A Jó Pásztor, 1956. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1956-02-17 / 7. szám

Á JŐ PÁSZTOR S-ui OLDÁS ' Élet a vasfüggöny mögött SERTÉSVÁGÁS . . . DISZNÓTOR . .. Aki, visszaemlékezve a régi jó vagy rossz idők­re, azt hiszi, hogy a sertésvágás egyszerű művelet és hogy könnyű disznótort rendezni, olvassa, miféle elő­írások vannak mostanság erre nézve: Magánfogyasztás céljára minden korlátozás nél­kül kaphatnák sertésvágási engedélyt a mezőgazda­­sági termelőszövetkezeti tagok — természetesen a háztáji gazdaságukból származó sertések levágásá­ra —, függetlenül attól, hogy szövetkezetük eleget tett-e sertésbeadási kötelezettségének. Hasonlókép­pen megkapják a sertésvágási engedélyt azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik már eleget tettek sertésbeadási kötelezettségüknek. Végül korlátozás nélkül kapnak engedélyt a sertésbeadásra nem köte­lezett termelők, továbbá a beadási kötelezettség nél­küli személyeik, a saját hizlalásu sertéseikre, ameny­­nyiben igazolni tudják, hogy hatvan napja ők nevel­ték a sertést. Akinek sertésbeadási, vagy a szerződéses hiz­­alásból származó hátraléka van, vagy aki korábbi sertésvágása után nem teljesítette zsirbeadási köte­lezettségét, az nem kaphat sertésvágási engedélyt. A sertésbeadási kötelezettség teljesítése előtt a termelők résziére legfeljebb egy sertés levágására le­het vágási engedélyt kiadni, mégpedig olyan feltéte­lek mellett, hogy az illetőnek nincs sertés- vagy zsir­­beadási hátraléka és a sertésbeadási kötelezettség teljesítéséhez szükséges sertést — legalább 3 hónap­pal a beadás időpontja előtt — már hízóba állította. Egyébként abban a hónapban, amikor a sertésbeadás más esedékes, a sertésvágási engedélyt csak a sertés­­beadási kötelezettség teljesítése után adják ki. Azok a dolgozók, akiknek nincs beadási kötele­zettségűik, s akik saját hizlalásu sertéssel nem rendel­keznek, háztartási szükségletük fedezésére — öt csa­ládtagig egy, ezenfelül pedig két hízott sertés levá­gására — kaphatnak sertésvágási engedélyt. A ser­tésvágási engedélyeket a lakóhely szerint illetékes begyűjtési hivatal adja ki. Ha a sertést nem a lakó­helyen vágják le, akkor is a lakóhely Szerint illetékes begyűjtési hivatal adja ki az engedélyt, csak akkor a vágás helyén működő begyűjtési megbizottnál ezt érvényesíttetni kell. ARANYÉLDTE VAN A MUNKÁSNAK . . . A pesti Szabad Népben olvasgatva, erre a követ­keztetésre jutottunk: Csakugyan aranyélete van a munkásnak a magyarországi szovjetparadicsomban. Ha 25 éven át becsületesen és szorgalmasan dolgozott egy vállalatnál, jubileumi jutalmat kap. Mennyit? Egy havi fizetést! Hát ez igazán fejedelmi ajándék egy 25 éven át egy vállalatnál robotoló munkásnak! Ez kitehet akár 1000 forintot is, ami testvérek közt is megér majdnem 10 dollárt! És mi történik, ha a munkás nem dolgozza le a 25 évet, hanem már 24 év után otthagyja azt a vál­lalatot és könnyebb munkát keres vagy nyugalomba vonul? Ezt kérdezte Fékete Károly békéscsaabai munkás a Szabad Néptől és a következő felvilágosí­tást kapta: Szolgálati idő alapján jár a jubileumi jutalom azoknak a dolgozóknak, akik ugyanannál a vállalat­nál 25, 40 vagy 50 éven át folyamatosan dolgoztak. A jutalom összege a dolgozó egyhavi alapbére. A ju­talmat a dolgozónak abban az évben és abban a nap­tári időszakban kell kifizetni, amelyben a jubileumot elérte. Például, ha a dolgozó 1930 junius 28-án kez­dett dolgozni a vállalatnál, akkor 1955. julius 1-én már jár neki a jutalom. Ennek betöltése előtt a ju­talmat még a munkaviszony megszűnése esetén sem adhatják ki a dolgozónak. Ha a dolgozó önkényesen kilép munkahelyéről, vagy fegyelmi utón elbocsátják, vagy munkaviszonya úgy szűnt meg, hogy következő munkaviszonya nem folyamatos, jubileumi jutalmat csak akkor kaphat, ha uj munkahelyén ismét eltöltötte a jubileumi időt. Lincoln első faháza Kentuckyban. Ma nemzeti kegy hely, Az electronikus agy, amely pillanatok alatt számit ki súlyos és bonyolult prob­lémákat, számtani feladatokat. A magyar konyha valóban világhírű — ezt minden nacio­nalista elfogultság nélkül ál­líthatjuk. Egyike a világ iga­zán egyéni nemzeti főzési mo­dorának, mint a francia, olasz, kinai vagy arab. A legtöbb or­szágnak — még ha vannak, is egyes nemzeti eledelei, me­lyek jellemzők — nincsen sa­játos és felismerhető konyhá­ja. Senki sem beszél például angol konyháról vagy holland vagy norvég konyháról, mert azoknak a népeknek főzt je in­kább utánérzése más konyhá­nak, egy kis egyéni ízzel kiegé­szítve. A magyar konyhát is természetesen b e f olyásolták más népek főztjei, de izeiben, elgondolásában teljesen egyé­ni, amely nem téveszthető ösz­­sze más országok főztjeivel. A RÉGI MAGYAR KONYHA A sajátos az, hogy a hires magyar konyha — ahogy most mi és a világ ismeri — egészen újkeletű, alig több 80- 90 évesnél. Tulajdonképen a kiegyezés utáni időkben kez­dett teljesen önálló nemzeti jelleget ölteni, amikor Buda­pest világvárosi fejlődésnek indult és a nagy szállodák sza­kácsai erőfeszítést tettek, hogy a külföldi vendégeknek valami magyaros különleges­séget tálaljanak fel. A régi magyar konyhában — mondjuk a 15. századtól kezdve a 19. századig — nem találjuk meg azokat a jelleg­zetes fűszereket, amelyek a mai magar konyhát uralják, nevezetesen a vöröshagymát s paprikát. Ha valaki elolvassa Jókai Mór regényeit a török megszállás idejéből, megfi­gyelheti, hogy a hires lako­mák leírásából hiányoznak a mai ismert magyar fogások. Ecet, feketebors, szegfűszeg, babérlevél voltak az Ízesítők. A piros paprika még ismeret­len volt és a hagyma nem elég ismert, azonkívül “pórias ele­del.” A PAPRIKA ÉS A PÖRKÖLT A paprika a múlt század kö­zepe táján lett az ismert ma­gyar fűszer. Azelőtt is ter­melték, de csak zölden ették, mig aztán Csanádban, Makó tájékán elkezdtek különlege­sen jó paprikát termelni, mely megszáritva és porrá őrölve finomabb fűszernek bizonyult, mint az akkor már világhírű spanyol paprika. A spanyol paprika túl csípős, maró izü, mig a magyarnak pikáns, eny­hén csípős ize mellett édes za­­tnata van, de ma már megpró­bálják mindenütt utánozni. (Ebben az országban Floridá­ban termelnek ‘magyar papri­kát’) . A paprika sikere adott éle­tet a legismertebb magyar fo­gások egyikének, a pörköltnek. Ennek az a története, hogy a hires Pannónia szálló főszaká­csa bosszantónak találta, hogy az előző napról maradt sülte­ket el kell dobni. Egy napon azután pirított hagymás-pap­rikás mártásban párolta a sül teket, és a kotyvasztásnak oh sikere volt, hogy másnap má: friss húsból készítette a fo gást, amelyet ‘pörkölt húsnak nevezett. A MAGYAR KONYHA DIADALAI A múlt század hetvenes évei ben a Pannónia magyaros konyhájának hire ment kül földön, elsősorban Bécsben és külföldiek azt a szállódé" kezdték látogatni különleges és érdekes f őzt je miatt. A töb bi szállodák is hamarosan át vették a Pannónia konyha stílusát és hamarosan tulszár nyalták. A közönség kezdt< utánozni a hires éttermei főztjeit. Valójában azt lehe mondaiii, ho«? •ftülfölUiek ér deklődése teremtette meg ; magyar konyhát, ámbár Deál Ferenc még akkor is aggódot hogy a külföld “barbárnál fogja találni főztünket”. A magyar konyhának ha­marosan olyan hire kereke dett, hogy Bécsben is próbál ták utánozni, ámbár magyar gyűlölő bécsi körök puffogtak hogy ‘a rebellis magyarok szá­­jaizét utánozzuk’. De mikor i császár — kétségkívül gesz­tusból a magyarok felé — magyar szakácsot is fogadoti — a bécsiek megenyhültek. A császárnak kedvence állítóla­gosán töltött káposzta volt — ami mellékesen nem magyar hanem lengyel és orosz erede­tű fogás —de későb emésztés­­zavarai miatt le kellett mon­dani a nehéz fogásról. A VILÁGHÍR SZÁRNYÁN A századforduló idején i magyar konyhának már világ­híre volt, és még a franciák if kénytelenek voltak elismerni hogy “a magyar főzésber egyéniség van” (Brillat Sava­rin) . A legnagyobb sikert kül­földön a paprikás csirke arat­ta, valószínűleg azért, meri addig nagyon keveset tudtak í csirkével csinálni — csak süt­ni és rántani. Külföldiek sze­mében máig is a paprikás csir­ke képviseli a magyar konyhí legjellegzetesebb fogását. A magyar főzésmodor sói külföldi konyhát befolyásolt Például a különféle “stew” né­ven ismert fogások tulajdon­­képen a magyar pörkölt válto­zatai. A rétes is — noha in­kább német eredetű — a ma­gyar konyha utján lett nép­szerű, főleg változatos töltelé­ke miatt. (A németek csak az almás és mákos rétest isme­rik). A magyar cukárszat, amely sokáig elhalványult a francia és a bécsi mellett, az utóbbi időben szintén kezd el­ismerésre találni. Az utóbbi évben több nagy amerikai na­pilap egekig dicsérte a magyar cukrászkészitményeket. A MAGYAR KONYHA RANGJA Az embernek a gyomra a leghazafiasabb — irta egy­szer találóan egy francia böl­cselő. Épen ezért nagyon ne­héz rangsort megállapítani az egyes nemzeti ízlések között. De minden nemzetnek a fia, aki már más nemzetek kony­háinak remekeit megizlelte, el­ismeri a francia konyha hege­móniáját. Változatosságban eredetiségben, úttörő ujdon­­iságokban a franciák verhetet­lenek a főzésben. A magyar konyha, ha hát­térbe szorul is a francia mel­lett, egyéniségben határozot­tan a világ vezető konyhái kö­zé tartozik, teljesen egyenlő rangban az ínyenc és merész keleti konyhákkal, és minden­képen a sokratartott olasz és spanyol konyhák előtt áll, nem is szólva olyan közepes és jel­legnélküli konyhákról, mint a svéd, görög vagy orosz. Jelen­leg a magyar konyha ép nép­szerűsége csúcspontján áll itt Amerikában, alig múlik el hét, hogy valamelyik nagy újság vagy magazin ne közölne mél­tányló cikket a magyar kony­hai Ínyencségekről. Miután a magyar konyha az általános magyar kulturális hagyomány nak része, sikerét örömmel ál­lapítjuk meg és hagyományai­nak fenntartását szükséges­nek tartjuk. • »„ *• ÜTAZAS A FOLD KORUL EGY PERC ALATT TUDÓS AZ ÉLEN Ben Cvi, Izrael köztársasá­gi elnöke, a közeli hetekben fogja megünnepelni 70-ik szü­letésnapját. Erre az alkalom­ra a Régészeti Társaság egy emlékkönyvet a d o 11 ki, amelyben fel vannak sorol­va az elnök tudományos mun­kái, értekezései és könyvei, Ben Cvi összesen 330 tudo­mányos müvet adott ki. LÉKAI UTCA Budapest 12-iik kerületében egy utcát Lékai Jánosról ne­veztek el. Lékai a kommunista if j umunikásmozgalomban vett élénken részt, később Ameri­kába ment, ott halt meg és hamvait tavaly hazaszállítot­ták:. Legnagyobb “érdeme” az volt, hogy 1918-ban, éretlen fiatal korában, rálőtt Tisza Istvánra. PÁRIS. — A francia orvosi akadémia kinyilat­koztatta, hogy 14 éven aluli gyermekeknek egészsé­gét veszélyezteti az alkoholtartalmú italok élvezete. 14 éven felülieknek lehet adni vízzel felhigitott kort, könnyű' sört és almabort ebéd és vacsora után, de csak azzal a feltétellel, hogy ugyanakkor a gyerme­kek tejet és gyümölcslét is isznak. MOSZKVA. — Az orosz kormány 500 rubel ju­talmat tűzött ki farkasok elpusztitóinak. Kazakh­­sztaban nemrég 2700 farkasbőrt szállítottak be. MANILA, Fülöp Szigetek. — Mindanao sziget fővárosában szépségversenyt rendeznek, amelyen a nép nem szóval, vagy cédulával szavaz, hanem pat­­kányf árkokkal. Csak annak van szavazati joga, aki egy patkányfarkot fel tud mutatni. Ez nem rossz tré­fa, hanem — a nagy patkányirátsi kampány egyik fejezete. BÉlCS. — A kommunista világ-szalkszervezetet Ausztria kénytelen volt 1951 óta Bécsben megtűrni, mert ott voltak az oroszok. Most a kormány kiutasí­totta a kommunista szervezetet bécsi főhadiszállásá­ról. Mehetnek a vasfüggöny mögé. BERLIN. — Happy birthday to you! — vigan köszöntötték fel születésnapján Robert Bialeket, aki a szovjetzónában rendőrfelügyelő volt. 1953-ban át­szökött a szabad zónába és azóta itt élt. A születés­­napi pártiin több rendőr is megjelent és mind szivbeli jókivánatokkal halmozták el volt kartársukat. De a kedélyes születésnapi párti vége nem éppen kedélyes volt, Bialeket az egyik szovjetzónalbeli kollégája au­tóba tuszkolta és elhurcolta kelet felé. Első börtöne ott a közelben lesz, de azután valószínűleg Szibériá­iba viszi balsorsa. BELFAST, Észak-Irország. — A new yorki Broadway Bárója ezt az ajánlatot tette az angol ki­rályság egy részét képező Észak-Irország miniszter­­elnökének: Én fizetek nektek 24 millió dollárt, ti odaadjátok országotokat az ir köztársaságnak. Ezt az adásvételi szerződést Lord Brookeborough észak­­irországi miniszterelnök visszautasította olyképpen, hogy a kormánypalota portásával kidobttta a házból a Broadway Báróját. Az utcán még a rendőrséggel is meggyűlt a baja a bárónak. Ugyanis az ir köztár­saság színeire — fehér-arany-zöld — festett ameri­kai autóját az ir köztársaság zászlajával díszítette fel, ami Észak-Irországban szigorúan tilos; mindjárt le is szedték a rendőrök a kocsiról a lobogót. E nem túlságosan kínos incidens után a báró peckesen fel s alá sétált Belfast főutcáján, vígan hadonászva séta­­pálcájával, amelyet ökörszemnagyságu brilliánsok diszitemek. — Ez második kísérlete volt a Broadway Bárójának, hogy megvásárolja és az ir köztársaság­nak ajándékozza a zöld sziget északi, angol részét. Először 18 millió dollárt ajánlott fel, öt évvel ezelőtt, de ez neon ott helyben történt, hanem itthon, New Yorkban, egy bírósági tárgyalással kapcsolatban. A bárót, akinek sok háza van a nagy város szegény ne­gyedében, feljelentették a lakói, mert egész télen át Hitetlenül hagyta a lakásokat. Akkor a báró felmu­tatta a 18 milliós csekket és kijelentette: Ez minden, amit nélkülözhetek, a házak fűtésére nem telik! Ki ez a bolondos fickó, a Broadway Bárója? John Han­ley a neve, 63 éves, 280 font a testsúlya és — monda­ni sem kell — ájriszöld a szive. BONN. — A német kormány hivatalos statisz­tikája szerint Nyugat-Németországban naponta át­lag busz öngyilkosság történik. De csak kevesen van­nak az öngyilkosok közt, akik gazdasági okokból vál­nak meg az élettől. Az esetek 68 százalékában bol­dogtalan szerelem az inditóok, csak 9 százalékban financiális nehézségek. 10 százalék gyógyíthatatlan betegség miatt menekült a halálba. MACUJAMA, Japán. — Az itteni elemi iskola tanítónője ezt a kérdést tette fel a nebulóknak: “Me­lyik országot szeretitek a legkevésbbé?” A szovjet kétszerannyi szavazatot kapott, mint Amerika. A hires magyarkonyha Ibban a formában, ahogyan mi ismerjük, kevesebb, mint száz éves Nem kéménycsövek ezek a furcsa tornyok, hanem egy mesterséges és tetszés szerinti sülyeszthető-emelhető kikötő, melyet a haditengerészet készített Francia­­országban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom