormányostól kezdve a legénységét, lebecsmérelte őket és a legcsekélyebb hibáért is súlyos büntetést mért rájuk. Aztán dolgaivégezetten eliavdult. Ez az utolsó durvaság még jobban megolajozta a bosszú kerekét. A sötét parton haladt a hatalmas, atlétatermetü kapitány ; a “Medve”, ahogy a hajósok elnevezték. Hatalmas testi ereje volt és félelmes hire miatt sem találták tanácsosnak, hogy kikezdjenek vele. Gyanútlanul haladt a kapitány a Tiszaparton. Egyszerre csak sötétségbe borult körülötte a világ. Valaki hátulról hozzáugrott, zsákot dobott rája s ő azt érezte, hogy kicsúszik lába klói a talaj. Ekkor sötét árnyékok lopóztak oda hitetlenül s a rugkapálódzó embert becsavarták a zsákba és hangtalanul lehúzták a Tiszapart füzesei közé. Itt aztán a zsákba bujtatott “Medve” nem tudta, hogy milyen összeesküvő banda kezébe került, mert a tettesek némán cselekedtek és a rá mért ütlegek is hangtalanul zuhogtak rá. Amikor a hajósok már jól helybenhagyták a durva kapitányt, a Zsák száját még jobban cisszékijtö'ztéik és a viz partjáig gurították az üvöltöző, összeért alakot. A jó munía után a hajósok visszaszálliifóztak a helyükre, mintha ni sem történt volna. Reggelfeléa kapitány is bevonszolta összedögönyzött tes-. tét. Valahogy kiszabadult a zsák fogásából. Gyanakodó szemmel vizsgálta embereit és sorra idézve kiilön-külön vallatta őket, hogy hol töltötték az előtte való estét. De mindegyik tudott alibit bizonyítani. A zsák pedig néma maradt. Tárics Mihály még sokáig sajgáttá a véknyát, de ettől a tiszaparti leckétől fogva alaposan megváltozott, a tettesekre soha nem derült napvilág. Soha nem tudódott ki az, hogy kik agyabugyálták el a durva kapitányt, de csodájára jártak a régi ismerősök, hogy Tárics Mihályból egy éjszaka alatt milyen kezesbárány lett. Durva szitkozódás s gorombaság nem hagyta, el .többé ajkát és soha többé nem emelte karját nyaklevesekre, de nem is ment többé a Szép-utca felé a rácürmös sem Ízlett már neki. A HOLD ÉS A LÁNC Bács megye hires főispánjának, Voinics István bírónak a nevéhez sok érdekes, kedves történet fűződik. Az egész megyében csak úgy emlegették : “a Pista báró”. Sokezer bácskai lánc boldog tulajdonosa lévén, nem főtt a feje a megélhetési gondoktól. Joviális barát, nemesgondolkozásu főnök, szerény egyéniség volt és a saját érdemeit nem sokra értékelte. Vidám, nótaszerető szellemes embernek és az igazi ur példaképének tartották. Ahol megjelent, egyéni varázsa köréje vonta az érdeklődést és a hódolatot. Sok kedves adoma fűződik nevéhez. Egy alkalommal vadászatra kapott meghívást Szabolcsba. Ott pedig igen erősen uralkodott a földbirtok gőgje. Holdak szerint osztályozták egymást még az urak is. Ebben a vadásztársaságban a házigazda eredetieskedni akart és belépő vendégeit holdjaik száma szerint mutatta be. így mutatta be elsőnek belépő vendégei közt: — Barátom, Somogyi Kázmér, ötszáz holddal. Gróf Bánlaky szomszédom, nyolcszáz holddal. Fejér Kálmán, üKadarkutról, ezer holddal . . ; Ekkor lépett be Pista báró, a sokezer láncos bácskai földbirtokos, aki megelőzte az őt bemutatni akaró házigazdát és saját kopasz fejebubjára mulatva mélyen meghajolt és igy szólt: — Voinics vagyok — egy holddal. Ettől a perctől fogva kiment a divatból Szabolcsban a holdak szerint való bemutatás. BEMUTATTA A KIRÁLYT Nhgy ünnepségre készültek a 80-as évek vége felé a törökverő Zentán, mert őfelségét, 1. Ferencz József királyt várták. Hirtelenében aszfaltba bujtatták a járdákat, bevezették a villany világítást, nagy gyorsan egyemeletes szállodát is építettek, sőt még bált is rendeztek a szálló nagytermében. A bál előtt még a környékbeli előkelőségek és elöljáróságok is bejöttek tisztelgő bemutatkozásra őfelségéhez. Erre rögtönzött csarnokot díszítettek fel zöld lombokkal és merev haptákban sorba álltak az adai, az óbecsei, a felsőhegyi, a karjadi, a csókái, a szamádi és kanizsai küldöttségek. Különösen a szanádi bíró volt nagy zavarban, pedig az etikettet már rég sorba kérdezgette minden kabátos ismerősétől. Végül tudta már, hogy a bemutatkozásnak milyen a ceremóniája. Sőt, job- : ban tudta, mint kellett volna. , Elérkezett hát a nagy pillanat. Belépett kiséretével a király, de nagyon közvetlen és nyájas volt. Meghallgatott 1 mindenkit. Végül is a szanádi 1 küldöttségre került a sor. A birő feszesen kihúzta ma- ] gát. Tudta ő, mi illik. Megadta a módját és nyolc emberét sorban bemutatta: — Ez itt iSárga Péter esküdt, — aztán földije felé for- 1 dúlt és Ferencz Józsefre mutatott: őfelsége: a király! Aztán tovább ment a sorban. ■ ! — Ez itt a Kökény Imre, a 1 községi pénztáros. —- Aztán a i felség felé bókolva, újra be- : mutatta azt is rangosán: : — őfelsége: a király! És ez igy ment vagy négyszer. Hiába bökdösték a jelenlevő urak a szanádi biró csak nem hagyta magát. Tudta ő, mi illik az uritársaságban. Ferencz József mulatott a helyzeten és végül is, amikor a buzgó falusi biró a doboshoz is be akarta őt mutatni, kezével legyintve igy szólt: — Ne fáradjon, kedves barátom. — Engem talán már ismernek is az urak ... ^ ^ d A 20 éves Jesse Lee Weather és 17 éves felesége, házasságuk után, nászuton kiraboltak egy gazolin állomást Cocord (Calif.; városában. Álarc volt a fejükön, de hiába, a rendőrség 20 perccel később elfogta őket. \ Jó Pásztor Verses Krónikája LYUKAS LOBOGÓK Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ EGYRE MAGASABB a bűnök véres fája i milljó véres levél hulldogál alája. Minden véres levél egy-egy magyar élet 5 nagyot alszik rája a világszemlélet. Nincs szünése vérnek, nincs vége a gyásznak, i kremlini kezek uj magyar sirt ásnak. Sírokon a magyar szabadság gyászvértje 5 nincs hatalom, mely ezt tőlük számonkérje. Vérpatak öntözi a magyar mezőket 5 Uncle Sam karja sem érte el még őket. De nedvek erjednek, uj füvek zsendülnek 3 úgy lehet, jövőre uj dalt hegedülnek. RABSIROK FELNYÍLNAK, egész világ harcol s letörlik a szégyent sok millió arcról. Akik felgyújtották az egész világot, maguk fölött érzik majd a gyilkos lángot. Más lesz majd a törvény, más lesz majd az élet, kerge birkanyájként nem gyilkolnak népet. Újra hajt az élet majd az életszáron, rabnépek válláról lehull majd a járom. Kezünkben a szentkönyv. Mit mond a Biblia? “Legyen boldog minden anyának a fia.” S nézzétek: titkos szók látszanak a falon: “Ne gyilkoljon többé diktátor hatalom.” Véres harcok fölött a fehér hó szállong: szent magyar lobogó! Közepén lyuk tátong. A magyar melleken kokárda, vérvirág: lyukas lobogón át ránk csodál a világ. Tetemre idézzük az egész világot: ily lyukas lobogót még sohasem látott!
