A Jó Pásztor, 1955. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)

1955-05-27 / 21. szám

' jj TBÍSlfl WiS»^

ELŐ A JÓZAN ÉSSZEL

kém, ihogy nem mindig van gaza annak a közmondásnak, nogy “akinek az Isten (hivatalt adott, annak észt is ad hozzá.”

Gondoljunk csak arra, hogy nol is volna ez a világ, ha péliául a menyasszony szülei folytonosan 1 e -b ecsmérelték rolna a vőlegényt, vagy ani-afc családját, fiát-bomyát és mos-uimtalan ellenezték volna ísupa üres gőgből, vagy fennie j ázásból, ostoba érvelésekkel, önzésekkel a fiatalok egylekelését. Mert tulajdonképpen ez az, amit ennek az egye- 5ülésnek úgynevezett ellenzői él szeretnének velünk 'hitetni, hogy például az egyik egyesület fel akarja magába szippantani a másik egyletet, nogy milyen nagy is az egyik sgyesületnek a tartalékalapja i másikéval szemben; hogy slveszitjük azt a gyönyörű, régi és híres nevét az egyletnek, imire olyan büszkék voltunk; nogy le kell akasztanunk a szegről a molyette szabadaom-levelet; hogy eladtuk az egyletet “down the river”, bogy “Jaj, Uram Isten, mi is lesz belőlünk”, ha az -egye-sü- és megtörténik.

Milyen sok üres, értelmetlen semmitmondó és sokszor rossz akaratú mellébeszélés1!

Hát vájjon ezek az emberek még mindig nem akarják meg érteni az idők előrehaladását és követelményét? Hát nem látják az írást a fálon, amely azt mondja, hogy a lovas szekérrel való közelikedés ideje lejárt, hogy már nemcsak automobilokkal, hanem talán nemsokára atomerővel hajtott jármüveken fogunk közlekedni? Hát nem látják, hogy az erők nagy összefogásának a korszakát éljük, amikor nagy bankjaink, gyáraink és egyéb intézményeink egyik a másik után egyesülnek, hogy nagyobb erővel és teljesiitménynyel működhessenek ? Hát neim látják, hogy maguk a világ nemzetei is, — jobban, mint valaha, — összefognak, egyesülnek, a jobb, boldogabb jövő és béke érdekében?

Hát nem értik meg, hogy két külömiböző államnak, Connecticut 'és Pennsylvania államának biztosítási felügyelősége vizsgálja felül a legtüzet-es-ebben azt, hogy vájjon az egyesülés hasznos lesz-e az egyletekhez tartozó tagság számiára és hogy ez a két hivatalos hatóság csak akkor fogja az Áment kimondani, ha teljesen meggyőződött arról, hogy ebből csakis haszon származik mindkét egyesület tagságára ?

Hát nem akarják tudomásul venni, hogy ha a két egylet tagságának már megszerzett jogai csak egy hajszálnyi csorbát is szenvednének az egyesülés következtében, akikor az állami biztosítási felügyelőségek elutasítanák az egyesülést ?

Úgy látszik, hogy vannak

. . . hogy a legtöbb sót nem nem a háztartások fogyasztják, hanem a vegyiipar használja Amerika termelésének csaknem a felét.

. . . hogy Amerikában a legjobb termőföld Iowa államiban van.

. . . hogy már az egyiptomiak is főztek sört 3000 évvel

ezelőtt.

. . . hogy a második világháborúban 29CL.557 amerikai katona halt meg.

. . . hogy babuska orosz szó és nagyanyát jelent.

. . . hogy az Apaklypsis Négy Lovasa a Háborút, az Éhínséget, a Járványokat és a Halált jelképezi.

. . . hogy egyes emberevő törzsieknél a halottakat azzal tisztelik meg legjobban, hogy felfalták őket. E-miberevő törzsek még mia is vannak egyes Csendes-tengeri szigeteken.

. . . hogy Krisztus után ezer éven át a Föld népessége alig változott és körülbelül 500 millió volt.

akik nem látják, vannak, kik-1 nefc az ember hiába beszél és vannak, akik nem akarják meglátni,

De vannák —és hála Isteneinek — jó nagy többségben azok, akik értelmes, alkotni és cselekedni tudó delegátusai az amerikai magyarságnak, akik látnak és akik megértik az egyesülés nagy horderejű előnyeit.

Senki sem vonhatja kétségbe, hogy az egyesülés következtében, úgy a Rákóczi, mint a Verhovay tagsága egy még erősebb alapzaton álló biztosítási intézmény kötvényének válik birtokosává, Ennek a megcáfolhatatlan igazságnak hangoztatása mellett, hadd mutassak még rá arra, ami az Önök szivét nem kevéshbé érinti, mint az enyémet.

Az amerikai magyarság több mint félszázadon át eddig is bebizonyította Amerikának, hogy a becsületes munkának, az alkotásnak a hive és a mestere. N-em a mii hibánk, hogy a bevándorlás lényeges megszorítása következtében, magyar egyleteink további fejlődésében bizonyos pangás állott be. Ezt mi tétlenül nem nézhetjük. Mi nem akarjuk a csendes, lassú és biztos éllankadást, esetleg a pusztulást. Mi a magyar vonalion létrehozott alkotásainkat, magyar erényeinkéit, magyar erkölcseinket, tisztességünket és magyar intézményeinket, jó nevünkkel együtt át akarjuk gyermekeinkre ruházni és rájuk akarjuk hagyni Mi azt akarjuk, hogy a magyar élet minél1 tovább tartson, nemcsak addig, amíg mi élünk, hanem hogy gyermekeink is élvezhessék a mi alkotásaink gy ümölcsét és hogy büszkéik lehessenek ránk, nevünkre és alkotásainkra.

Hát kedves delegátus testvéreim, ugyebár nem vitás, hogy két ilyen nagy egyletnek egyesítése, az erők összefogása, sók minden olyan lehetőséget fog teremteni, mély által uj alkotások, még nagyobb teljesitmények, magyar emberibaráti intézmények, istb. lesznek fejleszthet - tők és me ga'lapi thatók. Ki 1 tudja, hány arra rászoruló, érdemes magyar öreg férfi vagy asszony testvérünket

■ vagy magyar ifjúit lesz képes

■ az uj erőre kapó magyar in■ téz-mény támogatni, megmen■ teni vagy felkarolni ?

: Tudom, hogy akadnak olya■ nők is, akik politikai szem- i szögből nézve nem látják szi■ vesen az amerikai magyarságnak vagy az amerikai magyar

> intézményeknek lét e z é sét

■ vagy pláne fejlődését és meg- 1 erősödését. Vannak, akik f-ól: nek Amerikától és vannak,

akik félnek az amerikai mal gyarság szavától és akarata-' : tói. Meg kell ezeknek is mu" tatni, hogy az amerikai ma- 1 gyarság nagyon erős, számot- 1 tevő és fontos része nemcsak " Amerikának, hanem az őhazá■ ban élő és a világon szétszórt 5 magyarságnak is és hogy mi,

amerikai magyarok nem bal> tunk még ki, nem is fogunk, mert ahogy alkotni tudtunk a múltban, úgy vigyázunk arra is, hogy alkotásaink nemcsak, hogy el ne pusztuljanak, hanem hogy a korral haladó követelményeknek megfelelően, erős védőbástyával, az erők összefogásával f e 1 v é r -tezve még állandóbbak és (még hax talmasabbak legyenek.

Delegátus testvérek! Elő a józan ésszel és a siker, amelyc re mindnyáj an büszkék leszünk, elmaradhatatlan lesz végre, vtalalhára.

Ketten beszélnek

Antonescu és Madarescu látogatóban voltak Moszkvában. Hazatérve Bukarestbe, Antonesou igy számolt be arról, amit a szovjet fővárosban látott :

— Moszkva nagyobb mint New York a Kreml szebb mint a sehönbrunni kastély, az üzletek tele vannak, az emberek jóllakottak, jól öltözöttek, vidámak, az orosz nép minden más népnél magasdbibren-dü.

De miért jött haza egyedül ? — kérdezték. — Miért maradt Madarescu Moszkvában ?

— Hát csak azért, mert ő mindezt máskép látta . . .

^erjessze lapunkat

S 3Ű ?lS/7TOK

JTAZÁS A FÖL» KÖK fi

EGY PERC ALATT

HONG KONG — Kínában éppen úgy mint minden kommunista uralom alatt álló országban üldözik a kulákokat. Akinek pár holt földje van, azt kinevezik kuláknak s előbb-utóbb rájár a rúd. Nemrég Kwantung tartományban 30 kínai kulákot agyonlőttek a szokásos vád alapján: szabotázs.

—o—

FONTAINEBLEU, Franciaország — Gyilkosság vádja alatt áll a francia bíróság előtt Jósé Monti jo amerikai katona, Phoenix, Ariz-ból, mert korcsmái verekedés közben 13 késszurással megölt egy francia fiatalembert, a szövetséges haderők teherkocsivezetőjét. A végzetes összetűzésnek oka az volt, hogy a soffőr, amerikai szokást követve, ráfüttyentett Montijo csinos francia menyasszonyára és “Cicus!!”-t kiáltott feléje. Montijo felett francia bíróság ítélkezik a NATO nemzetközi egyezmény alapján; még védője is csak francia ügyvéd lehet, ő azzal védekezik, hogy — a másik kezdte.

—o—

BERLIN — A németországi szovjetzónában nyugtalanság van, a kommunista vezérek uj lázadástól tartanak. Az elégedetlenségnek nemcsak a még mindig fennálló élelmiszerhiány az oka, hanem tápot ad annak az a remény is, hogy az oroszok Kelet- Németországból éppen úgy ki fognak vonulni, mint Ausztriáiból. A felszabadulás halvány reménye is elegendő ahhoz, hogy felfokozza a nép ellenállását a kommunista elnyomatással szemben. A nekibátorodott munkásság egy városban kétszer egymásután sztrájkokat rendezett s a rendőrség az első sztrájkot azzal fojtotta el, hogy kenyeret és margarint osztott szét; a második sztrájkot fegyveres erővel verték le. Ugyancsak sztrájkba léptek a greifswaldi egyetem

orvosnövendégei, mert mindegyiküktől kötelezettséget akartak kizsarolni, hogy ha tanulmányaikkal készen lesznek, katonaorvosi piáyára mennek.

—o—

VARSÓ — Wielopolo dél-lengyelországi faluban az iskola egyik tantermét, amelyben 90 személy részére, volt hely, nézőtérré alakították át és mozielőadást rendeztek, amelyre közel 300-an jöttek el. Előadás közben tűz támadt, 58 ember meghalt, több mint 200-an megsérültek. A mozitársaság négy alkalmazottját gondatlanság címén letartóztatták. A tűz oka eldobott cigaretta volt.

KAMAISI, Japán — A város polgármesterévé megválasztottak egy volt kommunistát, aki nemrég otthagyta a kommunista pártot és mint tanító kapott alkalmazást.

—o—

HABBANIJA, Irák. — Ebben az arab királyságban, a Biblia tejjel-mézzel folyó Mezopotámiájában, húsz év óta repülőállomása volt az angol légierőnek. Nemrég Irák szövetségre lépett Törökországgal és együttesen beléptek az antikommunista nyugati szövetségbe. Ezzel kapcsolatban az angolok kiürítették az iráki légi bázist, átadták azt a helyi hatóságoknak.

—o—

LÜBECK, Németország — Feketeszalagos koszorúkat dobtak a Balti-tengerbe azon a helyen, ahol tiz évvel ezelőtt a német koncentrációs táborok 7000 lakója életét vesztetet. Angol repülők bombái sülyesztették el a két hajót, amelyeket csapatszállító hajóknak néztek. Az áldozatok 24 ország szülöttei voltak, köztük amerikaiak, oroszok, angolok, kanadaiak, olaszok, franciák és dánok. A németek Hamburgból kelet felé szállították foglyaikat, amikor az angol katonaság Hamburghoz közeledett. Ezen a tengeri utón érte őket a katasztrófa.

MEGÉLHETÉSI KÖLTSÉGEK

\

NÉZZÜK CSAK MI TÖRTÉNT.

1939 óta feljebb mennek az árak —feljebb és FELJEBB! De a villanyosság ára lejjebb és LEJJEBB ment!

Manapság, az Illuminating Company átlag fogyasztója 25%al kevesebbet fizet kilowatt óránként, mint 1939-ben, annak dacára, hogy a megélhetési költségek majdnem megkétszereződtek azóta! Az állandóan emelkedő áruk és szolgáltatások árai mellett a

villanyosság a modern, jobb élet legolcsóbb cikke.

Az Illuminating Company a villanyosság árát két ok miatt tudta redukálni. (1) Több áramot fogyasztunk, mint azelőtt. Éppen úgy, mint másnál, ha nagyobb mennyiségben veszünk, olcsóbb az ár. Az alapár alacsonyabb, annak dacára, hogy a villanyszámla végösszege nagyobbnak látszik. (2) Az Illuminating Company állandóan javítja felszereléseit és a villanyszolgáltatás módozatát.

Eredményként állíthatjuk azt, hogy az Illuminating Company által vásárolt villanyáram az egész háztartási költségvetés legnagyobb olcsósága.

_— -------QV-FOR THE AVERAGE HOME. ELECTRICITY FROM THE ILLUMINATING COMPANY COSTS 25% LESS PER KILOWATT-HOUR Í THAN IN

BÉH moot

VILLANYOSSÁ« KÖLTSÉGEK

Önökhöz szólok, tisztelt de- ] legátus testvérek, akik a most i junius 6-án, hétfőn megnyii- I] tandó Rákóczi konvencióra, ; B r i d geport, Connecticutban egyibegyüilneik. ]

A mi magyar biztosítási -< egyieteinik egyesitéísének ügye' 1 sokkal régebben és sóikkal 1 gyakrabban foglalkoztatta az ] amerikai magyarságot, mint i akármilyen más kérdés. <

Bizonyára sokan emlékez- 3 nek az olvasók közül arra az 1 eseményre, amikor a három il nagy egylet: a Verhovay, Rá- ] kóczi és Bridgeporti Szövet- í ség teljes számú igazgatósága és valamennyi tagja a közpion- i ti tisztikarnak, összegyűltek t a newyorki Pennsylvania Ho- s tel külön tériméiben, ahol én 1 voltam az egyesülési tervezet < előadója és ahol a ihárom igaz- ; gatósági tanács határozatilag < kimondta, hogy a három egy- ; -let egyesitését létre kell hoz- ; ni. Sőt annyira ment ez a ha- i] táiroz-at, hogy két hétre rá a í három egylet -elnöke és titkára ] utasítást kapott, hogy tagiét- i számúik arányában mindegyik I] egylet tegye le az egyesülés 1 költségeinek fedezésére szűk- ] ségelt pénzt is. Minden szépen -ment, csak amikor a kérdéses összegek letételére került a ‘‘ sor, újabb félreértés állott elő ' és az egyesítés dygába dőlt.

Egy pár évre rá újabb- ki- i sérlet következett, amikor a ( Rákóczi és Bridgeporti Sző- j vétség igazgatóságai mondot- . táik kii egyhangú határozattal : az egyesítés létrehozásának a szükségességét. A Rákócziak részéről Kocsis -elnök és Fish- ■ bein -és Moldoványi -igazgatók, mig a Brid-geporti Szövetség részéről Clhanti, Katzianer és jómagam, mint kiküldött egye j sitósii bizottság több mint 20 alkalommal sokszor teljes napokat töltöttünk -el az egye- , sites minden felölelő részleteinek kidolgozása ügyében,. (Egészen biz-tos,, Ihogy ennyi idő alatt a világ békéjét is ki lehetett volna talán dolgozni). Minden szépen ment e-gy ideig de persze ajkkor is megvoltak az egyleti kis “Napoleon”-ok, didik azt elgáncsolták abban a téves hitben, ihogy az Egyletet az Úristen azért teremtette, hogy nekik jbzitositson egy jó meleg örök időikre tartó -széket -az irodában. Tehát magyarán mondva “megint be- 1 ecsapott -a mennykü” az egye -sül'ési kísérletbe.

Hát vájjon hol i-s van a mélységes hiba vagy mi is tulajdonképen az oka annak, hogy a csaknem 50 év óta vajúdó egyesítési kis-érletek eddig kudarcot vallottak?

Megmondom minden kerte-lés nélkül, hogy mi az én véleményeim.

Emberi gyarlóság, emberi végtelen gyengeség, emberi határtalan önzés, emberi -gonoszság, -emberi nemtörődömség, emberi irigység és főleg józan -ész és -értelem hiánya, vagy fed nem használása voltak a sorozatos egyesítési kísérletezések sikertelenségeinek okozói.

Az -egyedüli megoldás, kedves delegátus testvérek az, h-o-gy amikor egy olyan nagy ügyről van szó, mint például ez a mostani egyesülés kérdése, — amilkor külö-n-külö-n csaknem minden -egyes osztály, minden egyes tag, minden egyes delegátus, s-tb. átérzi és tudja, hogy mennyire n a-g yf o n to s s á gu és jelentőségű ennek az egyesülésnek a nyélbeütése, — akkor vegyük elő a józan eszünket, ne hallgassunk se Péterre, se Pálra, csak saját lelkiismeretűnkre és amikor a Rákóczi konvención szavazásra kerül a sor, akkor a saját tisztességes, józan eszét követve, úgy szavazzon mindenki, ahogy azt legjobb becsületes értelme és szive diktálja.

Ne keressünk folyton a másikban a hibát, ne tarts-uik magunkat mindig külömbnek a másiknál, ne üljünk fel a már olyan régen elpuffo-gtatott, semmitmondó, üres frázisoknak, n-e dűljünk be a rémh,beterjesztőknek és n-e higyjük azt, hogy nagy szavakat használó vagy talán nagy tisztséget betöltő -emberek mindig tudják is azt, hogy mit is beszélnek. Mert. higy jók el ne-Irta: Dr MÁRK RÉi.A