A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-24 / 8. szám

A Jö PÁSZTOR 7-IK OLDAL «ft SZÉP ILONKA SZERENCSÉJE Irta: TÖLGYEST MIHÁLY — A'kkor hát inkább meghalok. Egy pillanatnyi csend következett, majd a fel­dúlt arcú leánynak ismét kérlelhetetlen szigor ült az arcára. Az járt eszébe, hogy Elemér hamarosan visz­­sza fog térni s ha itt találja Jánost és faggatni kezdi, abból nagy baj szánmazhatik. — Menned kell! — sziszegte paranesolóan. — Hiába való minden okoskodásod, itt nem marad­hatsz. Erre Jánosból is kitört az indulat. — Jól van! Ez hát a jutalom, amiért magam is életveszélynek tettem ki. Tudja meg tehát a nagy­ságos kisasszony, hogy én most már mindent meg­mondok Elemér urnák. — Őrült! — szisszent fel Etelka. János rajta nyugtatta villogó szemeit, melyek­ben a megsértett szerelem egész elkeseredése lángolt. Etelka átlátta, hogy ilyen körülmények között el nem bocsáthatja őt. — János, — szólt valamivel szelidebben —, a te érdeked kívánja, hogy elmenj. Fivéremben gyanút keltettek s ő könyörtelenül ellened fog törni. Meg­lásd, még börtönbe juttat. Ezt akarom kikerülni. — A nagyságos ur semmit se tehet, ha a nagy­ságos kisasszony pártomra áll, — felelte erre rendít­hetetlen nyugalommal János. — Én értem nagyságos kisasszony is kell, hogy tegyen valamit. — Nem lehet, János. Akárhogy bányjuk-vetjük a dolgot, neked menned kell innét. De majd tudasd velem hollétedet s látni fogsz engem. János kételkedve csóválta fejét. — Azt én már nem hiszem. A nagyságos kioasz - szony el akar engem tuszkolni, szabadulni akar tő­lem. De ebbe én bele nem nyugszom. Inkább vesz­­ézünk el mindannyian. — János! — János! — kiáltott utána.Etelka. A cigány azonban nem hallgatott rá, futott, mintha szemét vették volna. Etelka kisietett s a fo­lyosón még egyszer megpróbálta megállásra kény­szeríteni. — János, János! — csengett utána bizonytalan hangja. Ekkor egyszerre megszólalt háta mögött egy szi­gorú hang: — Mit akarsz Jánossal? Etelka összerezzent. Elemér állott előtte. Lát­tára gyorsan megfordult s szó nélkül visszasietett lakosztályába. Elemér gyors elhatározással utána ment. — Mit jelent ez, Etelka? — kérdezte szigorúan. Mit akarsz te azzal a gazemberrel? Etelka idegesen nézett végig (bátyján s aztán tü­relmetlenül vágta feléje: — Hagyj nekem békét! — Tudni akarom, mi dolgod volt Jánossal! — pattogtak erélyesein Elemér szavai. — Tudtára adtam, hogy el van bocsátva. — És hol van az a fickó? — Mit tudom én? Még neki állt feljebb ü fe­nyegetni merészelt engem. Elemér összeszoritotta ökleit. — Majd megtanítom én becsületre azt a csirke­fogót ! — kiáltotta bőszülten s egy pillanatig farkas­­szemet nézve nővérével, hirtelen elhagyta a szobát. És csakugyan azonnal meg is tette a szükséges intézkedéseket, is amikor kissé lecsillapodva szobájá­ba visszatért, anyját találta ott borongás ábrázattal. — Mi újság a patakmalomban? — kérdezte tőle nem minden gúny nélkül. — Mit kívánsz anyám? — tért ki Elemér hide­gen e célzatos kérdés elől. — Mondanék neked valamit fiam, de nem igen merek. Veled egy idő óta nem lehet beszélni, mert állandóan ingerült vagy s minden csekélységet félre­magyarázol. Mért vagy olyan indulatos velünk szem­ben? — Csak Etelkával szemben, mert fenhéjázó mo­dorát ki nem állhatom. — Oh gyermekeim, nem isi képzelitek, milyen fájdalmat okoz nekem folytonos torzsalkodástok. — Nem én vagyok az oka, — mentegetődzött Elemér. Rosszul nevelted a leányod, fenhéjázó, hiú, szívtelen teremtéssé tetted . . . — Ugyan, ugyan, Elemér, — szólt tettetett elér­­zékenyüléssel Lorántffyné. — Hogy mondhatsz ilyet egyetlen édes testvéredről? Hogy neki is van hibája, mint ahogy minden embernek van, éppen úgy neked is, meg nekem is, az nem égbekiáltó (bűn, amiről ilyen kegyelenül kellene nyilatkozni . . . Elemér anyja szavába vágott: — Ha nem is bűn, de veszedelmes természet, amely egyszer igen keservesen megbosszulhatja ma­gát. — Jó, jó, hagyjuk ezt, ilyen lelkiállapotban, mint amilyenben te vagy mostanában, mindent nagyobb­nak lát az ember, mint amilyen a valóságban. — | Majd egy kissé érdesebb lett a Lorántffyné hangja, j — Ami pedig az én nevelésem, illeti, azt kritizálni j részedről igazán tiszteletlenség velem szemben. Elmérnek rosszul estek az utóbbi szavaik, hiszen gyermekkora óta mindig a legnagyobb tisztelettel vi­seltetett szüleivel szemben s már, már azon volt, hogy ‘erélyesen tiltakozni fog a tiszteletlenség vádja ellen, amit éppen az édesanyja vág szemébe, de egy pár pillanatnyi lelki tusakodás után mégis jobbnak vélte másra terelni a beszédet. — Anyám, én fátyolt boritok mindenre, csak ve­lem szemben is olyan mértékkel mérj, mint Etelká­val szemben. Lorántffy elfordította tekintetét fia lángoló te­kintete elől s 'kedveskedő hangon kezdett beszélni. — Én éppen úgy szeretlek téged is, mint Etel­kát. Láthatod ezt abból is, hogy menyasszonyod után kocsit küldtem, idehozattam őt, hogyha már valóban szereted, én is már most megismerjem őt. Azt hiszem, ebből csak az tűnik ki, hogy kedveskedni akartam neked. — Hirtelen elhallgatott és tépelődő tekintet­tel fürkészte fia arcát. — Igen, — Szólt Elemér —, ez kedves dolog volt tőled, csak azt nem értem, miért éppen azokat a vad lovakat fogattátok a kocsiba, annak az istentelen ci­gánynak a keze alá? Hangja szinte reszketett az utóbbi Szavaknál. — A történteket én sajnálom legjobban, — vá­laszolt a nagyasszony. — Most úgy tűnik fel a dolog, mintha én lennék a hibás. De el is csaptam rögtön azt a cigányt. Azt hiszem, ezzel elégtételt szereztem neked is, magamnak is, — Rosszul tetted, anyám. Ezzel várnod kellett volna, míg én hazatérek. — Erre gondoltam, fiam. De előre láttam, hogy ez reádnézve nagy felindulással fog járni s ettől meg akartalak kímélni. — Annak az embernek az elcsapás nagyon eny­he büntetés lenne, — fakadt ki Elemér. — A fickó egyebet is érdemel és én annyiba nem hagyom. Meg­esküdtem, hogy példás büntetést méretek rá. — Ugyan, Elemér! — A fickót szigorúan meg fogom fenyittetni. — De kérlek, — ki tehet arról, hogy nem bírta megfékezni a nekivadult állatokat. . . — Ez nem mentség. Maradt volna a kocsin. De a gazember a lovak közé dobta a gyeplőszárat és le­ugrott . . . — Az istenért! Elemér, csak nem! gondolod, hogy valami szándékosság volt benne ? — De gondolom! \ ^ Lorántffyné összecsapta kezeit. — Elemér, Elemér! — Valóban nem értelek! Mi­lyen egészen mássá lettél, mennyire átváltoztál, mi­óta azzal a molnár lánnyal megismerkedtél. — Kérlek, anyám, igyekezz más hangon beszél­ni -menyasszonyomról. Egyébiránt engem nem az Ilonka iránt táplált érzelmeim változtattak át, ha­nem az események, amelyeket ti előidéztetek. Meg­vagyok győződve, hogy Jánosnak soha se lett volna alkalma ezt a csinyjét végrehajtani, ha ti-nem akar­tátok volna. — Nem értelek, fiam! — Meg fogsz érteni, ha a cigány el lesz fogva. Akkor ki fog világosodni minden. A csendőrök már keresik őt. Lorántffyné zavara egyre fokozódott. Alig mert fiára nézni s szinte érezte, mint ingadozik alatta a talaj. Rövid szünet után összeszedte végső erejét és békitőleg szólt: — Én már kiadtam a cigánynak az utat, — mit akarsz hát még vele te is? — Azt csak bizd én rám, anyám. Tudni akarom, kinek a megfcizásából tette azt, amit tett. Nem szólt többet anyjának, -hanem kitámolygott a szobából. Etelka már várta őt. A nagyasszony a ka­ró sszékbe fogyott. . . — Hallatlan! — nyögte tehetetlen haragjában. — Elemér nyíltan állást foglalt ellenünk. Mondd meg azonnal Jánosnak, hogy menjen rögtön vissza az Al­földre, ahonnét jött. Elemér már talpra állította a fcsend őrüket. — Ez igazán vakmerőség! — kiáltott fel Etel­ka. — Miért nem beszélted le őt erről? — Nem voltam képes. Oh, az a nyomorait György egészen ránk uszította őt. — A bitang! — vicsorgottá fogait Etelka. — Attól tartok, — folytatta Lorántffyné —, hogy János elárul bennünket. — Nem hiszem, anyám, hogy őt kézrekeritsék. Meg aztán csak lesz annyi esze, hogy nem fogja ma­ga alatt vágni a fát. — Bosszúból mire nem képes egy cigány. Meg­lehet, hogy ő maga fog vallomástételre jelentkezni ellenünk. És mit csinálunk akkor, leányom? Lásd, milyen nagy bajba jutottunk. — Nem kell kétségbeesni, — biztatta anyját Etelka. — Ha ez csakugyan bekövetkeznék, még ak­kor se férhetne hozzánk senki. Azt fogjuk mondani, hogy mert elűztük őt, most merő bosszúból ilyet akar ránk fogni. És a bíróság bizonyára inkább nekünk fog hitelt adni, mint neki. .J — De hátha nem? , (Folytatjuk) ZILAHY SÁNDORNAK MINDENE ELÉGETT A SZÄLLODATÜZBEN NEW BRUNSWICK, N. J. — A helyi napilapok oldalas cikkekben és hatalmas ké­pekben ismertették a borzal­mas tűzvészt, amely a három­­emeletes Broadway Hotelben pusztított. Kétszáz tűzoltó, négy szomszédos városból vett részt az oltásban: este 6 órától hajnali 2 óráig dolgoz­tak, 6 tűzoltó megsebesült. Zilahy Sándor színigazga­tó vasárnap délután Perth Amboyban szerepelt a Szent Mihály gör. kát. teremben, ahol nagy sikerrel adta elő társulatával a “Budapesti Éj­szaka” műsort, amikor tele­fonon értesítették a szálloda égéséről, ahol ő már tiz év óta lakott. Hazaérve borzal­mas látvány tárult eléje. Mindene porráégett. Nem ma­radt egyetlen inge, ruhája, cipője azonkívül, ami rajta volt, és az is egy tuxedo. A legfájdalmasabb, hogy 49 vi­lághírű operett szövege és a kottája égett el, amelyek pó­tolhatatlanok, mert azokat részben Hitler részben a kom­munisták helyezték indexre és elégették. Nagy veszteség ez a külföldi magyar színé­szetnek, mert Zilahy nem­csak Amerika minden részé­be, de Európába, Ausztráliá­ba, Kanadába is küldött da­rabokat, ahol még van ma­gyar színjátszás. Zilahy anyagi kára 900 dollár. Odavesztek a legszebb huszár, paraszt s katonatisz­ti ruhák, diszmagyarok, kor­hű jelmezek, színpadi díszle­tek, írógép, értékes okmá­nyok, kanadai engedély, 2 or­szágból címek. Kétszeres csa­pás ez Zilahy Sándornak, aki nemrég lábalt ki súlyos be­tegségéből, A márciusi országos körút elmarad és a csapás által ösz­­iszetört színigazgató április­ra igyekszik előadást összeál­lítani. A BEVÁNDORLÓK MÚZEUMA ELSŐ HÁROM ÉPÍTŐJE Még csak április közepén indul meg az országos gyűj­tési kampány a Szabadság­szobor talpánál tervezett Amerikai Bevándorló Muze­um épitési költségeinek elő­teremtésére, de máris jelent­keztek Építők, vagyis olyan adakozók, akik nagyobb ösz­­szeggel járulnak hozzá az épi­tési költségekhez. A három első Építő: Irving Dilliard, a Pulitzer József magyar származású amerikai ujságkirály lapjá­nak, a ma is a Pulitzer család birtokában levő St. Louis Post Dispatch napilapnak a szerkesztője, Mtrs. Sherman L. Olson, a Veterans of For­eign Wars női osztályának a svájci születésű elnöke, és Gi­­no Prato, a bronxi suszter, aki kívülről tudja a világ majdnem minden operáját és a $64,000 Question televíziós programon 32,000 dollárig merészkedett. Az Építők privilégiuma lesz hogy fényképüket és névalá­írásukat elhelyezhetik a mú­zeum levéltárában, azonkívül kapnak művészi kivitelű kék és arany színezésű tagsági igazolványt. Az Amerikai Bevándorló Muzeum épitési és berende­zési költsége körülbelül öt millió dollár lesz. Az akció kezdeményezői azt szeretnék, ha a bevándorolt és idegen­­származású amerikaiak íré­nél nagyobb tömegekben já­rulnának hozzá az épitési költségekhez és nem annyira néhány nagyobb, mint inkább nagyszámú kis adományra számit, felnőttektől és gyer­mekektől egyaránt. Bár a mozgalom teljesen magánjel­legű, az Egyesült Államok kormánya jóváhagyását és rokonszenvét azzal juttatta kifejezésre, hogy saját postai címet engedélyezett a létesí­tendő muzumnak: Amrican Museum of Immigration, Statute of Liberty, U. S. A. Ez a cim lesz érvényes az or­szágos gyűjtési kampány egész ideje alatt. ÖTVEN ÉVI MUNKA UTÁN ÉDES A PIHENÉS A NAPSÜTÉSES FLORIDÁBAN LAKELAND, Fia. — Achi­­mov Péter és felesége, akik egy évvel ezelőtt költöztek le Kentuckyból a napsütéses Floridába, már olyan tekinté­lyes tagjai az ottani társada­lomnak, hogy a Ledger cimti helyi újság képes riportot szentelt nekik a minap. A kép virágoskertjükben ábrá­zolja őket, amint nemrég ül­tetett kaméliájukat vizsgál­­gatják. Achimov 1908-ban, 20 éves korában jött ki először Ameri­kába, de pár évvel később ha­zament, a háború után meg­nősült és zongoratanitónő fe­leségével együtt jött ki má­sodszor és utoljára. Mint­hogy nem kevesebb mint ki­lenc nyelvet beszél, mindjárt állást kapott New Yorkban a Grand Central vasúti állomá­son mint tolmács. Később fű­szeres lett. Az asszony pedi; hü maradt régi ihivatásáho2 zongora leckét adott. Az ó hazában és az uj hazában ősz szesen 54 éven át tanitott. Eleget dolgoztunk, mos pihenni akarunk, amig máj élünk, mondja egyik is, má sík is. 1920 óta vannak itt, nem ki vánkoznak haza, legalábbi rövid látogatásra? No, Sír mondja Mr. Achimov, az em bér ha hazamegy most, nen tudhatja, nem fogják-e elten ni láb alól vagy lecsukni. I misszisz rádupláz: Miagyaror s'zágon nincsen egyetlenegj kommunista sem, de hát éln kell, az emberek kommunis táknak mutatják magukat Ha tehetnék, mind kijönne nek ide . . . No persze, Floridában szebl az élet, mint Sztalinváros ban. INNEN-ÖNNAN a Jó Pásztor utazó képviselője Jakab András 234 Wilson St., Tel.: 37-8395 Johnstown, Pa. 80-IK SZÜLETÉSNAP WARREN, O. — Koren László öregamerikás, aki fia­tal korában jött a Gömör me­gyei Sánkfalváról az uj hazá­ba, a napokban ünnepelte meg 80-ik születésnapját meghitt családi körben. HÁZASSÁGI JUBILEUMUK NAPJÁN HÁZUK LEÉGETT HELLERTOWN, Pa. — Id. Kiss István s neje otthonában február 2-án rövidzárlat kö­vetkeztében tűz támodt, mely a házat teljesen elpusztított A kár $12,000. A tűz Kissék 46-ik házasa; gi évfordulójuk megtinnepl sekor történt és meghiúsító ta a tervezett családi iinne] ség megtartását. Mindkettt csak a rajtuk lévő ruhával < néhány fontos irattal tudta kimenekülni az égő házba Kiss a karján égési sebe ki szenvedett, amikor megkis reite, hogy más holmikat kimentsen. A szomszédok, akik má; félmérföldnyi távolságik is meglátták a nagy lánggi égő tüzet, kihívták a helle: towni Dewey tűzoltó kompi niát, amelynek emberei azoi ban már későn érkeztek a tü: höz. Este nyolc órakor vissz; hívták őket, mert félő vol hogy tűz lappang az üszke alatt és átragad a csűrre, sze: számraktárra és garázsra t Ezt azonban sikerült elháríta­ni. A két és fél emeletes ház ér­tékét $7,500-ra, a berendezé­seket $4,500-ra becsülik. A kár csak részben térül meg bizto­sítás révén. Mr. és Mrs. Kiss leányuk Mrs. Elwood Seaholtz 720 Keystone Ave. házában találtak hajlékra. JÓKOR KÍVÁNT JÓREGGELT | BETHLEHEM, Pa. — Tóth j János levélhordő a South Side üzleti körzetben minden üzlet­be szives “Jóreggelt”-tel kö­szönt be és néhány szóval el­mondja véleményét az időjá­rásról. Amikor a múlt hét vé­gének egyik reggelén bekö­szöntött John Rampaek 63 éves kovács mester, 744 East 3rd St. műhelyébe, nem ka­pott választ. Rampaek önkívü­leti állapotban feküdt az Író­asztalánál. Tóth először Rampaek fele­ségét, majd a Szent Lukács kórházat hivta. Rampaekot beszállították a kórházba, ahol állapota a körülményekhez ké­pest jó. Amikor Tóth néhány szót ki tudott venni Rampackból, ki­derült, hogy Rampaek 15-30 j perc előtt lett rosszul és nem volt képes szólni valakinek, de számított arra, hogy Tóth nemsokára odaér napi kőrút­ján. Tóth úgy hiszi, Rampaek kisebb' szélütést szenvedett, mert jobb oldala bénultnak látszik. Hallotta már? . . , hogy Amerika rizster­melő államai: Arkansas, Cali­fornia, Louisiana és Texas. A Lovely Luvas duó szenzá­ciós produkciókkal szerepel a Grotto Circusban. a. Public Hallban, február 26-ig. Festék - Falpair TILE - GUMI PLASZTIK — ASZFALT Konyha szekrények Faltól falig faburkolat. » Fü? dószoba berendezések. - Fénj kép falfestmények. - Villanyob szerszámok. - Kéziszerszámok. WHITEY'S l*AINT §UP6»LY 3164 W. 117 St. WI 1-2144 BUCKEYE JEWELER? BRILLIÁNSOK, ÓRAK Ékszerek, ezüstök KITŰNŐ ÓRA ÉS ÉKSZER JAVÍTÁS 11611 BUCKEYE RD. CLEVELAND 20, OHIO Tel: RA 1-0584 OPTIKUS SZOLGÁLAT Szemorvosa előírását gondosan és pontosan teljesítjük. Szemüvegeket javítunk, szorosabbra csinálunk. — Előirt üveget megfelelővel pótolunk L. V. PROHASKA — Magyarul PRECISION OPTICAL DISPENSING CO. beszélünk. 9915 Euclid Ave., Cleveland, Ohio CE 1-4961 22580 Lake Shore Bivd. RE 1-5779 3558 Warrensville Center Rd. SK 1-0112 BAUERS AUTO RADIATOR CO. 3553 W. 25th St., Cleveland, Oh' SH 9-2020 Specialisták lyukas és felmelegei autó, buldózer és lapátoló radiátorokban. Hajtson be ingyen költségvetéséi lovászy mm Hás! Készítésű Kolbászok F-i és F-2 Stand We*t Sídéi Market Honte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom