A Jó Pásztor, 1949. július-december (27. évfolyam, 30-53. szám)

1949-09-09 / 36. szám

A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD PAGE 3. OLDAL Fplyik r történelem A közelmúlt történelemnek és a jelen történelemnek iéiemréhivása AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 35. ÉVFORDULÓJA Augusztus elsején volt 35. évfordulója az első világháború­nak. 1914 julius 26 volt az utolsó békebeli vasárnap Budapesten. Békebeli oly értelemben, hogy liádüzéneji' még egyetlen ország részéről sem hangzott el, bár a háború villámai már a láthatároh sisteregtek. » - • kv ■■ - • - 'i-" . A fegyverek még nem ropogtak, dg a Monarchia belgrádi kö­vete, báró Giesl, előző este már elhagyta; a szerb fővárost. Hivatalosan ekkor még csak annyit állapítottak meg, hogy a Monarchia, és Szerbia között a diplomáciai viszony megszűnt hozzátették azonban, hogy ez még nem jelént háborút, bár elis merték, hogy a Monarchia felkészül háborúra is. Bécsből azt táviratozták szét a. világba, hogy. Szerbia még mindig előveheti jobbik eszét és elkerülheti a háborút . . . De Szerbia Oroszország biztatására — nőm vette elő jobbik eszét és a háborút választotta. 35 év múlt el az utolsó budapesti bék'ébeli vasárnap óta. Az­óta áz idő homokóráján nagyon sok vasáVnap pergett már le. de egyetlen egy sem volt még igazan békebeli vasárnap, mert részint az elmúlt háború, parazsa, részint a másodig világháború alattomos tüzei gyulladoztak az üszkök alatt. • Az utolsó békebeli vasárnapon ' még nem -volt hiVá^ilosán háború, de a bék^ aranymadara imár riadtan1 köpködött a napsu­garas, kék egü vasárnap fehér vattás felhői1 között. A'-rohanó' ese­mények űzték, hajszolták a riádt-aranymadarat és.pillanatra sem engedték mcghihenni. Arra nem is gondoltak, hogy nagyön 'so­kára lesz az, amikor gyönyörű aranyszátnyaival ismét vissza­repül az emberek közé. Hazafias tüntetés. A 35 éves fordulón bizonyára nem érdektelen elmondani, mi­lyen is volt az élet Budapesten az utolsó békebeli vasárnapon. Hogy éltek az emberek, mit Írták a lapok, milyen gondok nehe­zedtek a váltakra, milyen örömök ^terítették fel a napfényben sütkérezik életéh hogyan izgultak, hogyan szórakoztak, pénzü­kért mit kaptak, kenyerük mibe került? Egyszóval milyen is volt. az akkori, sokat emlegetett békebeli világ? . Az idősebbek bizönyára: boldogan jönnek velünk a vissza­­melékezések- s'zivárványos utján, a fiatalabbak pedig sokszól­amúivá, sokszor talán kissé értelmetlenül szemlélik azt a világot; inelyet csak hírből ismernék íutólagosan. • : .. ... Kezünkben tartjuk Áz Újság 1914 julius. 26-iki számát és vé­giglapozzuk az időrágta oldalakat. így elvenedik meg néhány percre a 35 év messze, távlatából az IDŐ. * . Az Újság utolsó békebeli vasárnapjának első foszlott oldalán ott feketébb, a háromhasábos cim: . , ... -“Gie^sl káró elhggtya Belgrádot.” A szerb válasz nem kielégítő. Ugyancsak az első oldalon még a következő feketebetüs háborús,címek olvashatók: Szerbia dön­tés előtt . . . Háború előtt ... Még nincs hadiállapot . . . Fél­­hivatalos fc^kehang ... Majd alább ismét ezt a 'feltűnő cimbetüs sort olvashatjuk: “Szombaton este, hogy úgy mondjuk, a főváros közönsége lázban égett”. " /v Az Újság olvasótermében, kitűzi ék a nemzeti lobogót. Este nyolc óra felé hatalmas nyári zápor tört ki, de a háborús hírek­től felizgatott közönség nagy tömegben hömpölygőit az Újság olvasóterme előtt. Csakhamar rázendítettek a himnuszra, majd elénekelték a Szózatot és utána más hazafias dalok éneklése köz­ben indult el a tömeg, hogy hazafias tüntetések közben végig énekelje a város utcáit. Este nyolc óra után lampionos zenekarok járták be a fővá­ros utcáit és az ezrekre* menő, felviilányozott tömeg hatalmasan tüntetett a háború mellett. Mondani sém kell, hogy a tüntetők közül nagyon kevesen mentek háborúba. Uncle Sam mindenkit lat| A Napos Oldalról A külügyminisztérium figyelőirodája számon - tart minden amerikait a világ minden részében. A kongresszus egyik tagja íexico Cityből a következő le­­-elet kapta: “Kedves képviselő ur, itt ha­­nisan rámfogták, hogy autót pptam, bezártak a dutyiba, és Imit én öntől kérek, az csak ame­rikai igazságtevés meg dohány. Ne szóljon semmit az öregem­nek, csak küldjön 500 dollárt. Slőre is köszönöm. Jimmy D.” Ilyen és hasonló levelek nap nap mellett jönnek a szélrózsa, minden irányából. Külföldön élő s bajba jutott amerikaiak hol a U. S. konzulhoz fordulnak segítségért, hol képviselőkhöz, szenátorokhoz, mini/szterekhez, nem utolsósorban Mr. Truman­­hoz és Mrs. Roosevelthez. Akár­­hová is jöttek ilyenlevelek, azok, előbb utóbb egy E. E. Tunt nevű urnák az Íróasztalára kerülnek. Mr. Hunt a főnöke annpk a kül­­ügyminisztériumi irodának, amely az idegenbe szakadt ame­rikaiak ügyes-bajos,, többnyre bajos dolgaival foglalkozik. Division,, of Protective Servi­ces,. vagyis a Segítő Szolgálat- Irodája ez. Normális, békés időkben ilyen szolgálatra nincs szükség, merthiszen a . legtöbb amerikai külföldön éppen úgy tud magán segíteni, mint ide­haza. De ’amióta Hitler páncé­los hadosztályai megrohanták Lengyelországot, pontosan 1939 szeptember 30 óta, égetően szük­­ségéssé vált, hogy a külügymi­nisztériumnak egy külön osz­tálya kezelje a külföldön, barát­ságos vagy ellenséges országban rekedt amerikai polgárok dol­got. relem. A külföldön tartózkodó amerikaiak száma ezidőszerint körülbelül 25,000. Az első név­listát Amerikának a háborúba való belépéseelőtt állították ösz­­sze, amikor az amerikai konzu­látusok mindenütt jelentkezés­re szólították fel az amerikai ál­lampolgárokat. Azóta sok ezer uj név került a listára, és ezek az újak okozzák a legtöbb fej­fájást a segitőhivatalnak. Mint­hogy a segitőhivatal csakis ame­rikai állampolgárok részére áll nyitva, az első kérdés mindig az, hogy a jelentkező, a segítsé­get kérő egyén amerikai állam­polgár-e. da. Egyik emberi és politikai szempontból jellegzetes eset a Jóska és Mariska históriája. Fe­lesége halála után Jóska, ameri­­kás magyar, felszedte a ’sátor­fáját és két kis gyermekével a szülőföldre utazott. Éppen Pearl Harbor napján érkezett haza. És persze ottrekedt, mert az ak­kori magyar kormány jónak lát­ta, hogy háborút üzenjen az Egyesült Államoknak. Egy év­vel később megnősült, feleségül vette Mariskát. A háború után következett a felszabadítás és a felszabadítók Jóskát elhurcol­ták egy' oroszországi rabmunka­­táborba. Útiköltség, állampolgárság, rébszolgatábor . A segitőhivatal névlistája kö­rülbelül 100,000 nevet mutat fel, de ezek legtöbbje eltűnt roko­nok felkutatására irányuló ké-Nagyon nehéz ezt megállapí­tani oly esetekben — gyakori esetekben —, amikor a jelent­kező csak ennyit tud mondani: “Itt vagyok, X. Y. a nevem.” Sem útlevele, sem más személy­azonossági igazoló papírja nin­csen. Hol született? Valahol Lengyilországban . . . Mikor? Úgy 1890 körül . . .És a szülei hol születtek? Arról fogalma sincsen . . . Ha az ilyen semmitsem-tudó­­nak van Amerikában rokona, aki affidavittal fényképpel ki­mentheti az ismeretlenség ho­mályából, ez jó szerencse. De ha más bizonyiték nincsen, mint a jelentkező bemondása, senki­­sem segithet rajta. Útiköltséget pedig még a szerencsésebbek se kapnak, mert hazautaztatásra a segitőirodának nem áll pénz a rendelkezésére.) Legnehezebb oly amerikai polgárok felkutatása s hazaho­zatala, akik a vasfüggöny mö­gött tűntek el. ily esetekben a kutatás évekig eltart, különö­sen ha a keresett személy vala­melyik oroszor^űi^úyagy szibé­riai rabmunkatáborba lett el­hurcolva. Mariska a budapesti U. S. konzulátushoz, fordult segítsé­gért: szabadítsák ki Jóskát az orosz rabságból s tegyék lehető­vé az egész kis családnak Ame­rikába utazását. Jóska rokonai Amerikában, a washingtoni se­­gitőirodában, letétbe helyeztek 1000 dollárt az útiköltség fede­zésére. Közben, körülbelül egy évvel utóbb, az oroszok Jóskát a mesz­­szi orosz táborból Németország orosz zónájába vitték s ott dol­goztatták egy munkatáborban. Az amerikai kormány követe­lésére aztán átengedték Jóskát az amerikai zónába és — most már úgy tetszett, hogy nincsen semmi akadálya annak, hogy Jóska és két gyermeke, akiknek amerikai állampolgársága bizo­nyítva volt, hazautazhasson. De mi történjék Mariskával? Kiderült, hogy Mariska a ma­gyarországi kommunista párt? tagja lett még leány korában. A história vége: Jóska haza­jött Amerikába feleség nélkül és a gyerekek hazajöttek Ame­rikába mostohaanya nélkül. Jóska és Mariska Sok regény és dráma szöve­vényeit bogozzak! a segitőiro-Für4óruhát vagy trikót? Ahogy tovább lapozunk, a~z Újság Miete ólombetűi még min­dig a boldog békéről regélnek. \ Az egyik oldalon nagy cikk kérdezi: Fürdőruhát vagy trikót hoídjának-e a nők? Az “izgalmas” problémát igy oldj a'még a szerző: Éljen a für­dőruha! A cikkből nem derül ki a szerző, neve, de bizonyos, hogy az idő a cikkírót igazolta, im-ert egy másik hir arról számol be, hogy Franciaország és Anglia között a La Manche Csatorna alatt ala­gút építését vették tervbe, de piTlánatnyilág fontosabb, hogy az ottani fürdőpartokon a nők fürdőruhákat és nem fürdőtrikókat viselnek . . . Azóta 35 év telt el, de a La Manche Csatorna alagút még nem készült el, a nők ellenben valóban különféle fürdőruhákat hor­danak, melyek többnyire a fürdőruha és fürdőtrikó kombinációi. Egy másik érdekes hir igy hangzik: Rabbi a pápánál. Rómából jelentik, hogy Dr. Krauskopf Leót, a new yorki Emmanuel zsinagóga rabbiját a pápa kihallgatáson fogadta és megáldotta ... Az érdekes és páratlan pápai kihallgatásról az érdeklődő újságírók előtt a rabbi csak ennyit mondott: A kihall­gatás nagy élmény volt szám obira.' (Folytatjuk) Kétféle kenyér Magyarországon ma kétféle kenyér van: olcsó kenyér éS; szabad kenyér. Az olcsó ke­nyérből 25 dekát adnak naponta jegyre, vagyis 10 unciát. Akinek több kenyér kell, annak szabad­kenyeret kell vásárolnia. A sza­badkenyérnek ára eddig másfél­­szerese-.volt, a jegyes kenyérnek. •Most, augusztus 1 óta, már csak- 60 százalék felárat kell fizetni a szabád kenyérert. Az olcsó ke­nyér kilója 1 forint, a szabad kenyéré 1 forint 60. AKI NEM TUD SZÖGEDESÜL, NE BESZÉLJEN SZÖGEDSÜL! UJ MAGYAR FILMEK AMERIKÁBAN A budapesti “Világ” nemrég beszámolt a szőregi aratásról és egy parasztasszony elejtett mon­datát igy idézte: — Nőm adnám tiz mázsáért! A tudósítás megjelenése után a szegedi származású dr. Bojta Béla, a Népbiróságok Országos Tanácsának elnöke tiltakozott a “nőm”, ellen, megállapítva, hogy ilyen tájszólást nem ismer Szeged. De megmozdult maga Szeged is. A cikk nyomán meg­indult a vita és volt egy kisebb­ség, amely a “nőim.” jogossága mellett foglalt állást. Hogy a dolognak végére jár­jon, a cikkíró megszólította az utcán az első parasztmenyecs­két: — Mondja meg már, leiköm, mi a helyes, nem vagy nőm? Kis gondolkozás után igy vá­laszolt a dorozsmai asszony: — Bib’ azt nem tudom. Ézzel már el is dőlt a vita. Azok kpfjyéért. azonban, akik mindent a legpontosabban akar­nak tudni, a nevezetes kérdést dr. Bálint Sándor; a szegedi egyetem neves néprajzi profesz­­szora elé vittük. (A tudós őssze­gedi családból való, aki maga több “ő” betűt fogyaszt félóra alatt, mint egész Budapest egy hét alatt.) Ezt mondta: — Móricz Zsigmond 1940-ben legyütt Szögedébe, hogy anya­got gyűjtsön Rúzsa (világért sem Rózsa) Sándor regényeihöz. Hozzám fordult és amönnyire tudtam, segitöttem neki. Átnéz­te a tájszógyüjteményömet, mög a szögedi szólásgyüjtemé­­nyömet. Ezökbül sokat fohász-! nált. Ennek ellenére, amikor alakjait regényibe beszéltette, sok helyen alaposan elvétötte az “ö” bötüket. Ü maga 1941-ben a “Kelet Népében” igy mentö­­gette magát: “Ha én Szegeden születtem volna, ősi szögediek­­től, akkor tudnám a nyelvet.” Éppen ezért a Világ cikkírója se szégyönközzön. — Ögyébként a szögedi táj­szólásba akkor mondanak “e” helyett “ö”-t, amikó a köznyelv­be zárt “e”-t. Mindebbü a következik, hogy aki nem tud szögedusul, ne be­széljen szögedusul és ha ~pa­­rasztember beszégyit idézi, je­­gyözze föl pontosan, amit hall. Enyődi Károly Mint- ismeretes, 19404Ő1 1945-ig • szünetelt a magar fil­meknek Amerikába való- be­hozatala. Ez idő alatt sok ki­tűnő magyar film készült, ame­lyekből jónéhány az elmúlt években már bemutatásra is került. A DANUBIA magyar filmterjesztő vállalatnak most sikerült szert tennie az 1940-45 évi magyar filmgyártás azon remekeire, melyek kizárólag szórakoztatás céljait szolgál­ják. Az uj magyar filmek, melye­ket a Danubia (729 Seventh Ave, New York) rövidesen be­mutat az amerikai magyar mo­zikba^ a következők: Kerek Ferkó — Csákó és ka­lap — Három galamb — Álom­keringő — NótakiráJ^ — Pepi­ta kabát — Gentryfészek — Vissza az utón — Ne kérdezd, Ip voltam — Balkezes angyal — Egy csók és más semmi — Ragaszkodom a szerelemhez — Fiú vagy lány — és Kétszer­kettő. SZEPTEMBER 29-ÉN ZÁRJUK NAGY ŐSZI SZERETETCSOMAG SZÁLLÍTMÁNYUNKAT ERDELY-BANAT-ROMANIA EGÉSZ TERÜLETÉRE 15 FONTTÓL 44 FONTIG KÜLDHET MOST CSOMAGOT! A szállítási dij Románia bármely részébe egyformán 15 FONTIG CSAK $9.50 15 FONTON FELÜL 44 FONTIG, MINDEN FONT 60 CENT Ez magában foglalja a romániai vámot és a csomagnak i'ontonkint $1.00-ra való biztosítását is. A csomagokban ezentúl is kizárólag csak használt ruhát és élel­miszert szabad küldeni. Bármilyen élelmiszert küldhet 6 font :>u­­lyig egy csomagban. AZONBAN KÁVÉBÓL, KAKAÓBÓL ÉS CSO­SZABAD KÜLDENI. Ha e feltételeknek megfelel, jótállunk a vámmentes szállításért. Felvilágosítással szolgálnak és csomagját is felveszik képviselőink. Ahol nincsen képviselet, onnét írje- *nlvOfíírositásért, vagy küldje csomagját az alábbi cim*e: Majd megérti ő is Látogatóba jött Manci néni. Beszélgetés közben Jancsika odasettenkedik Manci nénihez és titokzatos hangon' megszólít­ja: — Manci néni, mutasd meg nekem a másik színedet. — Micsoda másik színemet? — Anyus a napokban azt mondta, hogy te kétszínű vagy. Majd elválik Klárika iskolába kerül. Édes­anyja elkíséri, érte is ímegy. A gyerek nem sokat beszél, végre is az anyja megkérdezi: — Mondd drágám, tetszett ne­ked az iskola? — Tetszett, tetszett ... de mondd, anyuka, sokszor kell még odamenni? Nehéz mutatvány A cirkusz igazgatójához beál­lít egy testes nő és azt mondja: — Szeretnék cirkuszi artista lenni. Legyen szives tanácsol­jon nekem olyan számot, amit még eddig senkise "csinált. — Mit csinált eddig? — Drótkötélen táncoltam. — Próbálja ímeg drót nélkül a levegőben. Ezt még senkisem csinálta. Rekord — Mondja, sok hal van ebben a tóban? — Azt hiszem, nagyon sok. Én legalábbis két éve horgászom itt és még egyet sem fogtam ki. Mind benn van még a vízben. Köpcös elvtárs keres karcsú elvtársnőt Az egyik budapesti lapban ol­vastuk ezt a házassági hirdetést: “40 éves, alacsony, zömök pár­tagitátor, aki haladofóku sze­mináriumi ellenőr is, magas, karcsú nőbizalmi elvtársnő is­meretségét keresi házasság cél­jából. Magánvagyon fontos! Je­lige: Előre az ötéves tervért!” ; EAST BOULEVARD DECORATING CO. FAL FESTÉS ÉS« DÍSZÍTÉS — KÍVÜL — BELÜL UNION MUNKÁSOK , Gyors, megbízható szolgálat. Minden munkára személyesen ügyel fel ! JOSEPH OPPL i 10501 Parkview Ave.— SW 4594 — TY 1-5341 — Cleveland 4, O. ) A JO PÁSZTOR OLVASÓIHOZ! KERESZTÉNY HÁZNAK nem lehet szebb ékessége, mint ez a felséges Krisztus kép, a leg­nagyobb magyar festőművésznek, Munkácsy Mihálynak remek alkotása. A festmény Krisztus Urunkat megkötött kezekkel ábrá­zolja, amint a római helytartó, Pontius Pilátus előtt áll. INGYEN KAPJA ezt a képet minden előfizetőnk, aki A JÓ PÁSZTOR részére egy uj előfizetőt szerez vagy A JÓ PÁSZTORt megrendeli egy ba­rátja vagy rokona részére. Minden uj előfizető egy szebbnél­­szebb magyar dalokat tartalmazó nótáskönyvet is kap ajándék­ba A JÓ PÁSZTOR 1949. évi nagy kincses naptárával együtt. Csak 4 dollár egy évre az előfizetési ára A JÓ PÁSZTOR- nak, a legjobb, legelterjedtebb amerikai magyar hetilapnak. Testvéreim! Csak egy-egy előfizetést kérek mindnyájuktól 35 éves ujságoskodásom évfordulójára! Igaz tisztelettel és szeretettel JAKAB ANDRÁS Vágja ki és küldje be címemre (234 Wilson Si., Johnstown. Pa.) ezt a szelvényt: i Kérem, inditass» meg A Jó PÁSZTORT egy évre a kivetkező aj előfizetőnek) név!-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­CIM: VÁROS: ÁLLAM. Mellékelve $4.00. Szíveskedjék agy ez nj előfizetőnek, mint nekem is megküldeni « gyár nótáskönyvet és A JÓ PÁSZTOR 1949. évi kincses naptárát. ALÁÍRÁS CIM ' - ----—~ —--­­---------------- - - ■ -----------------------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom