A Jó Pásztor, 1947. augusztus (26. évfolyam, 31-34. szám)
1947-08-01 / 31. szám
AUGUST 1, 1947 A JÓ PÁSZTOR — The good shepherd PAGE 7 OLDAL Nagy Ferencet egy amerikai munkásszervezet kommunista-ellenes gyűlésének főszőnckáu! hívta meg Perth Amboyba Julius 31-én este a Waters Stádiumban, ezres tömegek előtt fogja elmondani a kommunista puccsal eltávolított magyar miniszterelnök egy elnémított nép panaszait. — A Central Labor Union harcot hirdet a kommunizmus ellen s minden szabadságszerető jó amerikait felsorakozásra szólit. Az American Federation of Labor kötelékébe tartozó Perth Amboy-i Central Labor Union, amelynek tagságát e város és környéke tekintélyes számú munkáscsoportjai alkotják, július 31-ikére hatalmas, kommunizmus-elleni tömeg-gyűlést hivot össze s ennek a demonstrációnak főszónokául Nagy Ferencet, a magyar nép által törvényesen megválasztott, de a kommunisták mesterkedéseivel lemondásra kényszeritett magyar miniszterelnököt hívta meg. A tömeg-gyűlés másik szónoka Judge Clare Fenerty philadelphiai szövetségi biró lesz. Nagy Ferenc a munkás-unió meghívását elfogadta és Thomas J. Kelly unió-elnökhöz intézett levelében többek között ezeket Írja: KAMMER BROS. HARDWARE CO. Refrigeraiorok. Tűzhelyek, Mosógépek “General Electric” gyármányok Bronz ajtó- és Ablakhálók minden nagyságban. 12401 BUCKEYE ROAD A vásárolt árukat hazaszállítjuk Has a Cold Left You With a Nasty Cough? When your cold brings on a nasty troublesome cough, spend 45 cents at any drug store for a bottle of BUCKLEY’S CANADIOL MIXTURE—triple acting—to relieve coughing fast. Take a teaspoonful and hold it on the tongue a moment, then swallow slowly and feel its powerful, pungent action spread through the throat, head and bronchial tubes. BUCKLEY’S MIXTURB arts promptly to help loosen up thick, sticky phlegm—soothe irritated throat membranes and ease hard coughing spells. Most all Canada knows BUCKLEY’S—folks who live up North where a cough mixture has got to do a real job, keep BUCKLEY’S handy. So try it the very next time a cold results In a wracking, stubborn cough—find out for yourself just how good it is for coughs due to colds. Get BUCKLEY’S CANADIOL MIXTURB — made in the U. S. A. — TODAY — at all drug stores. “Mint aki azonosítom magamat az önök harcával a romboló befolyású és beavatkozású nemzetközi kommunizmus ellen, — az azt ellenző és azzal teljes szívvel szemben álló, de tehetetlen népek életéért, — örömmel fogadom az önök meghívását és az alkalmat, hogy beszélhessek az önök munkásszervezetének tagjai és az ottani magyar leszármazottak előtt. “Mivel Magyarország volt az utolsó állam, amelyet a kommunizmus elnyomott és leigázott, az a kommunizmus, amely nem akar megállani Magyarország nyugati határainál, én úgy érzem, hogy erről a tényről a világ szabad népeit nekem informálnom kell. Ismételten tehát köszönöm önöknek a nekem adott alkalmat, hogy munkásszervezetük tagjaihoz beszélhessek.” A monstre-gyülésen az öszszes egyházak, szervezetek, az American Legion csoportjai, rendőrség, tűzoltók, cserkészek, külömböző nemzetiségi csoportok szervezetei zászlókkal, zenekarokkal fognak résztvenni. A munkás-unió vezetősége nemcsak a perth amboyi és1" környéki magyarságot hívja e sorok utján, hanem minden magyart, bármily messzi vidékről is, akit jó amerikai érzése és magyar szive indít útnak erre a demonstrácóra. A gyűlés este 8 órakor lesz a Waters Stádiumban. A beszédeket rádiók közvetítik, a város felett fényszórók, blimp-ek villanybetüi hirdetik majd, hogy Perth Amboyban megdobbant Amerika szive s hogy hazájukat szerető, a világ szabadságért áhítozó népmillióinak életét féltő amerikaiak tesznek itt érzésükről hitvallást. A l»í*MkÍ Hadd beszéljek a magam gondjáról Fehér Asszony Amit ezen cim alatt irok, azt j A vén Kakas efelett is gondolkozott, persze közben szintén pipázott, mig megszólalt: I Fabriczius egész nyugalom|mal felelt: — Megvan nálam ez a hatalom ... S azzal dolmányába nyúlva, elővont egy összehajtott pergamentlapot, melynek széléről fatokba zárt pecsét függött alá. Azt odanyujtá a jegyzőnek. — Olvassa fel kegyelmed. A fejedelem nyílt parancsa. Erre a szóra egyszerre mind felálltak azt asztal körülülő bírák, tisztek és tanácsurak s állva hallgatták végig az okirat tartalmát. “Nyílt parancsolat! Az Atya, Fiú, Szentlélek Istennek nevében. Mi, Felsővadászi Rákóczy Ferencz, Erdélynek nagyfejedelme e néven második, Magyarország választott ura, stb., stb. ezennel meghagyjuk és parancsoljuk minden Lőcse város falain és határán levő híveinknek, katonáknak és polgároknak, főtiszteknek és közembereknek, nemeseknek és jobbágyoknak, hogy további intézkedésünkig, a mi tűzben kipróbált hívünknek és biztosunknak, nemes, nemzetes és vitézlő Beszterczei Fabriczius Antal főbírónak mindenekben engedelmeskedjenek. Kinek is kötelességévé tesszük, hogy a mostani veszedelmes időkben, minden felség- és hazaárulók ellen a legnagyobb szigorúsággal vizsgálatot tegyen s fölötük ítéletet tartson. Mire nézve minden a városban, lé-Él tező alattvalóink iránt gyakorlandó uralkodói teljhatalmunkat nevezett hívünkre, Fabriczius Antalra ruházzuk, meghagyjuk, parancsoljuk, hogy rendeletéinek mindenki ellenállás nélkül engedelmeskedjék. — Különben nem cselekvőn. (35-IK FOLYTATÁS) Kelt a száz hárs alatt. Franciscus II. Rákóczy de Felsővadász.” | E nyilt parancs felolvasása után kriptái csendesség támadt a tanácsteremben. Csak az izzó szén pattogását lehetett hallani a kínzó kamara katlanában. A csendet Fabriczius szava törte meg. — Nem kívántam kegyelmetekkel közölni urunknak ezt a szigorú parancsolatját. De az alkalom, a fenyegető veszély kényszerit most rá. Midőn befutottam ostromlott városunkba, azt találtam, hogy a meg' szálló ellenséggel alkudozás kezdetett; megtudva azt, hogy az alku pontjait Czelder Orbán ,vitte át a császári tábornokhoz, 'meg voltam nyugodva, mert bizton tudom, hogy Czelder Orbán azok közül való, a kik még ha Rákóczy Ferencz maga hütelen lenne is a nemzet és a szabadság ügyéhez, ők még akkor is hűek maradnak hozzá. Az alkupontok jók. mindent biztosítanak. De elhihetetlen, hogy azokat a császári plenipotentiarus elfogadja. — És mié, a rákövetkező éjjel megszökik a groszscherfeldi toronyból a császári ezredes, a ki a mi Czelder Orbánunkért tuszul volt ideküldve. Ugyanekkor elfognak a Thurzó ház előtt egy leányt, a ki éjjel egyedül kóborol, a szigorú tilalom ellenére. Azt a pellengér ketreczbe zárják. S a rákövetkező éjjel felrobban a lőporos torony! arra mintha a földből támadna elő, rögtön itt terem a falaink alatt az ellenség s ostromot kezd. Mialatt a polgárság és a katonaság e rohamot visszaveri, azalatt felnyitják a ketreezet, s megszöktetik belőle a foglyot. És Czel-Újítás’A Jó Pásztor műhelyében OLVASÓINK ÉS EGYLETI VEZETŐINK FIGYELMÉBE Értesítjük olvasóinkat és egyleteink vezetőit, hogy a közelmúlt napokban A Jó Pásztor műhelyét kibővítettük. Uj gyorsnyomó gépet állítottpnk be a már meglevő gépezet kiegészítésére és Uj Betűket is szereztünk be a már meglévők mellé. Azonfelül az óhazában tanult és Amerikában is több, mint tíz évi gyakorlattal 'bíró Nyomdászt alkalmaztunk, aki úgy magyarul, mint angolul perfekt munkát tud kiadni. A nyomó gépek mellé pedig Amerikában tanult és hosszú évek gyakorlatával biró Gépmestert alkalmaztunk. Ezeket hozzáadva az eddigi felszereléshez és személyzethez, most már A Jó Pásztor nyomdája képes felvenni a versenyt, sőt némelyeket túl is tud haladni mindenféle nyomdai munkák szakszerű elkészítésében a legszebb és legfinomabb kivitelben. A most kiegészített gépezeteink segítségével a vállalt munkákat gyorsan tudjuk előállítani és számtani Amerika bármely részébe. Szépen, gyorsan és a lehető legalacsonyabb áron nyomtatunk: / Jubileumi könyveket, Alapszabály-könyvecskéket Egyleti Tagsági könyveket vagy kártyákat ★ Ima- és énekes könyveket ★ Levélpapírokat és borítékokat üzletek, egyletek és magánosok részére ★ Bankett jegyeket, Belépőjegyeket ★ Számlákat * Felszólításokat — levélben vagy levelezőlapon ★ Körleveleket ★ Meghívó leveleket, kártyákat és plakátokat. ★ Bármit amit nyomtatni óhajt Árajánlatot postafordultával küldünk Előfizetőinket arra kérjük, segítsék szeretett lapjukat azáltal, hogy ha valami nyomtatni valójuk van, küldjék be A Jó Pásztorhoz árajánlat céljából. Még nagyobb segítség az, hogy az egyletek gyűlésein nyomtatványok készítéséről van szó, követeljék, hogy A Jó Pásztornak is adjanak alkalmat arra, hogy árajánlatot nyújtson be. Biztosítunk mindenkit, hogy éppen olyan szépen, jól és gyorsan el tudunk végezni minden nyomdai munkát, mint bárki más és semmi esetre sem lesz drágább, hanem, lehetőleg, olcsóbb. Más nyomdák nem arra alapítottak, hogy a magyarság tartsa el őket. Megélnek a környékükön lévő rendelőktől. De A Jó Pásztor az amerikai magyarságot kiszolgáló lap. Eddig nem is nagyon törődött nyomtatványokkal, mert fenn tudta tartani magát az előfizetésekből. Ma már azonban az előfizetési árat eddig is olyan magasra kellett emelni, hogy többet azt nem lehet tenni. Ha tennénk, fennmaradását veszélyeztetnénk, mert sokan kimaradnának. Utána kellett néznünk, hogy A Jó Pásztor fennállásét biztosítsuk. Ezt pedig csak a fent felsorolt ujitások bevezetésével lehet elérni. Mindenki segitse tehát A Jó Pásztor fennállását biztosítani, aki ezt a jó magyar lapot szereti, azáltal, hogy — egyrészt fizessen elő idejében és szerezzen uj előfizetőket — másrészt, ahol csak teheti, nyomtatványait és egyleteik nyomtatványait A Jó Pásztor nyomdájában csináltassa. Segítsen A Jó Pásztor fennállása érdekében der Orbán mind ez óráig nem tért vissza. Most vessék össze mindezeket kegyelmetek és mondják meg, nincs-e oka, nem kötelessége-e annak, kit a fejedelem teljhatalmával felruházott, vas kézzel ragadni meg a legelső embert, a kit e dologban tetten kapott? Erre Andrássy tábornok felkelt a helyéről. — No hát ragadjon meg kegyelmed engemet a vas kezével. Nem vagyok birótárs, a vádlott mellé állok. Én adtam a kezébe Belleville lovagnak a Ketterhauschen kulcsait. Csak igy szabadíthatta ki Korponaynét a kelepczéből. Belleville lovagnak tátva maradt a szája, ennek a váratlan nagylelkűségnek nem birta kitalálni az okát. Ez barátságnak sok! Hanem a mint egy pillantást váltott a tábornokkal, egyszerre világ gyulladt az agyában. Most már ő is kezdett érteni valamit. Hogy mily irányban világosodott a láthatára, ezt lehet gyanítani abból, hogy minden helyen ok és ürügy nélkül Korponay Jánoshoz fordult, a vállára téve a kezét, s azt monda neki szánakozásteljes hangon: “Szegény jó barátom.” Ezen meg aztán Korponayt fogta el a csoda. Szentül azt hitte, hogy Belleville lovag gyöngén megbolondult. Fabriczius éles tekintettel mérte végig a tábornokot a fogai közé harapott szavakkal dörmögé hozzá: — És miért adta kegyelmed Belleville lovagnak a rábízott kulcsokat? Andrássy félvállról vette a kérdést. —No hát ugyan miért? Azért, hogy bocsássa ki onnan a hóban, fagyban agyonkinzott szegény kis leányzót, a kit én nem tudtam olyan hidegvérrel elnézni. hogy megdermedjen, mint kegyelmed innen a városház ablakából, pedig nekem az egész leány, Isten úgy tartson, se ingem, se gallérom. — És hova lett már most az a leányzó? Ezt kérdezé a főbíró a tábornoktól. Andrássy bosszúsan fordította félre a fejét. Tudta ő azt jól, hogy ki lenne képes erre a kérdésre megfelelni? de az a valaki nincs itt és meg sem nevezhető. Most már olyan világos volt előtte, mintha a szemeivel látta volna, hogy Julianna lopta ki a szobájából ezeket a kulcsokat. Most már arra is rájött, hogy mire való volt neki azt a fogadott böjtölést színlelni éjfélig? hanem odáig nem vitte a képzelete ez asszony nyomdokain, hogy ez maga fusson ki a piaczra végrehajtani ezt a vakmerő börtönfeltörést, leányrablást, koczkáztatva azt, hogy ha rajtakapják, magát is odacskuják, vagy ő öl meg valakit. Ezt majd csak később fogja megr tudni. És mivelhogy annak a “kegyes hazugságnak”, a mit Juliánná javára elkövetett, a következményeire nem volt készen, annálfogva csak a szemeivel kérdezgette Belleville lovagtól, hogy hát mit tud erről, a mire a lovag ismét hol a szemöldeit, hol a vállait rángatta, hol a tenyereit forgatta fölfelé, némajátékkal felelve, hogy ő sem tudós ebben az egész találós mesében. (Folytatása következik) i nem úgy mondom, mintha a | magam szava lenne, hanem mintha valamelyik amerikai magyarságnak régi két ismerőse: kakasházi Kakas Márton, a vén tarajos és Mokány Berci, az óhazai birtokból kikopott amerikai földnélküli ember. A Ijó tollú ujságiró a történtekről ekként számolna be: % — Testben és lélekben egy ez a két ember, tudniillik Kakas Márton és Mokány Berci, ami legjobban látható abból, hogy mindkettő a bort szereti j és használja is bő mértékkel. De eszük járása is teljesen egyforma és éppen csak azon vitatkoztak előttem: — Kit szeret jobban az amerikai magyarság, ha ugyan egyikünket is szereti? Mi ebben a kérdésben nem akartunk bírák lenni, hanem friss üveg bor rendelésével ráztuk le magunkról a nehéz feladatot. Ellenben minket is érdekelt az, hogy vájjon az amerikai magyar toliforgatók és krónikások közül ki az, akit az olvasók kedvelnek? Ez azért nehéz kérdés, mert a régi magyar toliforgatók közül ma már kevesen vannak életben és azok nem akarják önmagukat a frissen jöttékkel összemérni, mikor a népszerűségről van szó. Gyengeség ez vagy hiúság, nem tudjuk. Alapos gondolkozás után azt mondta a vén tarajos: — Ki kellene találnunk a módját annak, kit olvasnak szívesebben az amerikai magyarok és akkor mindjárt tudjuk, hogy ki köztünk a népszerűbb? Mokány Berci is gondolkodott, rágta a szót, amig végre kibökte: — Valóban, tarajos, ki kellene találnunk valamit. Reám néztek mindketten, de mint tőlük teljesen különálló, harmadik és semleges ujságiró a fűben levő dinnyénél is mélyebben hallgattam, tudván azt, hogy két veszekedő között rendesen a közbenülő huzza a rövidebbet, amire a két kiváló ember gondolatokba merült és végre a vén tarajos lassan, vontatott módon igy beszélt: — Neked, Berci pajtásom, éppen annyid van, mint nekem. A rajtunk levő ruhánk, a pipánk, az eszünk, meg egy kevés vágott dohányunk. Ennél többünk nincs és alapjában véve nem is vágyakoztunk többre, mert hiszen az amerikai magyarság jó szive mindig adott nekünk némi harapnivalót, meg italocskát melléje. Szállásunk is akadt hol itt, hol ott téli hidegek idején, nyáron meg a csillagos égboltnál nincs jobb takaró. Nem kértünk mi soha semmit a magunk részére, de most, mikor úgyis nagy szükségben vagyunk, megpróbálhatnék, hogy mire jutnánk, ha koldulnánk? Aki többet kapna, az lenne a népszerűbb. Meg kellett ezt a dolgot gondolni alaposan. Elszívott egy félig tele pipát Mokány Bérezi, mielőtt kimondta a szót: — Ez már döfi, tarajos! Aztán mit kérjünk az amerikai magyaroktól? — Hát ruhafélét ne kérjünk, mert az akad mindig, ha a mostani egyetlen nagyon megkopik. Ennivalót se kérjünk, mert az is kerül elénk, ellenben nem mondom, ha itt vagy amott némi jóravaló borral becsülnének meg... — No azt te bizonyosan elfogadnád. Vágott közbe Mokány Berci. | — Hát annyi szent, — szipogta a tarajos, — hogy én bort soha nem utasítottam vissza, de ha kápnék, az mind elfogyna, mire veled újra találkoznék és az üres üvegeket nem fogadnád el bizonyitéknak. Ellen, ebn ha talán pénzt adna valaki, tiz centet, huszonöt centet vagy akár dollárt is, az sokat segijtene rajtam is, rajtad is, meg olyan jószág birtokába jutnánk, amihez amerikai életünkben ritkán volt szerencsénk. Négy centnél több például most sincs a zsebedben. Ha lenne, már az se volna, mert dohányt vettél volna. Üres a kostököd, mert dél óta mindig az én dohányomat szivod. Ebben aztán megegyeztek és engem kértek arra, hogy az amerikai magyar lapok utján kérdezzem meg, természetesen illendő hangon: — Ki becsülné meg ezt a két embert valami pénzbeli adománnyal? Ezt a feladatot, amint itt olvasható eredeti tudósításom bizonyítja, elvállaltam. A kérést a magam módja szerint írásba foglaltam és közzétettem. De hátamaradt egy nagy kérdés, amit újabb pipa elszívása után Mokány Berci vetett fel ekként: — Aztán aki meg akarna becsülni bennünket, amit adna,hová küldje? Nehéz kérdés ez, mert hiszen se neked, tarajos, se nekem nincs állandó lakásom. Azt csak nem monhatom, hogy cimezzék a levelet ezekben a meleg nyári napokban a liget hatodik fája alatt levő pádhoz, ahol már napok óta tanyázom. A te cimed is ott van valahol a patak partján és az se biztos, mert holnap már az erdőbe huzódhatol, a lombok alá. Tünődtek-tanakodtak a kérdés felett, mert még a postai General Delivery se látszott megfelelőnek, mert hiszen az 'életnek ez a két kopott ván- , dóra ma itt van, mondjuk a nagy Detroit, holnap meg a kis ohioi Alliance városában. Nincs azoknak állandó tanyájuk, ahol találhatók volnának. A madarak évente csak kétszer vándorolnak. Tavasszal jönnek, ősszel mennek, de ez a két ember három napig ritkán található egy helyen. Tanakodtak egymás között és végül a vén tarajos hirdette ki a megállapodást: — Aki minket bármivel meg akar találni, írjon az amerikai magyarság öreg mesemondójához, Gondos Sándorhoz, akinek cime ez: Mr. A. S. Gondos, 121 Valley Street, Dayton 4, Ohio. Az maradós ember, mióta megöregedett. Egy helyben ül, úgy mesél. Amellett olyan jó emberünk, hogy akármit kapna egyikünk vagy másikunk résziére, azt hiány nélkül adja kezünkbe, talán még maga is megtoldja, mert olyan a természete. így indult meg a nagy versengés a vén tarajos, meg Mokány Berci között és már most az amerikai magyar olvasó közönségtől függ, hogy mutassa meg, melyikhez húz inkább? Ebben azonban nem akar és nem is próbál senkit befolyásolni KULCSLYUK UBUL ujságiró jelölt. Utóirat: Az eredmény mindig közzé lesz téve ebben a lapban. REGÉNY Irta: Jókai Mór
